2011. november 12., Budapest, Infopark, BME Informatikai épülete

A résztvétel a látogatók számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött

Az FSF.hu Alapítvány 2011-ben újra megrendezi a Szabad Szoftver Konferenciát és Kiállítást Budapesten.

A rendezvény Budapesten, a BME épületében, az Infoparkban kerül megrendezésre, az időpont 2011. november 12-e. A konferencia reggel kilenc órától délután negyed hatig tart. Előadói szekciói és a kiállítás párhuzamosan zajlanak, így minden látogató találhat számára érdekes előadásokat, megfelelő elfoglaltságot.

A konferencia programja hamarosan kikerül a honlapra. Amint véglegessé válik, a regisztráltak értesítést kapnak róla.

A konferencia kiemelt előadói

Kadlecsik József, a Linux kernel csomagszűrő alrendszerének, a netfilter-nek egyik vezető fejlesztője, Tímár András, a Firefox és a LibreOffice magyar honosításának lelke és a LibreOffice Engineering Steering Comittee tagja, valamint Torma László (Toros), a hazai Ubuntu közösség egyik vezéralakja, fáradhatatlan blogger és szervező. Ők fogják a jelentkező előadók közül kiválasztani azokat, akik várhatóan érdekes és hasznos előadásokat fognak tartani.

A konferenciára Magyarország legjobb előadóit, kiállítóként pedig minél több szabad szoftverekkel foglalkozó civil, szakmai szervezeteket valamint cégeket hívunk meg. A részvétel látogatók számára ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. Az előadások anyagából konferenciakiadvány készül, melynek ISBN számot is fogunk kérni.

Amennyiben szívesen látogatnál el, adnál elő vagy állítanál ki a konferencián, akkor kérjük regisztráld magad a bal oldalon található regisztrációs menüpontok valamelyikénél!

A potenciális kiállítók és támogatók az egyszerűség kedvéért küldhetnek azonnal levelet a konf2011@fsf.hu címre, és megkezdjük velük az egyeztetést.

Üdvözlettel:

Konferenciaszervező csapat, FSF.hu Alapítvány

A konferencia programja

A terembeosztás a végleges regiszrációban jelzett preferenciák alapján, 2011.11.07-én alakul ki. (A végleges regisztrációról az előzetesen regisztrált hallgatókat e-mail-ben értesítjük.)

Kiemelt előadások

• Kadlecsik József:
  ipset a Linux kernelben, és azon kívül

  Az előadóról: Eredetileg fizikusként végeztem, de már hosszú évek óta Linuxszal és szabad szoftverek fejlesztésével foglalkozom. Fő érdeklődési területeim a tűzfalak, biztonság valamint a spamszűrési megoldások.

  Ez év tavaszán az ipset bekerült a Linux kernel fába, és azóta újabb elemekkel, funkcionalitással bővült. Az előadásban összefoglalom a legfrissebb változat legfontosabb tulajdonságait, valamit a fő fejlesztési irányokat, célkitűzéseket.

• Tímár András:
  LibreOffice

  Az előadóról: Végzettsége szerint fizikus és infokommunikáció szakirányos menedzser, valójában szoftverhonosító, szoftvermérnök. Sok szabad szoftver honosításában vett részt, legismertebbek ezek közül a Mozilla Firefox és Thunderbird, az OpenOffice.org és újabban a LibreOffice. Jelenleg a SUSE LibreOffice Team tagjaként LibreOffice-t fejleszt. Szabadidejében részt vesz az FSF.hu Alapítvány munkájában.

  A LibreOffice projekt sikertörténet. A termék jó, a sajtó barátságos, sok új fejlesztő csatlakozott, hamar kiépült az infrastruktúrája. Mi a siker oka? A szerencse és újdonság varázsa mellett a fő ok a tudatos tervezés. Más hibáiból okulva és a legjobb gyakorlatokat megvalósítva a LibreOffice eszményi szabad szoftveres projekt szeretne lenni: egy olyan közösség, ahol a fejlesztők határozzák az irányt, nincsenek bürokratikus akadályok, barátságos és segítőkész a légkör. Előadásomban a LibreOffice történetéről, a projekt felépítéséről és a terveinkről lesz szó.

• Torma László:
  Az Ubuntu és a Unity

  Az előadóról: Torma László az Ubuntu közösség tagja, az FSF.hu Alapítvány aktivistája. Az Ubuntu közösségen belül elsősorban az ubuntu.hu oldal folyamatos frissítésén dolgozik. Ezen túl aktívan nyomon követi az Ubuntu fejlesztési folyamatát, és erről rendszeresen beszámol blogján, a mogorvamormota.hu oldalon.

  Az előadás célja az Ubuntu felhasználói felületének, a Unitynek a bemutatása. Az általános ismertetésen túl nagy hangsúlyt kap majd az előadásban az Ubuntu következő, a tervek szerint jövő áprilisban megjelenő kiadásában várható újdonságok bemutatása is. Mindezek mellett a résztvevők gyakorlati tanácsokat is kapnak majd a Unity felület testre szabásával és hasznos szolgáltatásokkal történő kiegészítésével kapcsolatban.

Szakmai szekció

• Ancsin Gábor:
  GeoGebraMobile - A GeoGebra JavaScript verziója

  Az előadóról: Több mint 5 éve foglalkozom kliens oldali programozással, eredetileg másodállásban a tanári munkám mellet, most már főállásban programozóként dolgozom. Egyik kedvenc projektem (munkahelyem) a GeoGebra Matematikai Oktatóprogram csapatában tevékenykedni mint fejlesztő, de egyéb (főként webes ügyviteli rendszerek, online tesztelő rendszerek) fejlesztésében és tervezésében is részt vállalok, természetesen kizárólag Open Source technológiák felhasználásával.

  Az előadás a GeoGebra (geogebra.org) Matematikai Oktatóprogram JavaScriptes változatának, a GeoGebraMobile -nak születéséről és a két alkalmazás végleges összeolvadásáról, az összeolvadás miértjéről szól. Említi a GWT alkalmazását az eredeti Java kódbázis JavaScriptre való fordításában, ennek a folyamatnak a szervezését, gyakorlati megoldását, a htm5 techológiák alkalmazását, és a kód azon részének szeparálását, mely csak a Java verzióval kompatibilis. Az Svn -ről Git-re való áttérést, és a Git nyújtotta előnyöket.

• Ádám Szilveszter:
  Java - mi újság a licensz fronton?

  Az előadóról: Több mint tíz éve használok szabad szoftvereket a mindennapokban. Ugyanennyi ideje foglalkozom a szerzői jog és a szoftverek összefüggéseivel, különös tekintettel a szabad szoftveres licenszekre és ezek illeszkedésére a magyar jogrendszerbe.

  Az előadás célja röviden áttekinteni a különféle gyakrabban használt Java implementációk licenszeit és a köztük lévő különbségeket. Röviden kitérek arra is, hogy ezek a különbségek hogyan befolyásolják az Android rendszer körül zajló jogvitákat, mivel ezek mostanában jelentős nyilvánosságot kaptak.

• Bodnár Ádám:
  Mennyire nyílt az Android?

  Az előadóról: 2000 óta a HWSW munkatársa, 2004 óta főszerkesztője, leginkább vállalati informatikáról, gazdasági és technológiai témákról ír.

  A Google mindent letaroló okostelefonos platformja az egyik legelterjedtebb nyílt forrású szoftver a világon. De vajon mennyire nyílt az Android, amelyet egyetlen vállalat zárt ajtók mögött fejleszt és csak korlátozott számú hardvergyártónak biztosít hozzáférést?

• Botyánszki Botond:
  Az nxlog naplózó rendszer

  Az előadóról: A Kobei Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte diplomáit. Több mint 10 éve foglalkozik és fejleszt GNU/Linux platformon. Fő szakterülete az informatikai biztonság.

  Napjaink informatikai rendszerein több tucat alkalmazás ömleszti magából az események napóit, ráadásul sok esetben teljesen más formátumban, operációs rendszeren és protokollon keresztül. A hatékony loggyűjtes alapvető feltétele annak, hogy ezek az események később kereshetőek, elemezhetőek és értékelhetőek legyenek.
  Az nxlog egy modern, saját fejlesztésű, multiplatform (Unix/Linux, Windows), moduláris, könnyen használható naplózó eszköz, mely többféle forrásból és protokollon tud naplóeseményeket fogadni és továbbítani. Előadásomban bemutatom a működését és használatát.

• Czakó Krisztián:
  A rendszergazda barát Linux - avagy hogyan vágódjunk be egy Windows rendszergazdánál?

  Az előadóról: Igazán én sem tudom mivel foglalkozok. 1994 óta csak Linux-szal. Előtte inkább mainframe rendszerekkel, de erre már én sem igazán emlékszem...
  Ebből élek, valaha ezzel feküdtem és keltem, ma már tudok ezekre jobbat, a Linux maradt nappalra.
  Naponta több tucat Linux rendszert üzemeltetek. Szabadidőmben pedig az üzemeltetést oktatom azoknak, akik elhiszik nekem, hogy értek hozzá. Ez utóbbit a Linux Akadémia színeiben, melynek (heted magammal) az alapítója vagyok.

  A Linux szakemberek szeretik a Linuxot, imádják a parancssort és élnek-halnak a vi-ért. Vannak viszont olyanok, akik még nem értették meg a fejlett rendszergazdai eszközöket és inkább grafikus felületen szeretik a szervert beállítani.
  Ez az előadás nekik szól.
  Azoknak a rendszergazdáknak, akik most ismerkednek a Linux világával, vagy eddig ezt meg sem próbálták a fentiek miatt. Az előadásban megismerkedünk egy modern, grafikus felületről menedzselhető Linux szerver lehetőségeivel, kezelésével.

• Czanik Péter:
  syslog-ng web GUI-k

  Az előadóról: Több mint 15 éve foglalkozom Linux és FreeBSD rendszerekkel. A kezdetektől aktívan segítem a szabad szoftveres közösséget szoftver teszteléssel és nem x86-os (PPC, ARM) gépek Linux-osításával, támogatásával. Másfél éve a BalaBit Kft-ben a syslog-ng közösséget segítem ill. a különböző Linux disztribuciókkal, BSD-kkel tartom a kapcsolatot.

  Mi a syslog, miert syslog-ng? Miert kozponti log gyujtes? Miert nem eleg a grep? Nehany konkret alkalmazas bemutatasa (LogAnalyzer, Logzilla, LogStash, SSB, ELSA) roviden. Az előadás a hasonló témájú blogom alapján készül.

• Dr. Dudás Ágnes:
  Hadi tudósítás a gigászok harcáról

  Az előadóról: Dr. Dudás Ágnes 1998-tól a Bibó István Szakkollégium tagja volt, 2003-ban egy évet a berlini Humboldt Egyetemen töltött, a szerzői és szoftverjogi terület tanulmányozásával. 2004-ben diplomázott az ELTE jogi karán. Szakdolgozata elnyerte a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Szerzői Jogi Fórum Egyesület által meghirdetett Apáthy-díjat. A Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Iparjogvédelmi szakjogász. 2008 óta főként IT joggal foglalkozó ügyvédi irodát vezet. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója, jogi informatika szakirányon. Az ügyvédnő hétfő esténként az MR2-Petőfi Rádió Netidők című műsorában hallható.

  Mint egy folytatásos teleregényt, úgy figyelem a Samsung - Apple háborút. Érdekes látni, hogy egy-egy elsőre talán jelentéktelennek tűnő apróság (pl. pontosan milyen a tablet sarkának kerekítése) hogyan növi ki magát dollár milliókat érő kérdéskörré. Az harci helyzet persze közismerten fennáll egy ideje, ami újdonság, hogy Európa is csatatér lett. A jelentősebb ütközetek Hollandiában és Németországban zajlanak. A fegyverarzenál pedig az iparjogvédelem szinte valamennyi eszköze... a hadi tudósítást a csillogóbbakkal (formatervezés) kezdjük.

• Hargitai Zsolt:
  XENUI - saját fejlesztésű menedzsment felület XEN alapú virtuális gépek felügyeletére

  Az előadóról: Hargitai Zsolt 1991 óta dolgozik a magyar informatika világában. Villamosmérnöki diplomával rendelkezik és jelenleg MBA tanulmányomat folytat a Budapesti Műszaki Egyetemen. 13 éve dolgozik a Novell-nél, számos helyi és nemzetközi informatikai rendezvény ismert előadója. Kezdetben rendszermérnökként dolgozott a magyarországi irodában, majd a Dél-Kelet Európai régióban. Jelenleg üzletfejlesztési vezetőként a magyar iroda partnerkapcsolati és marketing tevékenységért felel. Novell CNA, CNE, MCNE és CNI minősítésekkel rendelkezik.

  A nyílt forrás kódú virtualizációs technológiák a legkorszerűbb és leghatékonyabb futtatási környezetet biztosítják a virtuális gépek futásához, de az elérhető felügyeleti eszközök és kiegészítő szolgáltatások tekintetében jelenleg még elmaradnak a legelterjedtebb zárt forrás kódú megoldásoktól. A Novell konzultációs részlege által fejlesztett XENUI program reményeink jelentősen megváltoztatja ezt a helyzetet.
  Az előadásban bemutatásra kerülnek a XENUI legfontosabb szolgáltatásai, mint pl, a virtuális gépek monitorozása, a web alapú felügyelet, valamint a címtár alapú jogosultságkezelés, amely meghatározza, pl. hogy ki módosíthatja a rendelkezésre álló erőforrásokat, vagy ki indíthatja újra a szervereket. Az előadás végén kitérünk a fejlesztési tervekre is és itt várjuk a hallgatóság ezzel kapcsolatos javaslatait is.

• Kis Gergely:
  Android -- két évvel később

  Az előadóról: A MattaKis Consulting alapítója és cégvezetője. Az elmúlt években mobiltelefonoktól a J2EE vállalati alkalmazásokig számos projektben volt fejlesztő, architekt és projektvezető. 14 éve Linux felhasználó és fejlesztő. Aktív támogatója a nyílt forráskódnak, korábban a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületében, most a Magyar Android Közösségben. Feleségével Dunakeszin él.

  Mára az Android a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező okostelefon platformmá vált. Éppen ezért érdemes áttekintenünk, hogy honnan indultunk és hogyan jutottunk el ide. Mit nyertek a felhasználók az Android megjelenésével? Mit nyertek a fejlesztők? Milyen kihívásokkal kell szembenézni mind a felhasználóknak, mind a fejlesztőknek? Valóban nyílt forrású-e még az Android, és miért fontos ez?
  Milyen újdonságok várhatók a következő nagy platformfrissítésban (Ice Cream Sandwich)?
  Ezekre a kérdésekre keressük a választ sok érdekességgel, gyakorlati trükkel egy, az Android platformot alulnézetből ismerő, fejlesztő szemüvegén keresztül.

• Kiszel Kristóf:
  A KDE jövője

  Az előadóról: Negyedéves mérnök informatikus hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, a KDE magyar fordításának vezetője, tagja az Ubuntu magyar fordítócsapatának, Kubuntu tag, az ubuntu.hu és a kde.hu szerkesztője.

  A Nokia és a Microsoft egyezsége után sokak számára kérdésessé vált a Qt és ezzel a KDE sorsa is. Az előadás bemutatja, miért is állna meg a saját lábán a Nokia nélkül is a Qt, valamint néhány példán keresztül bemutatja, merre is tart a KDE fejlesztése.

• Kövesdán Gábor:
  Heurisztikus regex mintaillesztés a FreeBSD-ben a TRE könyvtár segítségével

  Az előadóról: A BME-n vagyok mérnök informatikus MSc hallgató. A BSc diplomámat is itt szereztem 2010-ben, illetve a Portói Egyetemen is tanultam egy évet Erasmus hallgatóként. Kb. 2005 óta járulok hozzá a FreeBSD különböző területeinek fejlesztéséhez. Először a csomagkezelő rendszeren dolgoztam, majd a dokumentáció fejlesztésében is segítettem, illetve fordítottam is magyar és spanyol nyelvekre. A magyar fordítást én indítottam el. Újabban az alaprendszer egyes részein dolgozom, tehát C-ben programozom. A Google Summer of Code programban hatszor is részt vettem valamilyen FreeBSD-vel kapcsolatos témával. Ezen kívül érdeklődöm a Java EE fejlesztés iránt is. Úgy gondolom, hogy a feladathoz kell megválasztanunk a megfelelő eszközt.

  A FreeBSD-ben egy ideje már le akarjuk cserélni a GNU grepet. Eközben fedeztem fel, hogy a GNU grep azért gyors, mert heurisztikákat használ a regex kód megkerülésére. Ideális esetben ez az optimizáció a C könyvtárban lenne implementálva, hiszen így minden más program is profitálhatna a gyors mintaillesztésből. A FreeBSD-ben én megpróbálok egy kicsi és szimpla grepet kifejleszteni, illetve egy gyors regex könyvtárat, amely a heurisztikus illesztést transzparensen végrehajtja. Előadásomban mélyebben bemutatom az optimizációs lehetőségeket. Tudtommal ez lesz az első regex implementáció, ami transzparensen használ heurisztikus illesztést.

• Németh László:
  LibreOffice: úton a DTP felé

  A TeX és a Scribus, sőt a kereskedelmi kiadványszerkesztők mellett is komoly űrt tölthet be a kiadványszerkesztésben a LibreOffice, nemcsak a versenyképesség megőrzése (l. a Microsoft Office 2010 opcionális OpenType tulajdonságainak támogatása) indokolja a LibreOffice ez irányú fejlesztéseit. Mit tud, mi hiányzik még a LibreOffice-ból, hogy méltó társa legyen az ismert és elismert kiadványszerkesztő rendszereknek? Az előadásban ismertetésre kerülnek a közelmúltban elkészült és a tervezett - részben magyar - fejlesztések, látványos példákkal bemutatva a LibreOffice kiemelkedő képességeit. Lásd még a libreoffice.hu oldalon található cikket.

• Szalai Ferenc:
  Cloud hosting szolgáltatás létrehozása szabad szoftverekkel

  Az előadóról: Fizikus. Nagy elosztott rendszerek tervezésével, fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozom jelenleg a gyógyszer felfedezési projekteket cloud technológiával támogató mcule.com kötelékében.

  Az előadás célja, hogy bemutassa hogyan lehet egy létrehozni egy új cloud hosting szolgáltatást a meglévő szabad szoftver eszközökkel, mint például: haproxy, nginx, zmq, lxc, python, django, nosql adatbázisok stb. Hogyan kell ezeket együtt használni, hol kell rajtuk módosítani, milyen érdekességekkel és nehézségekkel találkozunk a fejlesztés során.

• Szalai Kálmán:
  A világ változik, változik a Mozilla is

  Az előadóról: Végzettségét tekintve villamosmérnök, de jelenleg mint informatikus dolgozik egy mobiltelefon-monitoring rendszert fejlesztő cégnél. Lelkes felhasználója és terjesztője a LibreOffice irodai programcsomagnak és a Mozilla termékeknek. Hozzájárult az OpenOffice.org 2.0-ás verzió felhasználói felületének honosításához, de ezen kívül számos más kisebb alkalmazás fordítását végzi (system-config-printer, Compiz, SeaMonkey, Mozilla-kiterjesztések, Spybot – Search and Destroy, Clamwin). Szabadidejében szívesen használja Sommelier tanulmányait lelkesen hódol tánc és sportok iránti szenvedélyének.

  Hogyan változott meg a végfelhasználóknak szánt Mozilla termékek kiadási terve? Milyen előnyök, és milyen hátrányos származnak ebből az ütemezésből? Milyen újdonságok lesznek az elkövetkező verziókban? Hogyan feleltethetők meg ezek a termékek a Mozilla céljainak és küldetésének? Hogyan vehetsz részt a küldetés teljesítésében?

• Vajna Miklós:
  RTF támogatás a LibreOffice Writer programban

  Az előadóról: 2011 decemberében szerzi meg diplomáját a BME-VIK mérnök informatikus MSc képzésén, szolgáltatásbiztos rendszertervezés szakirányon. Egyetemi tanulmányai mellett a SZTAKI-ban dolgozik. A Frugalware Linux fejlesztőjeként számos nyílt forráskódú projekttel került kapcsolatba, többnek rendszeres hozzájárulója. Szabadidejében gitározik és bringázik.

  A LibreOffice RTF import és export támogatása igen elavult volt és a karbantartása nehézkessé vált. Az elődadás során bemutatom az új RTF exportert és tokenizálót, mely nem csak a későbbi fejlesztést teszi könnyebbé a gondos tervezésnek köszönhetően, de már most is számos többlet-támogatást nyújt az eredeti RTF filterekhez képest. Az előadás során bemutatott új funkciókat a LibreOffice 3.5 már tartalmazni fogja minden RTF fájl olvasásához és írásához.

• Vágvölgyi Csaba:
  Moodle 2.x - eLearning mindenkinek

  Az előadóról: 1998. óta dolgozom a felsőoktatásban és közel 10 éve foglalkozom eLearning rendszerekkel, ezen belül is elsősorban a szabad forráskódú Moodle keretrendszerrel.
  Kollégámmal (Papp Gyula) ezidáig 6 alkalommal szerveztük meg a MoodleMoot konferenciát, amelynek célja a hazai Moodle közösség kiépítése és a kapcsolatok ápolása.

  A Moodle világ és egyúttal hazánk egyik legnépszerűbb szabad forráskódú LMS (Learning Managment System) rendszere. A közelmúlban megjelent 2-es verzió jelentős változásokat hozott az e-learning keretrendszer életében. Előadásomban az elmúlt néhány hónap tapasztalatait, a remek újdonságokat és a bosszantó korlátokat szeretném bemutatni.

• Vomberg István:
  Többszálú (multi threaded) programozás Linux környezetben

  Az előadóról: Eredetileg vegyészmérnök végzettségű vagyok, 30 év óta foglalkozom szoftverfejlesztéssel, elsősorban mérés, adatgyűjtés, adat- és jelfeldolgozás területén, 1998 óta ugyanezt Linux környezetben. Több előadásom volt Linux és Szabad Szoftver szakmai konferenciákon, cikksorozatom indult a Flosszine magazinban, továbbá a linuxprogramozas.hu oldalt viszem. Jelen pillanatban a beágyazott rendszerek irányába fordultam.

  A szálkezelés mibenléte és jelentősége a programfejlesztés során. A POSIX szálak. A Linux szálkezelése régen és most. A szálkezelés technikája, fontos pontjai, buktatók. Összehasonlítás a főbb (elsősorban asztali) oprendszerek szálkezelése közt.

• Zámbó Marcell:
  A Windows 8 újdonságai(?) Linux-os/Unix-os szemmel.

  Az előadóról: Első Linuxa egy 1.x-es Slackware volt, valamilyen 0.99-es kernellel :) Mivel akkoriban semmilyen informatikai előélete nem volt gyakorlatilag Linux-szal kezdte az ismerkedést a számítástechnikával. Jelenleg Linux alapú biztonsági rendszerek tervezésével, fejlesztésével és támogatásával foglalkozik. Általában Linux-os biztonsági témákban tart előadásokat, de most kivételt tesz...

  Jelenleg zajlik a Windows 8 operációs rendszert bevezető marketing kampány, mely során csepegtetve kapjuk nap mint nap az információkat a Microsoft új operációs rendszeréről, annak új képességeiről.
  Ezen bejelentések tanulmányozása során fogalmazódott meg többünkben a vélemény, mely szerint ezen újdonságok, sok esetben igazából csak a Windows tekintetében nevezhetők újdonságnak, mert a Unix/Linux világban ezek már egy ideje vagy jó ideje használatosak, léteznek.
  Előadásom során bemutatom ezeket a képességeket és bemutatom azok Linux-os/Unix-os megfelelőjét, történetüket.

Közigazgatási szekció

• Fekete Gábor:
  A szabad szoftverek lehetőségei az elektronikus közigazgatásban

  Az előadóról: Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára.

• Lucza Vilmos:
  A szabad szoftverek lehetőségei a kormányzati informatikában

  Az előadóról: Lucza Vilmos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Informatikai Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese.

• Basa Richárd:
  A nyílt forráskódú megoldások szerepe a tehetséggondozásban: HuEdu program

  Az előadóról: Basa Richárd a Novell Magyarország operatív igazgatója. Korábban a Novell konzultációs részlegét vezette és számos sikeres nyílt forrás kódú projekt megvalósulása köthető a nevéhez. Az elmúlt években a HuEDU projekt keretében aktívan dolgozott azért, hogy a nyílt forrás kódú megoldások minél nagyobb teret nyerjenek az oktatásban. Alapító tagja és alelnöke a Nyílt Szabvány Szövetségnek.

  Az előadás első felében összefoglaljuk a nyílt forráskódú megoldások szerepét a magyar oktatási rendszer továbbfejlesztésében. Bemutatjuk, hogyan segítheti a nyílt forráskód az innovációt, milyen pozitiv társadalmi hatásokkal jár és milyen üzleti, illetve karrier lehetőségeket kínál az oktatásból kikerülő diákok számára. A Novell HuEdu program célja, hogy segítse ezen lehetőségek kibontakozását. Az előadás második felében bemutatjuk, hogy ez a program mit kínál a tanárok és a diákok számára, hogyan lehet csatlakozni a programhoz, milyen eredményeket értünk el az elmúlt években (projektek, oktatási anyagok stb.) és miket tervezünk megvalósítani a közeljövőben.

• Karay Tivadar:
  Áttörni a falat (Szabad szoftverek egy önkormányzatban)

  Az előadóról: Informatikus a XVIII. kerületi önkormányzatban, óraadó az Óbudai Egyetemen. Munkahelyén a Linux és a szabad szoftverek államigazgatási bevezetéséért dolgozik kollégáival együtt. A Hivatal szervereinek túlnyomó részén linux fut, és több tucat linuxos klienst is használnak. Az Open(Libre) Office minden gépen használatos, kb. 150 gépen kizárólagosan. Az Önkormányzat a szabad szoftverek népszerűsítése érdekében weblapot tart fenn (szabadszoftver.bp18.hu), és konferenciákat szervezett.

  Mekkora a fal? (Mik az akadályok?)
  Ki áll a fal elé? (Felhasználók és egyebek.)
  Van-e kalapácsunk? (Milyen eszközeink vannak?)
  Lyukak a falon. (Amit elértünk.)
  Miért van fal? (Mit tehetnek a magasabb szervek?)
  Élet fal nélkül. (Reménykedjünk...)

• Laky Norbert:
  Szabad szoftverek a Fővárosi Bíróságon

  Az előadóról: Laky Norbert a Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztályának igazgatója.

• Dr. László Gábor:
  Nyílt kormányzat. Zárt "ablakok"?

  Az előadóról: Az Óbudai Egyetem oktatója 2003-tól. Doktori fokozatát 2009-ben szerezte meg a BME-n. Disszertációja a nyílt forráskódú szoftverek szélesebb körű hatásait elemezte a kormányzati preferenciákkal összhangban. Számos publikációja jelent meg a nyílt forráskódú szoftverek és a kormányzatok kapcsolatáról elsősorban angol nyelven. Több hazai és nemzetközi konferencián tartott előadásokat a témában. Az oktatában is bemutatja a nyílt forráskódú alkalmazásokat, valamint azok használatára bátorítja a hallgatókat.

  Barack Obama által indított Nyílt Kormány Direktíva jelszavai: átláthatóság, részvétel, együttműködés. Az előadás bemutatja a nyílt kormányzat fogalomkörét, fejlődési irányait, valamint párhuzamot állít a nyílt fejlesztői modell és az állampolgári participáció között nemzetközi példák alapján. Az előadás fókuszában az átláthatóság, elszámoltathatóság, adatvagyon kérdésköre szerepel.

• Maulis Ádám:
  Midnenkit bemigrálunk - rugalmasan bővíthető szoftveralapok az ELTÉn

  Az előadóról: 3 fiú édesapja. 1996 óta dolgozik az ELTE Informatikai Igazgatóságan. (Mikor mi a neve). Jelenleg a központi storage, HPC és egy megmaradt VMS rendszer technikai felelőse. Régebben tartott speciálkollégiumokat VMS (prop. oprendszer) és IT biztonság témaköréből. Speciális, üzembiztonsági érdeklődéssel, beleértve a clustertől DT-ig mindenfélét.

  Az előadás az ELTE központi, általános célú szoftveres környezetét kívánja bemutatni.
  fileszerver, e-mail, web tárhelyek, 30e jogosult felhasználóval, 1000 konkurens felhasználóval.
  krb, ldap, afs, cyrus, postgre, nagios; avagy hogyan növelhető a stabilitás a szerverek számával.

• Szakál Péter:
  Indulj el egy úton... Nyílt megoldások a hazai önkormányzatokban

  Az előadóról: Közgazdász, marketing szakember. A Ringier csoportnál kezdi pályáját, majd 2000-2001-ben Franciaországban ösztöndíjasként tanul és dolgozik egy francia informatikai cégnél. 2002-ben Budapesten csatlakozik a Digimpro nevű start-up céghez, amelyet 2003-ban sikeresen értékesítenek: a vevő egy angol-svéd befektetői csoport. Részt vesz a Spring SH Kft. nevű, nyílt szoftverek fejlesztésével és terjesztésével foglalkozó cég alapításában. 2005-ben két társával megalapítja a nyílt megoldásokhoz támogatást nyújtó Open SKM Agency Kft.-t. A cég több nyílt megoldásokat vizsgáló állami projektben vesz részt, önkormányzatoknál és állami hivatalokban támogatja az átállást nyílt megoldásokra. 2010-ben az ODFA Magyarország képviselőjeként koordinálja a budapesti nemzetközi OpenOffice.org konferencia szervezését.

  Az önkormányzatok átállása a nyílt megoldások irányába jelentős költségcsökkenéssel járna, ugyanakkor – Szeged, Miskolc és Salgótarján üdítően ható példamutatása ellenére – az intézmények jelentős része mégsem indult el ebben az irányban. Az önkormányzati szektor mögött álló szakmai szervezetek szintén kivárnak, nem foglaltak állást a nyílt megoldások kapcsán. Vajon mi akadályozza a folyamatot? Valóban léteznek már platformfüggetlen alternatívák? Milyen lépések, milyen döntések szükségesek a szektor mielőbbi felszabadításához? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadásban.

• Szegfű László:
  Nyílt forráskódú megoldások a közigazgatásban

  Az előadóról: Informatikai tanulmányait Szegeden, majd az ELTE-n végezte. Több, mint egy évtizede dolgozik a közigazgatásban, meghatározó szerepe van a nyílt forráskódú rendszerek közigazgatási alkalmazhatóságában. Szeged M. J. Város Polgármesteri Hivatalában dolgozik, ahol vezetésével 2003. óta használják az opensource megoldásokat.

  Szeged régóta zászlajára tűzte a nyílt forráskódú megoldások használatát a közigazgatásban, a polgármesteri hivatalban. A nyílt szoftverek bevezetésével több, mint száz millió forintos megtakarítást értek el az elmúlt 8 évben. Az előadás arra kíván megoldási javaslatot adni, miért, milyen stratégiával, milyen megoldásokkal vezethetők be a nyílt forráskódú megoldások a közszolgálati hivatalokba.

• Dr. Szentiványi Gábor:
  OpenEDU program: nyílt forráskódú megoldások a magyar köz- és felsőoktatásban

  Az előadóról: A Red Hatet Magyarországon képviselő ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezetője. 1994-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, diplomáját a Karsruhe-i Egyetem és a DEC (ma HP) közös kutató-fejlesztő laborjában UNIX multimédia eszközkezelők portolása témában írta. Ezután Németországban a Fraunhofer Intézetben dolgozott, majd Hollandiában, a Delft-i Műszaki Egyetemen készítette el doktori disszertációját multimédia információs rendszerek témakörben. Itt ismerkedett meg a nyílt forráskódú technológiákkal, amiket munkája során fel is használt. Doktori fokozatát 2000-ben szerezte, ezután Magyarországon nagyvállalati körben dolgozott tanácsadóként és IT architektként. 2004-ben, egy alapvető stratégiai váltással a Red Hat kereskedelmi és szolgáltatási képviseletét vállalta el és látja el a mai napig az ULX keretein belül. A vállalat vezetésén túlmenően stratégiával, üzletfejlesztéssel és nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben való résztvétellel foglalkozik.

  Az előadás célja bemutatni a most indult OpenEDU programot, melynek célja a magyar köz- és felsőoktatás ellátása nyílt forráskódú támogatott megoldásokkal. Az előadásban ismertetjük a programot mind a közoktatás mind a felsőoktatás szemszögéből, valamint kitérünk azokra a megfontolásokra, amik a megalkotásához vezettek. Szó lesz még arról is, hogy hogyan lehet csatlakozni a programhoz mind a felhasználói oldalról, mind pedig azoknak, akik szívesen beszállnának az OpenEDU-ban elérhető szoftverek fejlesztésébe, jobbátételébe, fordításába stb.

Archívum

Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás 2009, Budapest

Az FSF.hu Alapítvány a korábbi sikeres Ubuntu Konferenciák utódjaként, ám azokhoz képest bővített témakörrel megrendezte a Szabad Szoftver Konferenciát és Kiállítást.

A rendezvény a BME Informatikai épületében került megrendezésre 2009 október 31-én. A konferencia reggel kilenc órától délután negyed hatig tartott. Szekciói és a kiállítás párhuzamosan zajlottak, így minden látogató találhatott a maga számára megfelelő elfoglaltságot.

A konferenciára jó nevű előadókat, kiállítóként pedig szabad szoftverekkel foglalkozó civil, szakmai szervezeteket és cégeket hívtunk meg. A konferencia előadáslistája a "részletes program" menüpontban tekinthető meg. A részvétel látogatók számára ingyenes volt, de regisztrációhoz kötött.

Konferencia kiadvány

Az előadások anyagából konferenciakiadvány készült, mely ISBN számot is kapott. A konferencia kiadványért az előadók (itt: szerzők) mellett Zelena Endrét és Kiss Gabriellát illeti köszönet. Az ő áldozatos, hatalmas munkájuknak is köszönhető hogy elkészült a közel kétszáz oldalas, szép és színvonalas könyv.

A konferencia után

A visszajelzések alapján sikeresnek nevezhetjük a konferenciát. Csaknem háromszáz hallgató jelent meg, az előadásokkal, a kiállítással és a szervezéssel elégedetten távoztak. A konferencia végén a közönség szavazhatott a legjobb előadásról, melynek előadója különdíjban részesült. A legjobb előadói helyen holtverseny alakult ki Höltzl Péter és Kis Gergely között. Mindkettőjüknek gratulálunk, kiváló teljesítményükért egy-egy 2TB-os külső diszk a jutalmuk.

(forrás: konf.fsf.hu)