Hivatalosan is visszautasította Elon Musk vételi ajánlatát az OpenAI | 2025.02.15.

A vállalat elnöke a versenytársa akadályozására tett legújabb kísérletnek minősítette az amerikai milliárdos lépését.

A ChatGPT mesterséges intelligencia (MI) fejlesztője, az OpenAI hivatalosan is visszautasította helyi idő szerint pénteken az Elon Musk milliárdos vezette vállalatcsoport 97,4 milliárd dolláros (mintegy 37,4 ezermilliárd forint) vételi ajánlatát.

A vállalat elnöke, Bret Taylor leszögezte:

.. az OpenAI nem eladó, és az igazgatótanács egyhangúlag visszautasította Musk úr legújabb kísérletét versenytársa akadályozására”.

A cég a Musk tulajdonában álló X-en azt közölte, hogy a jövőben megerősíti non-profit ágát, és célja, hogy az MI „az egész emberiség” hasznára váljon.

Az OpenAI tavaly decemberben jelentette be, hogy közhasznú társaságot hoz létre, melynek révén „a korábban képzeltnél nagyobb tőkét lesz képes bevonni”, és ami megszüntet egy sor olyan korlátozást, amelyek a jelenlegi non-profit vállalatot kötik. Marc Toberoff, Elon Musk ügyvédje szerint ez kizárólag az OpenAI igazgatótanácsának egyes tagjait fogja gazdagítani.

Sam Altman, az OpenAI társalapítója a hét elején az X-en utasította vissza Musk ajánlatát, egyben

-- felajánlotta, hogy 9,47 milliárd dollárért megvásárolja az X-et, amelyet Musk 44 milliárd dollárért vett meg.

A dél-afrikai származású milliárdos válaszul svindlernek nevezte Altmant.

Musk maga is egyike volt az OpenAI alapítóinak, de 2019-ben távozott a cégtől, amely később profitorientált leánycéget hozott létre, aminek köszönhetően több milliárd dollárnyi finanszírozást volt képes bevonni. Emiatt Musk azzal vádolta meg az OpenAI-t, hogy felhagyott eredeti küldetésével és a profitot a közjó elé helyezi.

https://nepszava.hu/3268942_elon-musk-veteli-ajanlat-visszautasitas-openai

Mondjuk, az OpenAI, is inkább ClosedAI... a forráskód tekintetében.

Válasz

Szuperanyagot alkotott a tudósok MI-je | 2025.02.03.

Kanadai kutatóknak a nemzetközi támogatás mellett egy kiválóan dolgozó mélytanuló algoritmusra is szükségük volt a szupererős egyben ultrakönnyű nanoanyag megalkotásánál.

A mesterséges intelligencia elterjedését kínos ügyek és komoly problémák kísérik, az algoritmusok üzleti használata pedig egyelőre meglehetősen kétséges kimenetelű. Ennek ellenére hiba lenne az MI-t pusztán marketinges szemfényvesztésnek tekinteni, hiszen szerencsére vannak olyan alkalmazási területek, ahol egyértelmű segítséget jelent a technológia.

Egy ilyenre példa az a projekt, amelynek eredményeiről a Torontói Egyetem Alkalmazott Tudományok és Mérnöki Karának kutatói nemrégiben számoltak be.

Kicsi a bors...

Az anyag ugyanolyan mintázatú, mindössze néhány száz nanométeres egységekből áll, amelyek "összekapaszkodva" rekordot jelentő teljesítményre képesek. Ennek a mintázatnak a tökéletesítéséhez járult hozzá az a Bayes-féle optimalizációs gépi tanulási modell, amely mindössze 400 adatpontból dolgozott, így a csapat kompakt, jó minőségű adatsorral dolgozhatott.

Az Advanced Materials szaklapban megjelent tanulmányt társszerzőként jegyző Peter Serles az algoritmus kapcsán azt mondta, hogy annak működése megdöbbentette a csapatot, mert nem pusztán lemásolta a sikeres geometriákat a képzéshez használt adatokból, hanem "megtanulta, hogy az alakzatokon végrehajtott változtatások közül mi vált be, és mi nem, így teljesen új rácsgeometriákat tudott megjósolni".

Egy kétfotonos polimerizációs 3D-nyomtató segítségével sikerült is előállítani a tesztek elvégzéséhez szükséges mikro- és nanoméretű prototípusokat. Az ezekkel végzett mérések alapján az anyag a korábbi hasonló megoldásoknál több mint kétszer jobb szilárdsággal rendelkezik. Köbméterenként 2,03 megapascal sűrűségű feszültséget bírtak ki, ami hozzávetőleg ötszöröse annak, mint amire a titán képes.

Egy lépésre a forradalomtól

A nanoanyag kivételes tulajdonságait a tudósok szerint egy sor iparágban lehetne kamatoztatni. Az egyik legkézenfekvőbb a repülőgép-gyártás. Itt a számítások szerint egyetlen kilónyi titán alkatrész lecserélésével évente 80 liter üzemanyag elégetését lehetne megspórolni.

A széles körű nemzetközi támogatással, egyesült államokbeli, német és dél-koreai egyetemek munkatársainak segítségével megalkotott nanoanyag további sorsa attól függ, hogy sikerül-e kitalálni, miként lehet gazdaságosan és megbízhatóan előállítani ipari mennyiségben.

https://bitport.hu/szuperanyagot-alkotott-a-tudosok-mi-je

Válasz

A Zeneszöveg.hu feljelentette a trükköző Google-t | 2022. november 09.

A kereső dalszövegkártya szolgáltatását kifogásolják.

Eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál a Google-lal szemben a Zeneszöveg.hu oldal. Az Index szerint azért, mert a kereső a saját szolgáltatásaként, az úgynevezett dalszövegkártyán jelenítette meg a hazai előadók azon szövegeit, amelyeket a szerzői jogok általános védelme alapján ilyen formán nem tehetett volna közzé. A vizsgálat már folyik, eredmény később várható.

A Zeneszöveg.hu oldal 2004-ben indult azzal a céllal, hogy a magyar zenei alkotások szövegeit jogtiszta módon összegyűjtse és rendszerezett formában a közönség elé tárja a saját weboldalán. A Google 2018-ban vezette be saját dalszöveg-rendszerező szolgáltatását, a dalszövegkártyát. Bár a szolgáltatás alapvetően forrásmegjelöléssel dolgozik, de a Zeneszöveg.hu szerint kifogásolható a mesterséges intelligencia által vezérelt adatgyűjtés. A Google-nak a dalokról szóló névjegyfülben gyűjtött adatai – amelyek a mű keletkezését, albumát, előadóját tartalmazzák – metaadat, amelyek a mű beazonosítására szolgáló információk. Azonban sokszor még a zenei szakmán belül is tisztázandó tény, hogy a dalszöveg pedig nem metaadat - véli a Zeneszöveg.hu képviselője, Csipai Roland.

Ő azt mondja, hogy a dal és a dalszöveg alapvetően egységet képeznek, de amint a kettőt különválasztjuk, akkor a dalszöveg önálló szellemi termékként él tovább, és a mindenkori szerzői jogvédelem oltalma alatt áll. Ha a Google a saját szolgáltatásában szeretné megjelentetni ezeket a szövegeket, ahhoz engedélyre van szüksége a szerzőtől.

A Zeneszöveg.hu azt vette észre, hogy a saját szövegeiket másolja át a Google, ezért

-- szándékosan hibákat rejtettek el a sorokban, amik megjelent a Google dalszövegeiben is,

vagyis a zenei portál szerint a kereső jogtalanul használta fel azokat.

https://kreativ.hu/cikk/a-zeneszoveg-hu-feljelentette-a-google-t

Ezután a Google egy másik trükközésére is felfigyeltek: bár jelenleg a kereső dalszövegkártya-szolgáltatása hazánkban nem elérhető, amennyiben olyan magyar előadó szövegére keresünk rá, akinek a dalszövege a Zeneszöveg.hu oldalán szerepel, de VPN kapcsolaton keresztül a szolgáltatás újra elérhető. A témáról bővebben az Index cikkében olvashat.

https://index.hu/kultur/2022/11/08/zeneszoveg-google-gazdasagi-versenyhivatal-visszaeles-per-dalszoveg/
___

A GVH elengedte a Google nyakát

Az eljárása során megvizsgálta több külföldi és magyar dalszöveg-megjelenítő weboldal Google keresés felől érkező látogatottsági adatait, azonban

-- a dalszöveg-szolgáltatás megjelenése, illetve az egyes formátumváltozások és a látogatottsági adatok változásai között nem tárt fel okozati összefüggést.

https://www.hwsw.hu/hirek/68614/gvh-gazdasagi-versenyhivatal-google-dalszovegkartya-kereses-kereso-dalszoveg-online.html

Előzmény

Válasz

Saját PC-n Kinai Deepseek r1 mesterséges intelligencia futtatás [Magyarul]
u9vata - MagosIT | 2025. febr. 2.

Szeretnéd a saját gépeden, saját PC-n futtatni a Kínai Deepseek R1 mesterséges intelligenciát? Honnan és milyen "változatokat" lehet letölteni, milyen hardware kell hozzá - illetve milyen esetén mik a lehetőségeid, mik az irányok? A deepseek vajon a ChatGPT "másolása?" A kínai a jobb, vagy a chatGPT és a saját gépeden futtatott kínai tud-e okosabbat mondani, mint a chatgpt? CPU-n vagy videókártyán futtasd? Mac M3 mini, vagy inkább ne vegyél semmit, csak tegyél fel egy Linuxot? Esetleg egy szerver rack-en szoftverből futtasd a fullosat? Lehet-e futtatni a fullosat kevesebb, mint 600 Gb GPU memóriával is? Mi a kvantálás és milyen változatok vannak mozgó kvantálás mellett? Európa lemaradt végleg az AI versenyben? Mit jelent, hogy a kínai modell open source? Hová tart a mesterséges intelligencia saját gépen futtatása és PC-n, Linuxon futtatása?

https://www.youtube.com/watch?v=Ctvub9vf3RA

Linkek:
https://huggingface.co/unsloth/DeepSeek-R1-Distill-Qwen-14B-GGUF/tree/main
https://huggingface.co/deepseek-ai/DeepSeek-R1-Distill-Llama-8B/tree/main
https://unsloth.ai/blog/deepseekr1-dynamic
https://github.com/ggerganov/llama.cpp
https://huggingface.co/unsloth

Előzmény

Válasz

A kínAI módszer titkai (weekly)
HWSW podcast! | 2025. február 7.

Mindenhol a DeepSeek a téma, de a vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, mennyire meghatározó előrelépésnek számítanak a kínaiak modelljei. A módszer, amivel a cég kifejlesztette a modelljeit, jóval hatékonyabb, mint amit eddig bárki használt, de mit is jelent ez pontosan, milyen újításokat vittek be a fejlesztők a kínai AI tanításába és fejlesztésébe?

Ezekről beszélgetünk ebben a Weekly adásban vendégünkkel, Takács Gábor adattudóssal, aki szerint a kínaiak nem blöffölnek, a DeepSeek modelljeinek születése pedig komoly mérnöki munka eredménye.

Hogy ez aztán pontosan hogyan alakítja át a szegmenst, azt vele együtt sem feltétlenül sikerült megfejteni, de ha mélyebben érdekel, mitől hatékony lesz hatékony és egyedülálló egy ilyen modell, érdemes meghallgatnod ezt az adást.

https://soundcloud.com/hwswhu/a-kinai-modszer-titkai-weekly

Előzmény

Válasz

Az OpenAI szerint az USA-nak sürgősen újabb adatközpontokra van szüksége | 2025-02-07
Az 500 milliárdos projektben a SoftBank és az Oracle segíti az OpenAI-t, első körben 100 milliárd dollárt költenek el, a többit a következő 4 évben.
https://itcafe.hu/hir/openai_usa_adatkozpontokat_surgosen.html
___

Kevesebbet fogyaszt a DeepSeek, de kell a sok gázturbina | 2025-02-05
A Mitsubishi Heavy Industries szerint a gázturbinák iránti kereslet erős maradt, és az általános nézőpont az, hogy ha lesz is hatékony AI, akkor is tovább nő világszinten az áramigény.
https://itcafe.hu/hir/ai_fogyasztas_gazturbina_kereslet.html
___

Újabb DeepSeek-vita: kevesebb vagy több áramot zabál majd az AI? | 2025-02-04
Japánban az ipari minisztérium szakemberei szerint hiába elégítenék ki sokan atomenergiával ezt az igényt, sokszor szén oldja meg a helyzetet.
https://itcafe.hu/hir/deepseek_ai_aramfogyasztas_mi_lesz.html
___

Trump és Altman is reagáltak a DeepSeekre, a fél világ ezzel foglalkozik | 2025-01-29
A DeepSeek alaposan meglepte a világot... az NVIDIA egy nap alatt veszített 593 milliárd dollárt az értékéből, de számos nyugati óriás elindult a tőzsdei lejtőn.
https://itcafe.hu/hir/deepseek_olcso_kinai_ai_orulet_mi_tortenik.html
___

A DeepSeekről egyeztetett Trump és az NVIDIA vezére | 2025-02-03
Donald Trump amerikai elnök és Huang Zsen-hszün, az NVIDIA vezérigazgatója a DeepSeekről és az AI-chipek exportjának korlátozásáról egyeztettek. Trump a vezérigazgatót úriembernek nevezte.
https://itcafe.hu/hir/trump_nvidia_usa_deepseek_talalkozo.html
___

Jön-e az amerikai aranykor?
https://youtu.be/zF2dI3ChYws?si=Fu_Faw6lpgu46YWk&t=417
___

India is a DeepSeeket dicséri |
India IT-minisztere is megdicsérte a DeepSeeket, mert ők is hasonlóan építenének fel helyi AI-modellt.
https://itcafe.hu/hir/india_deepseek_dicseret.html
___

AI-szövetségbe kezd Franciaország az Egyesült Arab Emírségekkel | 2025-02-07
Franciaország és az Egyesült Arab Emírségek megállapodtak, hogy egy 1 gigawattos adatközpontot húznak fel közösen.
https://itcafe.hu/hir/franciaorszag_egyesult_arab_emirsegek_ai.html
___

AI: Európa lemarad, nincs elég adatközpont | 2025-02-06
Hiába növelik jelentős mértékben az európai adatközpontok kapacitását, az igényeket nem tudják kielégíteni, így elemzők szerint Európa ebben is lemaradhat.
https://itcafe.hu/hir/nincs_eleg_adatkozpont_lemarad_az_eu_ai.html
___

Sebességrekordot döntött egy európai AI-cég | 2025-02-07
Összeállt a a G42-támogatású Cerebras és a Mistral: az európai Mistral sebességrekordot ért el, kiadta a Le Chat appot, ami állítólag a kérdésekre másodpercenként 1000 szóval tud válaszolni, ...a hangsúly most a válaszadás gyorsaságán van.
https://itcafe.hu/hir/europai_ai_sebessegrekord.html
___

Az AI érdekében rúg ki egy nagy cég 1750 embert | 2025-02-06
A humántőke-menedzsmenttel foglalkozó Workday a dolgozói 8,5 százalékát küldi el, körülbelül 1750 embert küld el, a teljes dolgozói létszámának 8,5 százalékát.
https://itcafe.hu/hir/sok_embert_rugnak_ki_az_ai_erdekeben.html
___

A kutatók és elemzők munkáját is átvenné már az OpenAI újdonsága | 2025-02-04
Az OpenAI egy új AI-eszközt indított, deep research néven. Azt ugyanakkor elismerik, hogy a deep research fejlesztése korai szakaszban van, vannak korlátai. Nem feltétlen képes megkülönböztetni a pletykákat, a bizonytalanság és az önbizalom faktora is elég gyenge még a rendszerben.
https://itcafe.hu/hir/openai_kutato_elemzo_ai.html

Válasz

Most először ütötte meg a Kínai Nagy Falon túl a technológiai szektor - és a befektetők - ingerküszöbét egy kínai AI-modell, illetve startup, a DeepSeek. | 2025. január 27.

A rendszer nagyon ígéretes eredményeket produkál, ráadásul - állítólag - rendkívül olcsón, de a cenzúra gátat vethet a terjedésének.

Egyelőre nem valószínű, hogy Sam Altmannek álmatlan éjszakákat okoz, mindenesetre feltűnően sokszor kerül az utóbbi hetekben a nyugati tech sajtó reflektorfényébe egy ígéretesnek tűnő kínai AI-startup, a DeepSeek, mely ennek köszönhetően mostanra annyira népszerűvé vált, hogy az Egyesült Államokban a platform iOS-es kliense a legnépszerűbb ingyenes app a letöltési toplistán.

Az állítólag mindössze hatmillió dollárból elkészült, ráadásul nyílt forráskódú DeepSeek egyébként magyarul is tud, de mint ahogy mandarinul vagy angolul, úgy más nyelven sem tudja meghazudtolni hovatartozását, ami elsősorban abban merül ki, hogy bármilyen, a kínai pártvezetés számára kényes téma tabu a kínai AI-nak.

Olyannyira, hogy a DeepSeek saját tapasztalataink alapján nem hajlandó a kínai elnökről beszélni - a chatbot hol másra tereli a szót, hol egyenesen cáfolja, hogy Hszi Csin-Ping egyáltalán létezik.

Hasonlóan kényes téma a DeepSeek tudástárában a tibeti helyzet vagy éppen a Tienanmen téri események, de Kína potenciális tajvani inváziója is tabu a kínai AI számára.

... vagy képtelenség kihúzni a kínai elnök nevét az eminens kínai AI-ból

https://www.hwsw.hu/daralo/68666/deepseek-ai-chatbot-chatgpt-iphone-app-store-letoltes.html

aaa.jpg

Válasz

Makulu Linux fejlesztés, de elérhető itt online:
https://makulu.online/index.php/electra/

Másodszorra már angolul válaszolt... : - milyen fejlesztéseket vitt végbe az országban?

aaa.jpg

Válasz

Az internet egyre gyorsabban pusztul, és az AI kerül vele a kriptába | 2025. január 12.

„Az internet meghalt, és az AI ölte meg” – mondhatná a digitális kor Friedrich Nietzschéje. A mesterséges intelligencia terjedésével sokan félnek attól, hogy egy a Terminator filmek Skynet-jéhez hasonló gyilkos algoritmus szabadul majd el. A valóságban viszont egy súlyos veszély már testet öltött: ma már nem is tudjuk, hogy mi az igazság és mi csak egy hihető hazugság. Az interneten hamarosan átvehetik az uralmat a mesterséges intelligenciák, a kérdés pedig az, hogy mit tudunk ezzel kezdeni.

A ChatGPT-hez hasonló generatív nyelvi modellek önmaguk farkába harapó kígyóként a saját maguk által előállított valótlan tartalmakból gyártanak válaszokat akkor is, ha tényleg precizitásra törekszenek. Így egy teljesen fiktív, szennyezett adatokkal teli hazugsághalom vár ránk nem is olyan sokára.

Az internet egyre nagyobb része teljes szemét

... a '90-es években robbanásszerűen kezdtek el szaporodni a civil felhasználók a világhálón. Az őskor, amikor az emberek maguk állíthattak elő weboldalakat, amelyek jellemzően saját magukról, vagy a hobbijaikról szóltak. Persze a múltidézést beárnyékolja, hogy már az első tömegfelhasználási korszakban megjelentek a pedofil, csaló és fajgyűlölő oldalak és tartalmak, de az internet még ezzel együtt is egy őszintébb és tisztább hely volt.

Ugyanakkor a weblapokat a közösségek tartották fenn a forgó, színes gifekkel, Times New Romannal írt szövegekkel együtt, ha pedig eltűntek az érdeklődők, a weboldalak is az enyészetté lettek. Leginkább csak szájhagyomány útján terjedtek a hírek az izgalmasabbnál izgalmasabb új portálokról, weblapokról. Ha pedig valaki rábukkant valamire, tudta, hogy azt egy ember írta, mégha a felhasználók hol teljesen értelmetlen, hol viccesnek szánt álnevek mögé bújtak (soha nem felejtünk el Sir Telen! - a szerk.).

Ebben a vadnyugati szabadságromantikával színezett korszakban a legidegesítőbb jelenség a spam volt: az első dokumentált ilyen üzenetküldés 1978. május 3-án történt, amikor az ARPANET-en, az internet elődjén, egy Gary Thuerk nevű marketinges tömeges e-maillel bombázta meg a rendszer összes felhasználóját azzal a céllal, hogy egy új terméket, a DEC (Digital Equipment Corporation) VAX számítógépeit népszerűsítse.

A spam aztán átlépett egy új korszakba: teljesen értelmetlen álhírek, összeesküvés-elméletek kezdtek el landolni az első emailfiókokban, amiknek semmi közük nem volt a valósághoz.

Biztosan nem ez volt az első vakhülyeség az interneten, de az első dokumentált álhír az 1994-ben terjedő „Good Times” nevű hoax volt: ekkor a korai felhasználók többségéhez eljutott az az álhír, hogy ha valaki megnyitja a Good Times tárggyal érkező e-mailt, az súlyosan megfertőzi a számítógépet, és helyrehozhatatlan károkat okoz.

Ez a spamtípus pedig már jó ugró deszka napjainkba, amikor az interneten egyre több az ilyen szemét, amit már nem is emberek állítanak elő, és fertőzésként ölik meg az AI-forradalmat.

Az adatminőség romlásával az AI egyre veszélyesebb lesz

A probléma alapja az, hogy elképesztő mennyiségű adat kell ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciákat betanítsák akár a szöveggenerálásra, akár a KRESZ-szabályok, forgalmi helyzetek felismerésére.

Mindehhez pedig tiszta, jó minőségű adatok kellenek, ami viszont szépen lassan egyre kevesebb van az interneten.

Egy példával leírva a problémát, elég csak az önvezető autókra gondolni: ahhoz, hogy egy algoritmus biztonságosan szállítsa az utasait bárhol a világon, fel kell ismernie a KRESZ-táblákat, ismernie kell az adott ország forgalmi szabályait. A fejlesztők ilyenkor nagy adatbázisokat használnak fel, például a Google Maps szolgáltatás képeit, hogy megtanítsák a rendszernek, hogyan néz ki egy behajtani tilos, vagy sebességkorlátozást jelző tábla. Ezt aztán valós körülmények között egy képfeldolgozó algoritmus értelmezi és kiadja az utasítást a motorvezérlésnek, hogy lassítson vagy álljon meg az autó.

Azonban ha a betanításkor rossz minőségű adat kerül a rendszerbe, akkor az autó egy 30-as táblát 80-asnak is értelmezhet, így lassítás helyett gyorsítani kezd.

A módszer mostanra egyáltalán nem más a Chatgpt-hez hasonló szöveggeneráló, válaszokat adó rendszereknél sem, csak itt az adatforrás mostanra már az egész internet. Ha egy egyetemi hallgató például forrásanyagot keres a dolgozatához, ami az AI által generált internetes tartalmakról szól, jó eséllyel ezután belefut a cikk első három bekezdéséhez gyártott teljesen fiktív kutatásba.

Az adathalmazt tehát sikeresen beszennyeztük egy mesterséges intelligencia által generált tartalommal.

Hogy a probléma teljesen valós, azt maga a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI alapítója, Ilya Sutskever jelentette ki egy decemberi konferencián, hogy elfogyott a jó minőségű adat az interneten és nem lesz több belőle. A tavaly decemberi Neurips éves rendezvényén tartott beszédében azt mondta

-- az interneten található összes hasznos adatot már felhasználták a mesterséges intelligencia modellek betanítására.

Eddig pont az internetes adatok feldolgozása hozott javulást a ChatGPT-hez hasonló rendszerek által adott válaszok minőségénél, azonban a folyamat mostanra lelassult, és Sutskever szerint ennek a korszaknak hamarosan „kétségtelenül vége lesz”.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250112/az-internet-egyre-gyorsabban-pusztul-es-az-ai-kerul-vele-a-kriptaba-733911

Válasz

Adott egy kiadós pofont a biztonsági hibajelentéseknek az MI | 2024.12.11.

A nyílt forráskódú projekteknél, ahol a kódot gyakran önkéntesek tartják karban, hatványozottan jelentkeznek az új helyzet negatívumai.

Nap mint nap bebizonyosodik, hogy a generatív mesterséges intelligencia algoritmusok alkalmatlanok az önálló munkára, mert egy kifliről sem képesek megbízhatatóan dönteni. Mégis nagy a csábítás, hogy csak úgy szabadjára engedjük, hogy helyettünk – és nélkülünk – dolgozzanak. Mivel az LLM-ek (large language model) képesek nyelvi értelemben koherens (sőt koherensebb!) szöveget létrehozni, ebből sokan arra következtetnek, hogy ezek az algoritmusok vas logikával és csakis a tényekre támaszkodva gondolkodnak. Pedig valójában ez még azokra a modellekre sem igaz, melyek formális nyelvekkel, például matematikai alapműveletekből és logikai kapcsolatokból építkező programozási nyelvekkel operálnak.

Azok, akik MI-eszközöket hívnak segítségül egy-egy fejlesztési feladathoz (kódolás, hibakeresés, sérülékenységkutatás stb.), különösen hajlamosak arra, hogy ne vegyenek tudomást az MI korlátairól. Persze az is elképzelhető, hogy nagyon is tisztán látják, csak egy felületes költség/haszon elemzés után könnyedén átsiklanak a problémán.

https://bitport.hu/adott-egy-kiados-pofont-a-biztonsagi-hibajelenteseknek-az-mi

Válasz