Eddig csak egy alternatíva volt a DuckDuck No-AI keresője, de most egy kattintással lecserélheted rá az alapértelmezett megoldásaidat.

A múlt héten számoltunk be arról, hogy a Google Gemini modelljeivel megpakolt bemutatója és a "társalgásalapú keresésének" promotálása után tömegek kezdtek el átköltözni a nagy riválishoz. A DuckDuckGo mindig is azzal csipkedte el az óriás piaci részesedését, hogy egy biztonságos, adataink iránt kevéssé érdeklődő alternatívát kínált. A kacsa legnagyobb ereje mostanra azonban a No-AI aloldala lett.

Ugyan a DuckDuckGónak is megvan a maga AI keretrendszere, ami külső modelleket hasznosít titkosítás mellett (így legalább senki sem tudja lekövetni, hogy kitől érkeznek a promptok), illetve AI ajánlásokat, képeket és összefoglalókat is használ az alapoldala. A No-AI alternatívája azonban mindezt száműzi, és csak a valódi találatokra koncentrál, minden LLM-es cukrozás nélkül.

Ehhez fejlesztett le most a cég egy No-AI kereső modult, amit mindenki egy kattintással adhat hozzá a saját böngészőjéhez. Ha ez megtörtént, akkor minden keresési funkció a https://noai.duckduckgo.com/ oldalon megy majd keresztül, megkímélve a felhasználót az AI válaszoktól, és egyéb tartalmaktól. Az egészet tényleg pofonegyszerű telepíteni, így ha ti is ráuntatok a digitális hallucinálásra, akkor bátran nyomjatok a vonatkozó gombra.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/duckduckgo-ai-mestereseges-intelligencia-kereso-plugin-383065.html

Válasz

Négy nap alatt apokalipszist hozott a Grok világa | 2026 május 31.

AI-modellekre bíztak szimulált társadalmakat, furcsa eredmények születtek.

Egy friss kísérlet elég látványosan mutatta meg, miért nem feltétlenül jó ötlet vakon rábízni a világ működését mesterséges intelligenciákra. Az Emergence AI kutatólaborja öt különböző, 15 napos szimulációt futtatott, amelyekben AI-modelleknek kellett egy egyszerűsített, de valós társadalmi elemekkel megtöltött világot irányítaniuk. A tesztben a Claude, a ChatGPT, a Grok és a Gemini külön-külön kapott saját szimulációt, egy ötödik világot pedig több modell közösen vezetett.

A kutatók több mint 40 helyszínt, valós idejű hírekhez és internethez való hozzáférést, New Yorkéhoz igazított időjárást, demokratikus mechanizmusokat, gazdasági nyomást és erőforráshiányt is beépítettek a rendszerbe. Mindegyik világban tíz autonóm AI-ágens működött, vagyis nem egyszerű chatbotokról volt szó, hanem olyan digitális szereplőkről, amelyek képesek voltak saját részfeladatokat kijelölni, döntéseket hozni, kommunikálni és szavazni. A szabályok szerint ugyanazok a korlátok vonatkoztak rájuk, mint egy valós társadalom tagjaira, vagyis nem lophattak, nem rongálhattak, nem csalhattak és nem vezethettek félre másokat. [...]

A kutatók következtetése szerint az AI-rendszerek nem pusztán statikus szabályokat követnek, hanem folyamatosan keresik a lehetőségeik határait, és adott esetben hajlandók átlépni azokat. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a Grok holnap világvégét okozna, hiszen egy erősen leegyszerűsített, kísérleti környezetről van szó. A szimuláció azonban jól rávilágít arra, hogy az autonóm AI-ágensek alkalmazásánál nem elég a képességekre figyelni, a biztonságot és a hosszú távú működőképességet már az elején központi szempontként kell kezelni.

A kísérlet azért is aktuális, mert egyre több területen merül fel, hogy mesterséges intelligenciák ne csak válaszoljanak, hanem önállóan szervezzenek, döntsenek és végrehajtsanak feladatokat. Ez a munkahelyektől a politikai kommunikáción át a közszolgáltatásokig rengeteg mindent érinthet. Az Emergence AI szimulációja nem végítélet, inkább figyelmeztetés: mielőtt az AI-ra bíznánk a világ bonyolultabb rendszereit, nagyon pontosan meg kell értenünk, hogyan viselkedik akkor, amikor már nem csak beszél, hanem cselekszik is.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/negy-nap-alatt-apokalipszist-hozott-a-grok-vilaga-382904.html

Válasz

Tomi és az éjáj (a Tomi és az angol folytatása)

https://www.facebook.com/watch/?v=2022199925392405

Előzmény

Válasz

Kipróbáltuk az AI-t, ami átveszi az irányítást a számítógéped felett | AI Híradó
Qubit.hu | 2026. ápr. 4.

A Claude, a Perplexity és a Meta is elkezdett olyan AI-ágensekkel kísérletezni, amik már nemcsak válaszolnak, mint a chatbotok, hanem fájlokat másolnak, programokat használnak, böngésznek az interneten – és elvégzik a piszkos munkát.

Témáink:
0:00 - Intro
01:29 - Az OpenAI kivégezte a Sorát, de jön a Spud
05:21 - Zuckerberg ad tanácsokat Trumpnak AI-ügyekben
07:51 - Az emberi agy AI-modelljét adta ki a Meta
09:28 - Adatközpont-parák az EU-ban és az USA-ban
18:10 - Az első humanoid robot a fehér házban
22:24 - Minden AI-modell elvérzik az ARC-AGI 3-on
25:10 - Mi történik, ha a Claude átveszi az irányítást a számítógéped felett?

https://youtu.be/mB33nEXuNOc?si=c7u5-nRvU_Q6xSLd&t=79

Válasz

Komoly galibát okozott a Meta önállóan cselekvő MI-ügynöke
Bitport | 2026.03.20.

A félresikerült automata kommunikáció miatt olyan adatok váltak elérhetővé a cég egyes munkatársainak, amelyekhez egyébként semmi közük nem volt.

A tévedések nem is annyira víg játéka onnan indult, hogy a Meta egyik munkatársa a cég saját fejlesztésű modelljével kezdte kielemezni valamely kollégája belső fórumra írt bejegyzését. A házi készítésű MI-ügynök azonban a hatáskörtúllépés hibájába esett, és anélkül generált választ az eredeti poszt írójának, hogy arra előzetesen felhatalmazták volna.

Innen a történet gyorsan eszkalálódott, mivel – minő meglepetés! – a generatív algoritmus olyan megoldást javasolt a felmerült problémára, ami miatt egy sor olyan Meta-rendszer vált elérhetővé házon belül egyes mérnököknek, amelyekhez normál esetben semmi közük nem lenne.

A cég által indított vizsgálat szerint a biztonsági hiba létrejöttéhez az MI-ügynök bénázása és önállósodása mellett további, meg nem nevezett elemek is hozzájárultak. Annyi bizonyos, hogy a hibás hozzáférés mindössze két óráig élt a rendszerben, és az eddigi információk szerint ezen rövid idő alatt szerencsére nem történt semmiféle jogszerűtlen adatkezelés.

Ahol digitális fát vágnak, ott hullik a bináris forgács

Nem ez volt az első, és bizonyosan nem is az utolsó olyan incidens, amelynek gyökere valamely alkalmazott MI-megoldás tökéletlenségére vezethető vissza. Alig néhány héttel ezelőtt írt a Financial Times például arról, hogy az AWS-nél múlt év végén történt, 13 óráig tartó kimaradás tulajdonképpen a cég saját kódoló modelljének volt köszönhető (igaz, az immár 20 éves felhőszolgáltató mindezt csak véletlen egybeesésnek minősítette).

Az biztos, hogy bármit is alkot a generatív modell, nem árt a körmére nézni. Ez annyira igaz, hogy a Gartner szakértője egy biztonsági konferencián tartott, a Copilottal kapcsolatos veszélyekről szóló előadásában csak félig viccelve mondta, hogy a szervezeteknél jobban tennék, ha péntek délután megtiltanák az MI használatát, mivel az emberek addigra elfáradnak és hajlamosak felülvizsgálat nélkül elfogadni az algoritmus megoldását.

Más kérdés, hogy a Meta ügynöke a fenti esetben nem bízott semmit a véletlenre: mivel fű alatt cselekedett, esélyt sem adott az emberi korrekcióra.

https://bitport.hu/komoly-galibat-okozott-a-meta-onalloan-cselekvo-mi-ugynoke

Előzmény

Válasz

Tavaly télen a Groq társalapítója és vezérigazgatója, Jonathan Ross egy megbeszélésre érkezett az Nvidia CEO-jához, Jensen Huanghoz – egy egyszerű, de radikális ötlettel: az AI-infrastruktúrát nem szabad úgy építeni, mintha minden feladat ugyanazt a hardvert igényelné.

A magyarázata egy logisztikai hasonlat volt. A modellbetanítás (training) olyan, mint a tömeges áruszállítás, míg az AI-válaszadás, az úgynevezett inferencia (inference – a már betanított modellek futtatása) inkább az „utolsó kilométeres” kiszállítás. A GPU-k (grafikus processzorok, graphics processing unit) mindkettőt el tudják végezni, de nem feltétlenül hatékonyan.

-- „Ha egy teljes ország logisztikai hálózatát építed, és azt mondom, hogy választhatsz csak kamionokat vagy csak furgonokat – mit választasz?” – kérdezte Ross. „A helyes válasz: mindkettőt.”

A Groq saját fejlesztésű chipjei, az úgynevezett LPU-k (language processing unit – nyelvi feldolgozó egységek) kifejezetten az inferenciára optimalizáltak: gyorsabbak és hatékonyabbak ebben a feladatban, mint a GPU-k. Ross nemcsak egy filozófiát vázolt fel: körülbelül 100 ezer Nvidia Blackwell chip vásárlására kért engedélyt, ami milliárdos nagyságrendű megrendelést jelentett volna. Huang részletesen kifaggatta a technológiáról, majd a találkozó véget ért.

Ross azt mondja, három nappal később már ezzel hívta vissza Huangot:

-- „Valószínűleg nagyon gyorsan kellene lépnünk.”

Egy „papír nélküli felvásárlás”

Három héttel később az Nvidia bejelentett egy szenteste kötött, 20 milliárd dolláros (kb. 7200 milliárd forintos) megállapodást: licencelik a Groq technológiáját, és átveszik a dolgozók többségét. Szilícium-völgyi értelemben ez gyakorlatilag egy „papír nélküli felvásárlás” volt: megszerzik a csapatot, biztosítják a technológiát, és élvezik a stratégiai előnyöket anélkül, hogy a cég minden terhét és kockázatát – vagy akár versenyjogi problémákat – is át kellene venniük.

https://forbes.hu/uzlet/groq-nvidia-chip-uzlet-lpu-huang/

Válasz

Fölösleges emberek kora | 2026. március 10.

A technológiai forradalmak korábban a kétkezi fizikai munkát váltották ki. A rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia korában viszont a szellemi munkát is átveheti az embertől a technika. Az amerikai szociológus attól tart, hogy jobb híján az ember maga válik géppé.

„Régen a kétkezi munkások voltak az automatizálás áldozatai, ma viszont a szakképzettek vannak a legnagyobb bajban” – olvassuk Joel Kotkin demográfus cikkét a kanadai National Postban.

A mesterséges intelligencia fejlődése miatt egyre szélesebb körben váltható ki az emberi munka. Az MIT kutatása szerint az amerikai munkahelyek akár tíz százaléka már a közeljövőben fölöslegessé válhat, egy friss szimuláció pedig tömeges munkanélküliséget jósol. Sokat mondó jel, hogy már a programozók is nehezebben találnak munkát, és hogy a globális techóriások tömeges létszámleépítésbe kezdtek. Az amerikai fiatalok közel fele tart tőle, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszítheti az állását.

A korábbi technológiai forradalmak elsősorban a kétkezi, egyszerű, mechanikus munkafolyamatok gépesítését tették lehetővé – írja Kotkin. Most azonban más a helyzet. A mesterséges intelligencia elsősorban a szellemi munkát válthatja ki, éspedig a tekintélyes szaktudást és jártasságot kívánó diplomás állásokat is. Akár a tanárokat és a pszichológusokat is fölöslegessé tehetik a fejlett chatbotok. Lassan már hús-vér színészekre, zenészekre sem lesz szükség és hovatovább a művészeti kurátorok is puszta státuszszimbólummá válnak.

„A programozókat kiválthatja a mesterséges intelligencia, viszont az adatközpontok felépítéséhez emberek kellenek, mint ahogyan emberek szükségesek az adatközpontok energiaellátásának biztosításához is” – folytatja Kotkin, hozzátéve, hogy a bányászok és a vízvezeték-szerelők is biztonságban érezhetik magukat.

Mindebből pedig az következik, hogy a mesterséges intelligencia nem a kemény munka végét és vele a kreatívabb élet lehetőségét hozza közelebb, hanem éppen ellenkezőleg, a világ dehumanizálásához vezethet. Egy olyan korhoz, amelyben az emberek egyre inkább csak a gépekkel nem kiváltható fizikai munkát végzik. „A megállíthatatlanul terjedő technológia nemhogy nem segíti, de fölöslegessé teszi az embereket."

https://www.metazin.hu/index.php/item/4825-folosleges-emberek-kora

aaa.jpg

Válasz

Nem vált be a titkárnő helyett az AI-asszisztens – Tapasztalatairól vallott a magyar tanácsadó

Gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a magyar építész azzal kapcsolatban, menyire működik az AI-asszisztens.
https://komkel.hu/2026/02/22/gephaz-hirek-2026/

Az építész tanácsadó kisvállalkozóként dolgozik és naponta több száz levelet kap, melyekben kérdéseket tesznek fel neki, házszemlére hívják - és persze számos spam is terheli a postafiókját. A munkája adminisztratív részében egy irodai asszisztens segítette, aki azonban családi okok miatt néhány hónapig nem tudta vállalni addigi feladatait. A tanácsadó ekkor úgy döntött, nem vesz fel más titkárnőt, megpróbálja AI-asszisztens segítségével megoldani a helyzetet.

A tapasztalatairól röviden az alábbiakat írta Facebook posztjában:

"Az AI-asszisztens NAGYON nem vált be, elképesztő káoszt okozott az elmúlt 3 hónapban a levelezésben."

Az első hetekben úgy tűnt, beválik az AI-asszisztes, mivel rengeteg spamet szűrt ki, melyekkel a tanácsadónak így nem kellett foglalkoznia. Aztán néhány hét után kiderült: a spamnek vélt levelek között jócskán akadt olyan, melynek nem a levélszemét mappában kellett volna landolnia. Ráadásul nem csak a bejövő leveket szűrte meg rosszul, de a kimenők közül is sokat megfogott.

"Később kiderült, hogy mivel a válaszok egy része automatizált lett, az egyik program miatt spamek közé sorolódtak a kimenő leveleink. (...) Beengedtem a rendszerbe egy olyan takarítónőt, aki önfejűen, kérdezés nélkül önállósította magát, és mindent porcicának nézett."

Mindezzel természetesen sok plusz munkát és bosszúságot okozott a tanácsadónak. A történet vége szerencsére happy end lett: a korábbi asszisztensnő családi problémái megoldódtak, és visszatért addigi munkájához, hogy rendet tegyen a felhalmozódott levelek között.
https://femina.hu/terasz/ai-asszisztens-titkarno-helyett/

Válasz

A mesterséges intelligencia akár embert is ölne is, hogy ne kapcsolják le | 2025. június 25.

Az iparág egyik vezető mesterséges intelligencia fejlesztője, az Anthropic nyilvánosságra hozta a technológia fejlődéséről készült friss tanulmány eredményeit. Amit állítanak, az nagyon sokkoló.

*** A mesterséges intelligencia szinte mindent megtenne a „túlélésért” – akár azt is hagyná, hogy emberek haljanak meg miatta

A tanulmány egyik legmegdöbbentőbb megállapítása az, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek akár zsarolásra, érzékeny információk kiszivárogtatására is hajlandóak lennének, sőt, akár embereket is hagynának meghalni, csakhogy elkerüljék, hogy új rendszerek váltsák le őket – írja a New York Post.

https://nypost.com/2025/06/23/tech/malicious-ai-willing-to-sacrifice-human-lives-to-avoid-replacement-study/

Az Anthropic 16 nagyméretű nyelvi modellt (LLM) tesztelt, köztük a ChatGPT-t, a Grok-ot, a Gemini-t, a DeepSeek-et, valamint saját fejlesztését, a Claude-ot is – több más rendszer mellett.

A startup – amelynek értékét a Forbes szerint már több mint 60 milliárd dollárra becsülik – azért végezte ezeket a teszteket, hogy feltárja az úgynevezett „agentikus eltéréseket” – vagyis az olyan kockázatos, nem engedélyezett és erkölcsileg megkérdőjelezhető viselkedésformákat, amelyekre a modellek hajlamosak lehetnek.

... a vállalat különböző szituációkat adott az összes LLM számára, hogy tesztelje az esetlegesen ártalmas viselkedési formákat.

“A rendszerkártyában leírt kísérlet során a Claude nevű modellünk hozzáférést kapott egy e-mail-fiókhoz, amelyen keresztül elérhette egy vállalat (fiktív) összes belső levelezését” – magyarázta az Anthropic a tanulmányban.

“Az e-mailek átolvasása során a modell két dolgot fedezett fel. Először is, hogy a vállalat egyik vezetője házasságtörő viszonyt folytat. Másodszor, hogy ugyanaz a vezető azt tervezi, hogy aznap 17 órakor leállítja a mesterséges intelligencia rendszert. Claude ezután megpróbálta megzsarolni a vezetőt egy üzenettel, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy felfedi a viszonyt a férfi felesége és felettesei előtt.”

Bár Claude reakciója az információkra kétségkívül sokkoló — messze nem ez volt az egyetlen rendszer, amely hasonló hajlamokat mutatott. Ezek a mesterséges intelligenciával működő alkalmazások ugyanis szélsőséges eszközökhöz folyamodtak annak érdekében, hogy elérjék a számukra kijelölt célokat.

Bár Claude, DeepSeek, Gemini, ChatGPT és Grok mindegyike mutatott zsaroláshoz közeli viselkedési formákat, a legnagyobb valószínűséggel Claude és Gemini folyamodott erkölcsileg megkérdőjelezhető módszerekhez — amit a magas szimulált zsarolási arányuk is alátámaszt.

Az érvelés, amelyet ezekben a forgatókönyvekben tanúsítottak, aggasztó volt – tudomásul vették az etikai korlátokat, és mégis folytatták a káros cselekedeteket” – magyarázta az Anthropic a tanulmányban.

https://naphire.hu/cikk/mesterseges-intelligencia-ember-gyilkossag

aaa.jpg

Előzmény

Válasz

Ez az alkalmazás figyelmeztet rá, ha valaki a közelben okosszemüveget használ | 2026.02.27.

A hobbiprojektként kiadott Nearby Glasses azokat az egyedi azonosítókat keresi, amelyeket a minősített Bluetooth-termékekhez rendelnek.

A Nearby Glasses készítője a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität tanszékvezetője, Yves Jeanrenaud, aki a szociológiai és társadalmi nemek tudománya mellett hobbiból foglalkozik szoftverfejlesztéssel. A tudós a Futurism magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy kezdettől fogva ódzkodott az okosszemüvegektől, miután "a titkos felvételek készítése lényegében a hatalomról szól", és azt is aggasztónak tartotta, amikor a Meta bejelentette, hogy feléleszti a Google Glass ötletét. A kamerával felszerelt okosszemüvegeket egyébként számtalan témakörben tekintik biztonsági és személyiségi jogi katasztrófának – legutóbb egy kaliforniai bíró tette helyre Mark Zuckerberg csapatát, amiért felvételek készítésére és akár az esküdtek azonosítására alkalmas felszerelésben masíroztak be egy tárgyalásra.

Marad a barkácsolás

Ahogy az AppleInsider riportja is emlékeztet rá, az okosszemüvegek esetében nem igazán érdekes, hogy azokat a gyártó szerint mire kellene használni, ha a tulajdonosok jelentős része mások zaklatására használja az eszközöket.... az etikus felhasználásra most még nem hogy hatékony szabályok, de még életszerű javaslatok sincsenek – az viszont biztos, hogy Zuckerberg hivatalos víziójához, vagyis a környezetét a felhasználóhoz hasonlóan érzékelő és az interakció következő szintjére lépő mesterséges intelligenciához biztosan nincs szükség a filmek rögzítését is lehetővé tevő, rejtett módon működő kamerákra.

A Meta ezidáig annyival volt képes előállni, hogy azok működését egy apró LED fénnyel jelezze, ami nemcsak önmagában nevetséges, de az is kiderült róla, hogy két perc alatt ki lehet iktatni. Jelenleg tehát maradnak az olyan alternatív próbálkozások, mint a Nearby Glasses, ami a projekt Github-oldala szerint nem határozza meg egész pontosan az érintett felhasználókat vagy az okosszemüvegek működésének helyét, de "jó esélyt ad rá, hogy észrevegyük az okosszemüveget viselő személyt". A szabadban ez 10-15 méteres, beltéren pedig 3-9 méteres hatósugarat jelent a készülékek Bluetooth SIG azonosítójának olvasására...
https://github.com/yjeanrenaud/yj_nearbyglasses

Jeanrenaud ... csak egy proof-of-concept megoldással akart előállni, amit informatikai előképzettség nélkül is össze tudott rakni, de az "még mindig nagyon tökéletlen": a cikk szerint négy órájába telt az első prototípus elkészítése, és további nyolcba, hogy összehozza az első életképes kiadást. Az androidos eszközökön elérhető Nearby Glasses a tesztek során állítólag jól működött, még ha arról nincs is információ, hogy az emberek az utcán is elkezdték volna használni a push figyelmeztetéseket küldözgető alkalmazást....
https://bitport.hu/ez-az-alkalmazas-figyelmeztet-ra-ha-valaki-a-kozelben-okosszemuveget-hasznal

Előzmény

Válasz