Hogyan hekkelik meg az agyunkat? – Útmutató a digitális csapdákhoz
Ferenc Frész | Dec 11, 2025

Ebben az írásban egyszerű példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan zárnak minket buborékokba, miért hisszük el a hazugságokat, és hogyan vernek át minket a profi propagandisták.

A buborék és a visszhangkamra

Sokan egybemossák ezt a két fogalmat, pedig van egy fontos különbség köztük, mégpedig az. hogy az egyiket kapjuk, a másikat csináljuk.

A szűrőbuborék (Filter Bubble): A túlbuzgó pincér

Képzelj el egy pincért, aki nagyon figyelmes. Észreveszi, hogy szereted a csokifagyit, ezért legközelebb a menüből csak a csokis édességeket mutatja meg neked. Azt hiszed, csak ezek léteznek, pedig van epertorta is, csak te nem látod.

Az interneten az algoritmusok pontosan ezt teszik. Megfigyelik, mire kattintasz, hol laksz, kik az ismerőseid. A céljuk, hogy minél tovább maradj az adott weboldalon, ezért csak olyat mutatnak, ami tetszeni fog neked. Ha szereted a macskás videókat, csak azt kapsz.

A visszhangkamra (Echo Chamber): A kocsmai törzsasztal

Olyan, mint egy kocsmai törzsasztal, ahová csak azokat engedjük oda, akik egyetértenek velünk. Ha valaki mást mond, azt kidobjuk, letiltjuk, kikövetjük.

Itt nem arról van szó, hogy nem látjuk a másik véleményét, hanem arról, hogy nem bízunk benne. Egy visszhangkamrában a saját csoportunk véleménye folyamatosan visszhangzik és erősödik. Ha száz ember mondja körülötted, hogy az ég zöld, előbb-utóbb elhiszed, és hülyének nézed azt, aki szerint kék. A veszélye az, hogy itt már nem számítanak a tények, csak az, hogy ki mondja őket. Ha az a mi emberünk, akkor igaz, ha az ellenség, akkor hazugság.,


Ha látsz egy cuki kutyát, mosolyogsz és görgetsz tovább. De ha látsz valamit, ami felháborít, akkor kommentelsz, megosztod, vitatkozol. Az algoritmus azt látja, hogy ez a tartalom érdekli az embereket, és feldobja még több embernek. Így terjednek futótűzként a hergelő álhírek, míg az unalmas igazság alig jut el valakihez.



A cél az, hogy összezavarodj. A végén legyintesz: “Sosem tudjuk meg az igazat, mindenki hazudik”. Pontosan ez a cél, a közöny és a bizalom lerombolása.


Olyan ez, mint amikor a bűvész azt mondja: “Húzz egy kártyát!”, de úgy tartja a paklit, hogy csak azt tudd kihúzni, amit ő akar.


Mit tehetsz holnap reggeltől?

1) Számolj el tízig! Ha egy poszt dühöt vagy félelmet vált ki belőled, ne oszd meg azonnal. Pont ez a céljuk.

2) Nézz ki a buborékból! Néha olvasd el azt is, mit ír a másik oldal. Nem kell egyetértened velük, de tudd, mit gondolnak.

3) Keresd a forrást! Ha egy hírnek nincs szerzője, vagy egy sosem hallott weboldalról jön (pl. “mindenamititok.com”), legyél gyanakvó.

A propagandisták legnagyobb fegyvere nem a hazugság, hanem a mi figyelmetlenségünk és érzelmeink. Ha ismerjük a trükkjeiket, már félig nyertünk.

https://www.cyberthreat.report/p/hogyan-hekkelik-meg-az-agyunkat-utmutato

Válasz

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tanúja a bíróságon: önellentmondások és téves állítások
Atlatszo | 2025. nov. 12.

A Fővárosi Törvényszéken zajló perben, amelyet az Átlátszó indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a Hivatal vezető elemzője tett vallomást arról, miként készült az a jelentés, amely a portált „külföldről finanszírozott, dezinformációs és hírszerző tevékenységet folytató” szervezetként írta le. A több mint egyórás tanúvallomás azonban azt mutatta: a Hivatal szakmai alap nélkül, téves következtetések és félreértett források alapján állította össze a jelentést. A tanú szavai sokszor ellentmondtak egymásnak, máskor pedig egyenesen cáfolták a Hivatal korábbi nyilvános állításait. Mesterséges intelligenciával elemeztettük Sári Miklós tanúvallomását, amelynek felvételét teljes egészében közzétesszük.

https://www.youtube.com/watch?v=CFfCZ80H4PA

Olvasd el a cikket: (a tanú által elmondottakat a ChatGPT elemezte.)

https://atlatszo.hu/kozugy/2025/11/12/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-tanuja-a-birosagon-onellentmondasok-es-teves-allitasok-az-atlatszorol/

Válasz

furca dolgok
bölcsejének tartanak
hektárot
leleményösségük....
szivataggá változtatta...
ja meg a iesz.... csak pár dolog, ami bosszantó...

https://www.youtube.com/watch?v=tWdHIfHFyJg

Azt hittem, hogy csal én vettem észre, hogy éjáj, és, hogy durván zavaró.

aaa.jpg

Válasz

Akkor tudunk életben maradni, ha ezen a bolygón tervezzük a jövőnket – egy régi interjú Kim Stanley Robinsonnal | 2025. november 9.

A népszerű sci-fi szerzővel akkor új, Aurora című regényéről, űrexpedíciókról, mesterséges intelligenciáról és irodalomról beszélgetett Greff András.

### Kedves Olvasónk! A Sorköz sorozatában a Narancs régi, irodalmi, művészeti vagy tudományos tárgyú cikkeinek legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Mit olvastunk és miért 5, 10, 20 évvel ezelőtt, és mit gondoltunk róla? Mi marad abból, amit mi írtunk (az újságba), és mi abból, amit más (az örökkévalóságnak)? Élje velünk újra a magyar írott kultúra közelmúltját! Az alábbi remek cikk a Magyar Narancs 2016. július 7-i számában jelent meg. ###

Korunk egyik vezető sci-fi szerzőjének Aurora című új regényében egy többgenerációs csillaghajó évszázadokat átölelő útja súlyos kudarcokhoz vezet. A szerzőt telefonon kérdeztük arról, hogy meghódíthatunk-e valaha távoli bolygókat, hogy mit teszünk majd a Marssal, és hogy mikor fognak végre a robotok regényeket írni.

MN: El tud képzelni manapság, amikor már semmi sem lep meg senkit sem, olyan tudományos áttörést, amely megváltoztatná az emberek világszemléletét?

KSR: Ekkora horderejűt nem, de ha, mondjuk, elérnénk, hogy az ember 150 évig éljen, az mégiscsak radikális változás volna. Vagy ha olyan állomásaink lennének a Holdon és a Marson, mint most az Antarktiszon. Ami a hosszabb távú célunk a Marssal, vagyis hogy néhány évet ott éljenek az asztronauták, majd térjenek vissza közénk, az körülbelül megtörténik az Antarktiszon. Viszont az Antarktisz senkit sem érdekel. Pedig gyönyörű és felkavaró hely – tudom, mert jártam ott, és tényleg olyan, mint egy másik bolygó. Mégsem érdekel senkit az, ami ott történik, és ha ezt észben tartom, akkor arra jutok, hogy valószínűleg egy Mars-bázis ténye is hamar normalizálódna, és pár év után már az sem izgatna senkit sem.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/akkor-tudunk-eletben-maradni-ha-ezen-a-bolygon-tervezzuk-a-jovonket-egy-regi-interju-kim-stanley-robinsonnal-277839

aaa.jpg

Válasz

Ötrészes kurzus kezdőknek | A mesterséges intelligenciáról érthetően – nem csak 50 felettieknek!

Könnyed és szórakoztató betekintés: Lépj be bátran az AI világába!

Előadó: Csesznegi Dénes, AI szakértő és szoftverfejlesztő

Időpont: 2025. november 17-től, heti rendszerességgel hétfő esténként (18:30–20:00)

4 online alkalom + 1 személyes záró találkozó (2025. december 20., szombat 14:00–17:00)

Kinek ajánljuk?

-- Akik szeretnék érteni, mit csinál a ChatGPT vagy a Copilot
-- Akik nem “techguruk”, de nyitottak az újra
-- Akik 45–70 között is szeretnének naprakészek maradni
-- Akiknek fontos, hogy az AI az ő nyelvükön szóljon

Részvételi díj:

*** Október 27-ig: 28.000 Ft (kiemelt kedvezmény!)
*** November 10-ig: 31.000 Ft
*** November 11-től: 34.000 Ft

Bővebb info a tematikáról | Az előadóról | Jelentkezés:

https://szintezis.info.hu/ai-otreszes-kurzus-kezdoknek/

30 napig visszanézhető
Digitális jegyzetek
Ajánlott szakirodalom

Válasz

08 Október 2025 | A Bizottság létrehozza a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát és egységes információs platformját a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása érdekében

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban

https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/regulatory-framework-ai

előirányzott egységes információs platform

https://ai-act-service-desk.ec.europa.eu/en

központi platformként fog szolgálni, ahol az érdekelt felek megtalálhatják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó összes releváns információt, navigálhatnak annak tartalmában, megérthetik annak alkalmazását, és hozzáférhetnek a végrehajtására vonatkozó testreszabott iránymutatáshoz.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó hasznos információk, gyakran feltett kérdések és források mellett – beleértve a tagállamok által biztosított anyagokat is – az egységes információs platform a következő digitális eszközöket kínálja:

*** megfelelés-ellenőrzési eszköz, amelynek célja, hogy segítse az érdekelt feleket annak megállapításában, hogy vonatkoznak-e rájuk jogi kötelezettségek, és hogy megértsék, milyen lépéseket kell tenniük a megfelelés érdekében

*** a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kezelője, egy online eszköz, amelynek célja, hogy intuitív módon segítse a felhasználókat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály különböző fejezeteinek, mellékleteinek és preambulumbekezdéseinek böngészésében

*** egy online formanyomtatvány lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó kérdéseket nyújtsanak be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatához, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatallal szoros együttműködésben dolgozó szakértőkből álló csoport.

A 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes piacot és harmonizált szabályokat hoz létre a megbízható mesterséges intelligencia számára az EU-ban. Célja, hogy előmozdítsa az innovációt és a mesterséges intelligencia elterjedését, ugyanakkor kezelje az emberek egészségét, biztonságát és alapvető jogait érintő potenciális kockázatokat, valamint védje a demokráciát és a jogállamiságot.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a zökkenőmentes és hatékony bevezetést, mivel a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fokozatosan alkalmazandó, egészen 2027. augusztus 2-ig történő teljes körű végrehajtásáig.

https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/news/commission-launches-ai-act-service-desk-and-single-information-platform-support-ai-act

Válasz

Ha a ChatGPT magyar lenne...

https://www.facebook.com/watch/?v=1492874351745790

Válasz

A web az embereké, nem a botoké - közölte a norvég Vivaldi böngésző vezetője | 2025. augusztus 29.

Jon von Tetzchner, a norvégiai székhelyű böngészőgyártó Vivaldi vezérigazgatója úgy véli, hogy a technológiai iparág erőfeszítései a generatív MI modellek segítségével történő webes böngészés automatizálására túl messzire mentek.

Von Tetzchner egy most kirakott blogbejegyzésben kifejtette, hogy cége elutasítja a generatív MI-t a böngészőben, megismételve a Vivaldi szoftverfejlesztője, Julien Picalausa által tavaly felvetett aggályokat. "Minden startup MI-vel foglalkozik, és folyamatosan nyomást gyakorolnak az MI beépítésére a termékekbe és szolgáltatásokba” - mondta Tetzchner. "Ez nem igazán összpontosít az emberek igényeire.”

A Google, a Microsoft, a Mozilla, a Perplexity és mások az MI-modellek böngészőikbe való integrálásával vannak elfoglalva, míg az Anthropic és az OpenAIhoz hasonló, böngészővel nem rendelkező MI-cégek kiterjesztésalapú integrációt tesztelnek, vagy saját böngészőt fejlesztenek. Az elismert biztonsági problémák ellenére ezek a cégek prompt-vezérelt interakciót javasolnak, amelynek során a felhasználók természetes nyelvű parancsokat gépelnek be vagy mondanak ki, hogy a böngészőbe beágyazott MI-modell a nevükben cselekedjen.

Von Tetzchner azzal érvel, hogy a böngészéshez generatív MI-ra támaszkodni dehumanizálja és elszegényíti a webet, mivel a forgalmat a kiadóktól eltereli a csevegőrobotok felé. "Állást foglalunk, az embereket választjuk a hype helyett, és nem fogjuk a felfedezés örömét passzív nézői élménnyé változtatni” - írta bejegyzésében. "Felfedezés nélkül a web sokkal kevésbé lesz érdekes. Kíváncsiságunk oxigénellátása megszűnik, és a web sokszínűsége elhal.”

Von Tetzchner elmondta, hogy szinte az összes felhasználó, akitől hallott, nem akar mesterséges intelligenciát a böngészőjében. "Nem vagyok biztos benne, hogy ez az általános közvéleményre is vonatkozik, de azt gondolom, hogy valójában a legtöbb ember kissé óvatos azokkal a dolgokkal szemben, amelyek folyamatosan leselkednek a háta mögött” - mondta. "És a rendszerek nagy része a mai napig pontosan ezt teszi. Azért építik be ezeket a rendszereket, hogy információkat gyűjtsenek." Von Tetzchner szerint a böngészőkben található mesterséges intelligencia ugyanazt a problémát jelenti, mint a közösségi média algoritmusai, amelyek a gyűjtött adatok alapján döntik el, hogy mit láthatnak az emberek.

A Vivaldi nem ellenzi az MI minden felhasználását, sőt, böngészőn belüli fordításra is használja. De ezek előre elkészített modellek, amelyek nem támaszkodnak a felhasználói adatokra, mondta von Tetzchner.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/162718/a-web-az-embereke-nem-a-botoke-kozolte-a-norveg-vivaldi-bongeszo-vezetoje

Válasz

Hamarosan elérhető az AGI, de ezzel a modellel, nem a ChatGPT-vel
2025 / 08 / 23 /

Az OpenAI GPT-5 megjelenése újra fellobbantotta a vitát a mesterséges intelligencia-közösségben: elértük már a mesterséges intelligencia skálázhatóságának végső határát, vagy csupán gyakorlati akadályokba ütköztünk?

Bár a GPT-5 bizonyos területeken fejlődést hozott, sok felhasználó és szakértő úgy érzi, az igazi áttörés elmaradt. Ez új kérdéseket vet fel a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) jövőjével és a mesterséges általános intelligencia (AGI) elérésének lehetőségével kapcsolatban. Minderről Sabine Hossenfelder publikált egy videót, amelyben azt vizsgálja, vajon tényleg beleütköztünk-e egy falba, és hogy az AGI hajszolása nem pusztán egy délibáb kergetése-e, miközben tonnaszám szórjuk a pénzt útközben.

https://www.youtube.com/watch?v=mjB6HDot1Uk

A videó két frissen megjelent kutatási tanulmány eredményeit foglalja össze, amelyek segítenek megérteni, miért lehet, hogy a méret növelése önmagában nem hozza meg a várt áttörést. Az első tanulmány épp azokat a skálázási törvényeket értékeli újra, amelyek korábban berobbantották az optimizmust az MI fejlődésével kapcsolatban. Ezekre a számításokra épültek azok a híres előrejelzések is, amelyek szerint 2027-re „intelligenciarobbanás” várható.

A kutatók most azonban rámutattak egy súlyos hiányosságra: az LLM-ek (tehát a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek) hibaarányának csökkentése sokkal nehezebb, mint ahogy korábban gondolták. Konkrétan, a modellhibák akár tízszeres csökkentése is körülbelül 10²⁰-szoros számítási kapacitást igényelne. Ez akkora energiaigény, hogy – ahogy a tanulmány tréfásan megjegyzi – „egy galaxis méretű naperőműre” lenne szükség a megvalósításhoz.

Mi következik mindebből?

Az, hogy elméletileg tényleg nincs felső határa a skálázhatóságnak, de a számítási igény olyan extrém, hogy az a gyakorlatban már átléphetetlen falat jelent.

Ez segít megmagyarázni, miért nő a szakadék az elméleti optimizmus és a valós felhasználói tapasztalatok között – még a legfejlettebb modellek is gyakran hibáznak, néha bosszantóan egyszerű helyzetekben is.

A második tanulmány az LLM-ek érvelési képességeit vizsgálja, különösen a „gondolatlánc”-módszert, amelynek célja, hogy a modellek többlépéses logikai folyamatok segítségével oldják meg a problémákat. Az eredmények ezen a területen is kiábrándítóak:

-- Az LLM-ek nem tudják általánosítani az érvelési képességeiket azon túl, amit a betanítás során láttak.

https://raketa.hu/hamarosan-elerheto-az-agi-de-ezzel-a-modellel-nem-a-chatgpt-vel

Előzmény

Válasz

Elon Musk végleg átállt a mesterséges intelligencia oldalára, létrehozza az első céget, ami kizárólag az MI-n alapul
2025 / 08 / 24 /

Elon Musk legújabb projektje egy mesterséges intelligencia hadsereg előállításán alapul, hogy megszorongassa a világ egyik legnagyobb cégét.

Elon Musk egy X-en közzétett posztban jelentette be legújabb projektjét, a Macrohardot, amit két évvel ezelőtt megalapított cége, az xAI hatáskörébe tartozik majd. A Tesla vezére régóta foglalkozik a Macrohard ötletével, de a korábbi tréfálkozás most jóval komolyabb formát öltött, és augusztus elsején az amerikai szabadalmi hatóság számára az xAI be is nyújtotta a kérelmet.

A Macrohard neve egy szójáték, a Microsoft ellentéte (a mikro helyett makro, és a soft helyett, ami angolul puhát jelent, hard, azaz kemény), Musk ezzel utal arra, hogy célja az új céggel a Microsoft szimulálása, illetve egy olyan vállalat kialakítása, ami Bill Gates cégének hatékony versenytársa lehet. Gates és Musk nem ápolnak jó viszonyt egymással, számos esetben kritizálták már egymás tevékenységét nyilvánosan, Elon Musk pedig 2023-ban - miután Gates egymilliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba, aminek igazgatói tanácsát Musk egy évvel korábban hagyta ott - korlátoltnak nevezte a Microsoft korábbi elnökének mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását.

Musk célja a Macroharddal a Microsoft és a hozzá hasonló cégek szimulálása, ami azt jelenti, hogy pusztán mesterséges intelligencia ügynökökre támaszkodva minden olyan szolgáltatást elérhetővé tesznek, amit a Microsoft kínál. A részletekről egyelőre keveset lehet tudni, ...

https://raketa.hu/elon-musk-vegleg-atallt-a-mesterseges-intelligencia-oldalara-letrehozza-az-elso-ceget-ami-kizarolag-az-mi-n-alapul

Előzmény

Válasz