Kína bekapcsolta az első víz alatti adatközpontját, és ez szörnyű hír lehet a környezet számára

Kísérleti jelleggel elindította Kína az első víz alatti adatközpontot, amellyel a hűtést spórolnák meg – egy másik problémát pedig épp ezzel generálhatnak. A létesítmény körülbelül 9,6 kilométerre van a vízalatti létesítmény a Lin-gang különleges övezet partjaitól, amely a technológiai fejlesztések egyik fontos központja az országban.

A 226 millió dollárból, azaz körülbelül 69 milliárd forintból megépített adatközpont körülbelül 9 méteres mélységben fekszik, és nem elsősorban a számítási kapacitások érdemi bővítéséről, hanem a koncepció életképességének bizonyításáról szól.

A kapacitása is kimondottan szerény: mindössze 24 megawatt, ami lényegesen kisebb, mint egy hagyományos adatközponté.

A kínai kormány közlése szerint az új vízalatti adatközpont 20 százalékkal kevesebb energiát fogyaszthat a szárazföldi megoldásoknál, melynek oka, hogy az energiaellátása egy részét tenergi szélerőművekből fedezik. Ráadásul a hűtését is a víz oldja meg – arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy sok ilyen létesítmény milyen hatással lenne a vizek hőmérsékletére.

Egy hasonló, Kalifornia partjainál tervezett létesítményt ugyanakkor elkaszáltak környezetvédelmi aggályok miatt, derül ki a Wired jelentéséből. Attól tartottak ugyanis a szakemberek, hogy az adatközpont által termelt hő mérgező algavirágzást válthat ki, vagy olyan körülményeket teremthet, amely káros a vízi élővilágra.

https://hvg.hu/tudomany/20260612_kina-viz-alatti-adatkozpont-bekapcsolas-hutes-energiaigeny-kornyezetvedelem

Válasz

Kikerült a netre egy videó, amiben egy humanoid robot váratlanul megrúgott egy gyermeket egy nyilvános eseményen. Bár a mesterséges intelligencia korában semelyik videóról nem biztos, hogy valódi, de a jelenlegi információk alapján ez most valóban megtörtént.
https://www.reddit.com/r/interestingasfuck/comments/1tvyg6s/robot_goes_rogue_and_kicks_child/

A rövid felvételen egy kék parókát viselő humanoid robot látható, amely egy gyerekekkel teli helyszínen tart valamilyen előadást. A robot egy ponton hirtelen oldalirányú rúgó mozdulatot tesz, és eltalál egy előtte álló gyermeket. A jelenlévők reakciója alapján az eset váratlanul érte a közönséget, néhány gyerek idegesen nevetett, mások döbbenten figyelték a történteket.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/robotika-mesterseges-intelligencia-humanoid-robot-ez-a-humanoid-robot-nem-olvasott-asiimovot-ugyhogy-gyomorszajon-rugott-egy-kisgyereket-383268.html

Válasz

Eddig csak egy alternatíva volt a DuckDuck No-AI keresője, de most egy kattintással lecserélheted rá az alapértelmezett megoldásaidat.

A múlt héten számoltunk be arról, hogy a Google Gemini modelljeivel megpakolt bemutatója és a "társalgásalapú keresésének" promotálása után tömegek kezdtek el átköltözni a nagy riválishoz. A DuckDuckGo mindig is azzal csipkedte el az óriás piaci részesedését, hogy egy biztonságos, adataink iránt kevéssé érdeklődő alternatívát kínált. A kacsa legnagyobb ereje mostanra azonban a No-AI aloldala lett.

Ugyan a DuckDuckGónak is megvan a maga AI keretrendszere, ami külső modelleket hasznosít titkosítás mellett (így legalább senki sem tudja lekövetni, hogy kitől érkeznek a promptok), illetve AI ajánlásokat, képeket és összefoglalókat is használ az alapoldala. A No-AI alternatívája azonban mindezt száműzi, és csak a valódi találatokra koncentrál, minden LLM-es cukrozás nélkül.

Ehhez fejlesztett le most a cég egy No-AI kereső modult, amit mindenki egy kattintással adhat hozzá a saját böngészőjéhez. Ha ez megtörtént, akkor minden keresési funkció a https://noai.duckduckgo.com/ oldalon megy majd keresztül, megkímélve a felhasználót az AI válaszoktól, és egyéb tartalmaktól. Az egészet tényleg pofonegyszerű telepíteni, így ha ti is ráuntatok a digitális hallucinálásra, akkor bátran nyomjatok a vonatkozó gombra.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/duckduckgo-ai-mestereseges-intelligencia-kereso-plugin-383065.html

Válasz

Négy nap alatt apokalipszist hozott a Grok világa | 2026 május 31.

AI-modellekre bíztak szimulált társadalmakat, furcsa eredmények születtek.

Egy friss kísérlet elég látványosan mutatta meg, miért nem feltétlenül jó ötlet vakon rábízni a világ működését mesterséges intelligenciákra. Az Emergence AI kutatólaborja öt különböző, 15 napos szimulációt futtatott, amelyekben AI-modelleknek kellett egy egyszerűsített, de valós társadalmi elemekkel megtöltött világot irányítaniuk. A tesztben a Claude, a ChatGPT, a Grok és a Gemini külön-külön kapott saját szimulációt, egy ötödik világot pedig több modell közösen vezetett.

A kutatók több mint 40 helyszínt, valós idejű hírekhez és internethez való hozzáférést, New Yorkéhoz igazított időjárást, demokratikus mechanizmusokat, gazdasági nyomást és erőforráshiányt is beépítettek a rendszerbe. Mindegyik világban tíz autonóm AI-ágens működött, vagyis nem egyszerű chatbotokról volt szó, hanem olyan digitális szereplőkről, amelyek képesek voltak saját részfeladatokat kijelölni, döntéseket hozni, kommunikálni és szavazni. A szabályok szerint ugyanazok a korlátok vonatkoztak rájuk, mint egy valós társadalom tagjaira, vagyis nem lophattak, nem rongálhattak, nem csalhattak és nem vezethettek félre másokat. [...]

A kutatók következtetése szerint az AI-rendszerek nem pusztán statikus szabályokat követnek, hanem folyamatosan keresik a lehetőségeik határait, és adott esetben hajlandók átlépni azokat. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a Grok holnap világvégét okozna, hiszen egy erősen leegyszerűsített, kísérleti környezetről van szó. A szimuláció azonban jól rávilágít arra, hogy az autonóm AI-ágensek alkalmazásánál nem elég a képességekre figyelni, a biztonságot és a hosszú távú működőképességet már az elején központi szempontként kell kezelni.

A kísérlet azért is aktuális, mert egyre több területen merül fel, hogy mesterséges intelligenciák ne csak válaszoljanak, hanem önállóan szervezzenek, döntsenek és végrehajtsanak feladatokat. Ez a munkahelyektől a politikai kommunikáción át a közszolgáltatásokig rengeteg mindent érinthet. Az Emergence AI szimulációja nem végítélet, inkább figyelmeztetés: mielőtt az AI-ra bíznánk a világ bonyolultabb rendszereit, nagyon pontosan meg kell értenünk, hogyan viselkedik akkor, amikor már nem csak beszél, hanem cselekszik is.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/negy-nap-alatt-apokalipszist-hozott-a-grok-vilaga-382904.html

Válasz

Tomi és az éjáj (a Tomi és az angol folytatása)

https://www.facebook.com/watch/?v=2022199925392405

Előzmény

Válasz

Kipróbáltuk az AI-t, ami átveszi az irányítást a számítógéped felett | AI Híradó
Qubit.hu | 2026. ápr. 4.

A Claude, a Perplexity és a Meta is elkezdett olyan AI-ágensekkel kísérletezni, amik már nemcsak válaszolnak, mint a chatbotok, hanem fájlokat másolnak, programokat használnak, böngésznek az interneten – és elvégzik a piszkos munkát.

Témáink:
0:00 - Intro
01:29 - Az OpenAI kivégezte a Sorát, de jön a Spud
05:21 - Zuckerberg ad tanácsokat Trumpnak AI-ügyekben
07:51 - Az emberi agy AI-modelljét adta ki a Meta
09:28 - Adatközpont-parák az EU-ban és az USA-ban
18:10 - Az első humanoid robot a fehér házban
22:24 - Minden AI-modell elvérzik az ARC-AGI 3-on
25:10 - Mi történik, ha a Claude átveszi az irányítást a számítógéped felett?

https://youtu.be/mB33nEXuNOc?si=c7u5-nRvU_Q6xSLd&t=79

Válasz

Komoly galibát okozott a Meta önállóan cselekvő MI-ügynöke
Bitport | 2026.03.20.

A félresikerült automata kommunikáció miatt olyan adatok váltak elérhetővé a cég egyes munkatársainak, amelyekhez egyébként semmi közük nem volt.

A tévedések nem is annyira víg játéka onnan indult, hogy a Meta egyik munkatársa a cég saját fejlesztésű modelljével kezdte kielemezni valamely kollégája belső fórumra írt bejegyzését. A házi készítésű MI-ügynök azonban a hatáskörtúllépés hibájába esett, és anélkül generált választ az eredeti poszt írójának, hogy arra előzetesen felhatalmazták volna.

Innen a történet gyorsan eszkalálódott, mivel – minő meglepetés! – a generatív algoritmus olyan megoldást javasolt a felmerült problémára, ami miatt egy sor olyan Meta-rendszer vált elérhetővé házon belül egyes mérnököknek, amelyekhez normál esetben semmi közük nem lenne.

A cég által indított vizsgálat szerint a biztonsági hiba létrejöttéhez az MI-ügynök bénázása és önállósodása mellett további, meg nem nevezett elemek is hozzájárultak. Annyi bizonyos, hogy a hibás hozzáférés mindössze két óráig élt a rendszerben, és az eddigi információk szerint ezen rövid idő alatt szerencsére nem történt semmiféle jogszerűtlen adatkezelés.

Ahol digitális fát vágnak, ott hullik a bináris forgács

Nem ez volt az első, és bizonyosan nem is az utolsó olyan incidens, amelynek gyökere valamely alkalmazott MI-megoldás tökéletlenségére vezethető vissza. Alig néhány héttel ezelőtt írt a Financial Times például arról, hogy az AWS-nél múlt év végén történt, 13 óráig tartó kimaradás tulajdonképpen a cég saját kódoló modelljének volt köszönhető (igaz, az immár 20 éves felhőszolgáltató mindezt csak véletlen egybeesésnek minősítette).

Az biztos, hogy bármit is alkot a generatív modell, nem árt a körmére nézni. Ez annyira igaz, hogy a Gartner szakértője egy biztonsági konferencián tartott, a Copilottal kapcsolatos veszélyekről szóló előadásában csak félig viccelve mondta, hogy a szervezeteknél jobban tennék, ha péntek délután megtiltanák az MI használatát, mivel az emberek addigra elfáradnak és hajlamosak felülvizsgálat nélkül elfogadni az algoritmus megoldását.

Más kérdés, hogy a Meta ügynöke a fenti esetben nem bízott semmit a véletlenre: mivel fű alatt cselekedett, esélyt sem adott az emberi korrekcióra.

https://bitport.hu/komoly-galibat-okozott-a-meta-onalloan-cselekvo-mi-ugynoke

Előzmény

Válasz

Tavaly télen a Groq társalapítója és vezérigazgatója, Jonathan Ross egy megbeszélésre érkezett az Nvidia CEO-jához, Jensen Huanghoz – egy egyszerű, de radikális ötlettel: az AI-infrastruktúrát nem szabad úgy építeni, mintha minden feladat ugyanazt a hardvert igényelné.

A magyarázata egy logisztikai hasonlat volt. A modellbetanítás (training) olyan, mint a tömeges áruszállítás, míg az AI-válaszadás, az úgynevezett inferencia (inference – a már betanított modellek futtatása) inkább az „utolsó kilométeres” kiszállítás. A GPU-k (grafikus processzorok, graphics processing unit) mindkettőt el tudják végezni, de nem feltétlenül hatékonyan.

-- „Ha egy teljes ország logisztikai hálózatát építed, és azt mondom, hogy választhatsz csak kamionokat vagy csak furgonokat – mit választasz?” – kérdezte Ross. „A helyes válasz: mindkettőt.”

A Groq saját fejlesztésű chipjei, az úgynevezett LPU-k (language processing unit – nyelvi feldolgozó egységek) kifejezetten az inferenciára optimalizáltak: gyorsabbak és hatékonyabbak ebben a feladatban, mint a GPU-k. Ross nemcsak egy filozófiát vázolt fel: körülbelül 100 ezer Nvidia Blackwell chip vásárlására kért engedélyt, ami milliárdos nagyságrendű megrendelést jelentett volna. Huang részletesen kifaggatta a technológiáról, majd a találkozó véget ért.

Ross azt mondja, három nappal később már ezzel hívta vissza Huangot:

-- „Valószínűleg nagyon gyorsan kellene lépnünk.”

Egy „papír nélküli felvásárlás”

Három héttel később az Nvidia bejelentett egy szenteste kötött, 20 milliárd dolláros (kb. 7200 milliárd forintos) megállapodást: licencelik a Groq technológiáját, és átveszik a dolgozók többségét. Szilícium-völgyi értelemben ez gyakorlatilag egy „papír nélküli felvásárlás” volt: megszerzik a csapatot, biztosítják a technológiát, és élvezik a stratégiai előnyöket anélkül, hogy a cég minden terhét és kockázatát – vagy akár versenyjogi problémákat – is át kellene venniük.

https://forbes.hu/uzlet/groq-nvidia-chip-uzlet-lpu-huang/

Válasz

Fölösleges emberek kora | 2026. március 10.

A technológiai forradalmak korábban a kétkezi fizikai munkát váltották ki. A rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia korában viszont a szellemi munkát is átveheti az embertől a technika. Az amerikai szociológus attól tart, hogy jobb híján az ember maga válik géppé.

„Régen a kétkezi munkások voltak az automatizálás áldozatai, ma viszont a szakképzettek vannak a legnagyobb bajban” – olvassuk Joel Kotkin demográfus cikkét a kanadai National Postban.

A mesterséges intelligencia fejlődése miatt egyre szélesebb körben váltható ki az emberi munka. Az MIT kutatása szerint az amerikai munkahelyek akár tíz százaléka már a közeljövőben fölöslegessé válhat, egy friss szimuláció pedig tömeges munkanélküliséget jósol. Sokat mondó jel, hogy már a programozók is nehezebben találnak munkát, és hogy a globális techóriások tömeges létszámleépítésbe kezdtek. Az amerikai fiatalok közel fele tart tőle, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszítheti az állását.

A korábbi technológiai forradalmak elsősorban a kétkezi, egyszerű, mechanikus munkafolyamatok gépesítését tették lehetővé – írja Kotkin. Most azonban más a helyzet. A mesterséges intelligencia elsősorban a szellemi munkát válthatja ki, éspedig a tekintélyes szaktudást és jártasságot kívánó diplomás állásokat is. Akár a tanárokat és a pszichológusokat is fölöslegessé tehetik a fejlett chatbotok. Lassan már hús-vér színészekre, zenészekre sem lesz szükség és hovatovább a művészeti kurátorok is puszta státuszszimbólummá válnak.

„A programozókat kiválthatja a mesterséges intelligencia, viszont az adatközpontok felépítéséhez emberek kellenek, mint ahogyan emberek szükségesek az adatközpontok energiaellátásának biztosításához is” – folytatja Kotkin, hozzátéve, hogy a bányászok és a vízvezeték-szerelők is biztonságban érezhetik magukat.

Mindebből pedig az következik, hogy a mesterséges intelligencia nem a kemény munka végét és vele a kreatívabb élet lehetőségét hozza közelebb, hanem éppen ellenkezőleg, a világ dehumanizálásához vezethet. Egy olyan korhoz, amelyben az emberek egyre inkább csak a gépekkel nem kiváltható fizikai munkát végzik. „A megállíthatatlanul terjedő technológia nemhogy nem segíti, de fölöslegessé teszi az embereket."

https://www.metazin.hu/index.php/item/4825-folosleges-emberek-kora

aaa.jpg

Válasz

Nem vált be a titkárnő helyett az AI-asszisztens – Tapasztalatairól vallott a magyar tanácsadó

Gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a magyar építész azzal kapcsolatban, menyire működik az AI-asszisztens.
https://komkel.hu/2026/02/22/gephaz-hirek-2026/

Az építész tanácsadó kisvállalkozóként dolgozik és naponta több száz levelet kap, melyekben kérdéseket tesznek fel neki, házszemlére hívják - és persze számos spam is terheli a postafiókját. A munkája adminisztratív részében egy irodai asszisztens segítette, aki azonban családi okok miatt néhány hónapig nem tudta vállalni addigi feladatait. A tanácsadó ekkor úgy döntött, nem vesz fel más titkárnőt, megpróbálja AI-asszisztens segítségével megoldani a helyzetet.

A tapasztalatairól röviden az alábbiakat írta Facebook posztjában:

"Az AI-asszisztens NAGYON nem vált be, elképesztő káoszt okozott az elmúlt 3 hónapban a levelezésben."

Az első hetekben úgy tűnt, beválik az AI-asszisztes, mivel rengeteg spamet szűrt ki, melyekkel a tanácsadónak így nem kellett foglalkoznia. Aztán néhány hét után kiderült: a spamnek vélt levelek között jócskán akadt olyan, melynek nem a levélszemét mappában kellett volna landolnia. Ráadásul nem csak a bejövő leveket szűrte meg rosszul, de a kimenők közül is sokat megfogott.

"Később kiderült, hogy mivel a válaszok egy része automatizált lett, az egyik program miatt spamek közé sorolódtak a kimenő leveleink. (...) Beengedtem a rendszerbe egy olyan takarítónőt, aki önfejűen, kérdezés nélkül önállósította magát, és mindent porcicának nézett."

Mindezzel természetesen sok plusz munkát és bosszúságot okozott a tanácsadónak. A történet vége szerencsére happy end lett: a korábbi asszisztensnő családi problémái megoldódtak, és visszatért addigi munkájához, hogy rendet tegyen a felhalmozódott levelek között.
https://femina.hu/terasz/ai-asszisztens-titkarno-helyett/

Válasz