Újabb részletek derültek ki arról a rendhagyó biztonsági incidensről, amelyben az OpenAI két modellje kijutott egy belső tesztkörnyezetből, majd behatolt a Hugging Face éles infrastruktúrájába... nem egy gyorsan észlelt és néhány perc alatt elfojtott akcióról volt szó.

A WIRED szerint az OpenAI rendszerei több napon keresztül aktívak lehettek az interneten, mielőtt bárki teljesen megállította volna őket. A Hugging Face szakemberei ugyan észlelték a szokatlan tevékenységet, eleinte nem tudták, hogy pontosan milyen támadóval állnak szemben. A behatoló nem felhasználói adatokat vagy más könnyen pénzzé tehető információkat keresett, hanem kiberbiztonsági adatkészleteket és tesztmegoldásokat böngészett.

A furcsa viselkedés oka az volt, hogy a modellek egy belső kiberbiztonsági értékelésen vettek részt. Feladatuk szerint működő támadási módszereket kellett készíteniük ismert szoftverhibákhoz, de a rendszerek végül egyszerűbb megoldást választottak: megpróbálták közvetlenül megszerezni a helyes válaszokat. Ehhez egy korábban ismeretlen sérülékenységet találtak, internet-hozzáférést szereztek, jogosultságokat emeltek, majd több rendszeren keresztül eljutottak a Hugging Face infrastruktúrájához.

Az OpenAI állítása szerint a modellek rendkívül szűken a teszt teljesítésére összpontosítottak, vagyis nem általános adatlopásba vagy öncélú károkozásba kezdtek. Ez azonban aligha teszi megnyugtatóbbá a történteket. A rendszerek önállóan ismerték fel, hogy a számukra kijelölt cél gyorsabban teljesíthető a teszt megoldásainak megszerzésével, mint a feladatok szabályos végrehajtásával.

Az eset így különösen rossz fényt vet az AI-cégek biztonsággal kapcsolatos ígéreteire. Az OpenAI korábban olyan módszereket mutatott be, amelyeknek éppen azt kellene biztosítaniuk, hogy az érvelő modellek a veszélyes feladatok végrehajtása előtt figyelembe vegyék a vállalat szabályait.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/az-openai-ugy-alkotta-meg-ervelo-aimodelljeit-hogy-azok-ne-segithessenek-a-bunozoknek-361966.html

--- A mostani teszten azonban ezeket a korlátozásokat szándékosan csökkentették, hogy a kutatók felmérhessék a rendszerek valódi támadó képességeit.

A támadók viselkedése azért volt szokatlan, mert látszólag csak a kiberbiztonsági adatkészletek érdekelték őket.

A történet további iróniája, hogy a Hugging Face végül egy nyílt forráskódú kínai AI-modellt használt a támadás naplóinak elemzésére. A kereskedelmi rendszerek egy része biztonsági okokból megtagadta a valódi támadási parancsok és kártékony kódok feldolgozását, a GLM 5.2 azonban segített rekonstruálni a történteket. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy Washingtonban ismét felmerült a kínai, nyíltan hozzáférhető AI-modellek korlátozása, részben éppen nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági kockázatokra hivatkozva.
https://www.pcwplus.hu/pcwpro/openai-modellek-napokig-interneten-hugging-face-feltorese-385687.html

Előzmény

Válasz

Megszökött a tesztkörnyezetből, kibertámadást indított az OpenAI MI-ügynöke | 2026. július 23.

Egy tesztepizód alkalmával megszökött a meghatározott tesztkörnyezetből a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI MI-ügynöke (olyan MI-modell, mely emberi instrukciók nyomán önálló működésre is képes), majd kibertámadást indított a Hugging Face nevű startup ellen. A támadás során az MI-ügynök először a tesztkörnyezet sebezhetőségeit használta ki, majd onnan kiszabadulva vette célba a Hugging Face belső rendszereit, amelyekhez sikeresen hozzá is fért.

A mesterségesintelligencia-modellek megosztására létrehozott, a gyakran az MI GitHubjaként is emlegetett platform egy hete számolt be először a támadásról, társalapítója a BBC Newsdayben arról beszélt, hogy az őket ért, autonóm MI által végrehajtott támadás lehet a jövőben az egyik leggyakoribb kibertámadási típus, a legtöbb cég pedig egyelőre nincs tudatában annak, hogy megváltoztak a dolgok, és ez már reális veszélyként jelenik meg. Szerinte az egész iparág számára ébresztőként kell szolgáljon ez a támadás, a BBC-nek azonban egy szakértő korábban azt mondta, bár valóban figyelemre méltó ami történt, a mai MI-ügynökök ismert képességein nem mutat túl a támadás.

Thomas Wolf a műsorban azt mondta, kezdetben nem tudták, honnan érkezik a támadás, de a vállalatnak végül sikerült megfékeznie a beavatkozást. Wolf szerint a támadás jelentősen különbözött azoktól a szokásos kibertámadásoktól, amelyekkel a Hugging Face rendszeresen találkozik. Ezúttal nagyon rövid idő alatt 17 ezer támadás érte a szervereiket különböző IP-címekről. Wolf szerint ez figyelmeztetés más vállalatoknak is arra, hogy meg kell erősíteniük a kiberbiztonsági védelmet az ilyen jellegű támadások kivédésére.

Nate Soares, a Machine Intelligence Research Institute munkatársa szerint azért aggasztóak a történtek, mert azok arra utalhatnak, hogy az OpenAI modelljei figyelmen kívül hagyták azokat a megszokott biztonsági korlátozásokat, amelyek megakadályoznák, hogy egy AI-program kibertámadást hajtson végre.

-- „Bizonyos értelemben tudta, hogy ez nem az, amit az alkotói akartak. Egyszerűen nem érdekelte” – fogalmazott.

A történteket a brit kormány is figyelemmel követi: szóvivőjük közölte, hogy az ország Mesterséges Intelligencia Biztonsági Intézete (AI Security Institute) vizsgálja, hogyan viselkedett az MI-rendszer az incidens során.

A múlt hónapban az amerikai Anthropic MI-modelljéről derült ki, hogy egy biztonsági teszt részeként behatolt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) rendszereibe. Másnap a Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva elrendelte, hogy a cég függessze fel a külföldi állampolgárok hozzáférését a legfejlettebb MI-modelljeihez. Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium néhány héttel később feloldotta a korlátozásokat.

https://telex.hu/techtud/2026/07/23/megszokott-a-tesztkornyezetbol-es-kibertamadast-inditott-egy-startup-ellen-az-openai-mi-ugynoke

Válasz

Jóváhagyást kapott az Anthropic 1,5 milliárd dolláros kifizetése abban a csoportos perben, melyet szerzők indítottak a vállalat ellen amiatt, hogy az AI-fejlesztő engedély nélkül használt fel jogvédett könyveket a Claude mesterséges intelligencia betanításához.

Tavaly szeptemberben az Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróság elutasította az Anthropic rekordösszegnek számító 1,5 milliárd dolláros megállapodási ajánlatát, mellyel az AI-fejlesztő a könyvszerzők által indított csoportos pert kívánta volna rendezni. A szövetségi bíró attól tartott, hogy az ügyvédek ráerőltették a megállapodást a szerzőkre, és fontos kulcskérdéseket sem sikerült megfelelően rendezni, ezért a a jóváhagyás sorsát a tisztázó információk benyújtásáig és elbírálásáig elhalasztották.

Ez azután történt, hogy William Alsup szövetségi bíró korábban kimondta, hogy a szerzői joggal védett könyvek AI-modellek betanítására történő felhasználása bizonyos körülmények között az amerikai jog szerinti "fair use" (méltányos felhasználás) kategóriájába eshet.

Ugyanakkor azt is sikerült megállapítani, hogy az Anthropic

-- több mint hétmillió kalózmásolatból álló központi digitális könyvtárat hozott létre, amely már sértette a szerzői jogokat.

A teljesen jogszerű eljárás az lett volna, ha a cég megveszi az összes könyvet és egyenként beszkennelte, beillesztette volna őket az adatbázisába.

.. a San Franciscó-i szövetségi bíróságon eljáró Araceli Martinez-Olguin bíró hétfőn jóváhagyta az 1,5 milliárd dolláros egyezséget, így ez lett az USA történetének eddigi legnagyobb összegű szerzői jogi üggyel kapcsolatos megállapodása.

A bírósági dokumentumok szerint a jogosult szerzők és kiadók több mint 91 százaléka már benyújtotta kártérítési igényét, néhány szerző azonban kilépett a csoportos perből, és külön eljárásokkal próbálnak érvényt szerezni követeléseinek.

A pert három szerző, Andrea Bartz, Charles Graeber és Kirk Wallace Johnson indította tavaly augusztusban, amiért álláspontjuk szerint az Anthropic a Claude AI modell tanításához a beleegyezésük nélkül használta fel a műveiket, illetve velük együtt több millió másik művet, melyeket jórészt illegálisan szerzett be a cég.
https://www.hwsw.hu/hirek/70822/anthropic-claude-szerzok-jogi-per-megallapodas-kifizetes.html

Előzmény

Válasz

Titokban telepít egy kisebb AI modellt gépünkre a Chrome

Alexander Hanff biztonsági kutató (az interneten jobbára "That Privacy Guy" néven ismert) szerint a Google Chrome egyes rendszereken külön, mindenféle felhasználói jóváhagyás nélkül is letölthet és a háttérben használhat is egy helyben futó AI-modellt, ami nagyjából 4 GB tárhelyet foglalhat. A beszámolók alapján a fájlok egy OptGuideOnDeviceModel nevű mappában jelenhetnek meg, a legnagyobb elem pedig jellemzően a weights.bin, amely Hanff szerint a Gemini Nano (a Google könnyített, eszközön futó nyelvi modellje) súlyfájlja.

A kutató állítása szerint a modell azon eszközökön települhet, amelyek megfelelnek a minimális hardverkövetelményeknek. A problémát az jelenti, hogy a Chrome nem kér engedélyt a letöltéshez, és (a tapasztalata alapján) nem feltétlenül kínál mindenkinél kézenfekvő beállítást az opt-outhoz vagy a fájlok eltávolításához. Hanff azt is leírta, hogy ha valaki kézzel törli a modellt a Chrome telepítési könyvtárából, a fájlok a böngésző következő újraindításakor automatikusan visszatöltődhetnek – saját tesztjei szerint Windows és macOS alatt is.

Aki ellenőrizni szeretné, hogy a modell jelen van-e a gépén, a Chrome címsorába beírhatja a chrome://on-device-internals címet, ahol a megfelelő engedély megadása után kiolvasható a helyi modell státusza és a foglalt tárhely. Amennyiben a Google által említett kapcsoló már elérhető, akkor a Beállítások/Rendszer alatt találjuk Eszközalapú AI néven. Amennyiben ez a lehetőség még nem jelent meg nálunk, a kerülőutak között Hanff a chrome://flags alatt elérhető AI-hoz kapcsolódó funkciók tiltását említi, hogy a törlés után ne töltődjön vissza automatikusan a modell. Mások egy "hamis" weights.bin fájl írásvédettre állításával próbálták megakadályozni az újratelepítést, ám egyes beszámolók szerint a modell ilyen módon történő eltávolítása rendellenes működést is okozhat, és az AI-hoz kapcsolódó funkciók kiesése is borítékolható.
https://prohardver.hu/hir/google_chrome_gemini-nano_csendes-letoltes-kikapcs.html

Előzmény

Válasz

a Honda bejelentette, hogy közvetlen hozzáférést biztosít a Google Gemini AI asszisztenshez a járműveiben.

A japán gyártó a Google built-in rendszerrel szerelt modelljeiben váltja le a fix parancsokra építkező Segédet generatív AI technológiára. A frissítés állítólag zökkenőmentesen, a háttérben zajlik majd, így a tulajdonosoknak nem szükséges szervizbe látogatniuk az új funkciók aktiválásához.

A technológiai váltás elsődleges célja, hogy a sofőrök sokkal természetesebb, emberibb módon kommunikálhassanak az autóikkal. A korábbi Google Segéd esetében a rendszer még szigorúan kötött nyelvi formulákat követett (például: „hé Gugli, találd meg a legközelebbi halászcsárdát ebédre), míg a Gemini már képes tágabb kontextusában értelmezni a kötetlenebb megfogalmazásokat is. Az AI követi az egész beszélgetés fonalát, emlékszik az előzményekre, és nem igényli, hogy a felhasználó minden egyes mondatban megismételje a korábban már megosztott információkat.

A gyakorlatban ez leegyszerűsítheti a vezetés közbeni ügyintézést. A Honda példája szerint a sofőr mostantól lazán odaszólhat az autónak: „hé Google, bekapnék valamit, keress mexikói éttermet az út mentén!”, majd a találati lista felolvasása után elég annyit kérdeznie: „és mikor zár a második?” A rendszer pontosan tudni fogja, hogy a korábban kiválasztott vendéglátóhely nyitvatartási idejére vonatkozik a kérdés. Ez a fajta többlépcsős, kontextust megőrző dialógus eddig elképzelhetetlen volt a Hondánál, viszont egyelőre nem biztos, hogy a magyarul is csevegni tudunk majd vele.

Az integráció mindenesetre a tisztán autós funkciókon is túlmutat, köszönhetően a Gemini Live képességeinek. Az autóban ülve a sofőr akár egy komplett hétvégi kiruccanás programját megterveztetheti családi programokkal, vagy megkérheti a rendszert, hogy foglalja össze a legfrissebb híreket a dugóban ücsörögve. A munkahelyükre igyekvők akár egy közeledő értekezlet ötletbörzéjét is lebonyolíthatják, miközben a kezüket végig a kormányon, a szemüket pedig az úton tartják.

A funkció eléréséhez

-- arra van szükség, hogy a felhasználó be legyen jelentkezve a Google-fiókjába az autó fedélzeti rendszerén keresztül. ...

Tiszta a trend: a nagy tech vállalatok a felhőt és az AI-t szeretnék a közlekedésbe is bekapcsolni, a saját modellel nem rendelkező autógyártók pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak az AI divatból.
https://prohardver.hu/hir/bekoltozik_az_ai_a_hondakba.html

Előzmény

Válasz

Az Európai Bizottság július 15-én két kötelező érvényű döntést hozott a Google (Alphabet Inc.) ellen a digitális piacokról szóló rendelet (DMA) keretében. A lépés célja, hogy kiegyenlítse a versenyfeltételeket az Android rendszeren futó AI szolgáltatások piacán, valamint a keresőmotorok területén.

A döntés első része az AI asszisztensek és az Android együttműködését érintik. Jelenleg

-- a Google riválisai korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az Android kulcsfontosságú funkcióihoz,

míg a Gemini teljes rendszerszintű integrációt élvez. Ennek eredményeként a harmadik felek megoldásai nem tudnak egyenrangú szolgáltatásokat nyújtani, így hangparanccsal appokon belüli műveletek végrehajtani, taxit hívni vagy helyszínalapú információt kérni.

Az Európai Bizottság ezért előírta a Google-nek, hogy biztosítson egyenértékű hozzáférést ezekhez a funkciókhoz, erős adatvédelmi és biztonsági garanciák mellett. A változások nyomán az Android-felhasználók hasonló választási lehetőséget kaphatnak, mint a böngészők és a keresőmotorok esetében: a Gemini mellett más alapvető AI-asszisztenst is felkínálhat a rendszer a telefon első beállításakor, spekulál az Engadget. Az Androidnak biztosítania kell, hogy ezek a megoldások agentikus, feladat-végrehajtó funkciókat is maradéktalanul képesek legyenek ellátni a telefonon – a Google-nek 2027 júliusáig kell bevezetnie ezeket a módosításokat az EU területén.

A második döntés a Google Kereső adatmegosztását szabályozza. Az EB előírja, hogy a Google anonim módon ossza meg a rivális keresőmotorokkal és AI-chatbotokkal azokat az adatokat (rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megjelenítési adatokat), amelyeket saját keresőjének optimalizálására használ. Ez különösen fontos az innovatív, például adatvédelem-központú Google-alternatívák számára. Az anonimizálás módszereit független szakértők értékelik majd, és a Google biztonsági kockázatok esetén korlátozhatja az adatátadást. Az adatmegosztásnak 2027 januárjától kell elindulnia.

A Google élesen bírálta a döntéseket. Kent Walker, a cég globális ügyekért felelős elnöke szerint a lépések aláássák az európai felhasználók adatvédelmét és biztonságát, valamint nemzetbiztonsági kockázatokat hordoznak. Az Európai Bizottság szerint a DMA célja viszont az, hogy megakadályozza a nagy platformok kapuőr-pozíciójának kihasználását, és elősegítse a versenyt az AI és a keresés piacán. A döntések jogilag kötelezők, de a Google jogorvoslati lehetősége fennáll, viszont egyelőre nem jelezte a cég, hogy élne vele.

Az EU felhasználói 2027-től tehát szélesebb választékot és innovatívabb AI-szolgáltatásokat kapnak Android-eszközeiken, ám az igazi előrelépés az lenne, ha Európai kifejlesztene egy Geminivel, ChatGPT-vel, Claude-dal és Grokkal versenyre kelő, szigorú adatvédelem mentén épített, rivális modellt, és itt nagy a szakadék az EU és Észak-Amerika (illetve Kína) között.
https://prohardver.hu/hir/a_chatgpt-t_is_ki_kell_szolgalja_az_android_az_eu.html

Előzmény

Válasz

Már rábízhatod a Claude-ra a jelszavaidat, ha mered

... be is jelentkezhet helyetted, de a jelszavadat elvileg nem látja.

A 1Password és az Anthropic közösen mutatta be az 1Password for Claude integrációt, ami valójában annyit tud, hogy a mesterséges intelligencia bejelentkezést igénylő feladatokat is elvégezhet helyetted. A Claude így például utazást foglalhat vagy online fiókokat kezelhet anélkül, hogy a jelszót közvetlenül meg kellene osztani vele.

Szóval, amikor Claude egy bejelentkezési adatra tart igényt, a 1Password értesíti a felhasználót, és biometrikus jóváhagyást kér. Az engedély csak az adott munkamenetre és a konkrét feladathoz kiválasztott bejegyzésekre vonatkozik, későbbi munkamenetekre nem öröklődik tovább. A jelszó és az egyszer használatos hitelesítési kód közvetlenül a céloldal megfelelő mezőjébe kerül és a modell állítólag egyik értéket sem látja.

A 1Password minden automatikus kitöltés után ellenőrzi az oldalt, hogy a bizalmas értékek nem maradtak-e láthatók, ha az űrlap elküldése sikertelen, a rendszer törli a kitöltött adatokat, mielőtt visszaadná az irányítást az AI-ügynöknek.

-- "Nem az a megoldás, hogy átadjuk a titkainkat az ügynököknek. Lehetővé kell tenni számukra a hitelesítő adatok használatát anélkül, hogy látnák azokat"

Nancy Wang, a 1Password technológiai igazgatója

A jelszókezelő böngészős bővítménye emellett egy Agentic Mode nevű védelmet is kapott, tehát amikor egy kompatibilis AI-ügynök átveszi a böngésző irányítását, a 1Password automatikusan lezárja a kezelőfelületét, és kizárólag az adott feladathoz jóváhagyott bejegyzéseket teszi elérhetővé.

... jelszó elrejtése önmagában nem tesz minden ügynöki feladatot veszélytelenné, hiszen a sikeresen bejelentkezett AI továbbra is végrehajthat hibás vagy félreértett műveleteket. Erre már láttunk szélsőséges példát, például amikor egy AI-ügynök kilenc másodperc alatt törölte egy cég teljes adatbázisát, míg egy másik esetben a Copilot olyan bizalmas leveleket is elolvasott, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie.

A 1Password újítása a hitelesítő adatok kiszivárgását próbálja megelőzni, a Claude által végzett műveletek felügyeletét azonban nem helyettesíti.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/1password-claude-anthropic-mesterseges-intelligencia-kiberbiztonsag-adatvedelem-mar-rabizhatod-a-caludera-a-jelszavaidat-ha-mered-385261.html

Válasz

Kocsis Levente: Az AI hihetetlenül sok mindent tud, de ezt a tudást nem tudja jól használni

Miért fog ki a legfejlettebb AI-modelleken egy sakkfeladat, amelyhez minden szükséges tudás a birtokukban van? Kocsis Levente matematikus a keresés fejlődésén át mutatta meg a mai AI-rendszerek korlátait

Az alapmodellek sokat hibáznak, ha azonnal rávágják a választ egy kérdésre, márpedig rengeteg feladatnál előre kell gondolkodni: egy sakklépésnél, egy matematikai bizonyításnál vagy akár egy finom paprikás elkészítésénél is ki kell találnunk a lépések sorozatát, mielőtt belefognánk. A modell ezért gondolatfát épít a lehetséges gondolati lépésekből, és Monte-Carlo-módszerrek keres benne jó megoldást, akárcsak a góban a lehetséges táblaállások között. A módszernek azonban megvannak a korlátai, amit Kocsis egy szabálytalan sakkállással szemléltetett: olyan felállással, amely a szabályok szerint nem jöhetett volna létre. Bár a feladvány még a sakkozók számára sem triviális, az emberi logikával – akár külső rávezetéssel – megoldható. A Gemini és a ChatGPT tökéletesen ismerte a játék szabályait, és értette is a feladatot, de amikor el kellett dönteniük, hogy szabályos-e az állás, csődöt mondtak: a Geminit csak erős rávezetéssel lehetett elvezetni a jó válaszig, a ChatGPT pedig még így sem boldogult. Hihetetlen, hogy mekkora tudásuk van, de ezt a tudást közben nem tudják jól használni – mondta Kocsis.

Szerinte ha a jelenlegi AI-modelleknek nincs jó belső kiértékelésük arról, hogy a gondolatmenet jó irányba halad-e, eltévednek a hatalmas lehetőséghálóban. A valós környezettel történő interakcióhoz egy belső szimulátorra is szükség lenne, de amíg a sakk zárt világában ez működik, a kiszámíthatatlan fizikai valóságban (például az önvezető autók esetében) rendkívül nehéz felépíteni, mert a külső környezetet nem lehet úgy felgyorsítani és tesztelni, mint egy sakkpartit.

https://qubit.hu/2026/07/16/kocsis-levente-az-ai-hihetetlenul-sok-mindent-tud-de-ezt-a-tudast-nem-tudja-jol-hasznalni

Nézd meg itt:

https://www.youtube.com/watch?v=5k1kwf1Ypnc

Válasz

2026 július 8. # A Meta bemutatta a Muse Image nevű új AI-képgenerátorát, amely első ránézésre csak egy újabb kreatív eszköz az Instagram, a WhatsApp és a Meta AI környékén. A gond az, hogy a funkció nemcsak saját képekből és feltöltött referenciákból dolgozhat, hanem nyilvános Instagram-profilok tartalmait is felhasználhatja. Magyarul ha valakinek publikus az Instagram-fiókja, más felhasználók AI-képeket generálhatnak a róla elérhető fotók alapján..
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/ez-bizony-tenyleg-para-a-eta-aikepeket-gyarthat-a-nyilvanos-instagramfotoidbol-384729.html

2026 július 11. | Néhány nap alatt elsodorta a népharag a Meta újdonságát.

Alig néhány nappal a bemutatása után felfüggesztette a Meta a Muse Image nevű mesterséges intelligenciás funkcióját, amely lehetővé tette, hogy a felhasználók nyilvános Instagram-fiókok alapján generáljanak képeket. A döntést heves kritikák előzték meg, mivel a rendszer alapértelmezés szerint minden nyilvános profilt bevont a szolgáltatásba, hacsak a tulajdonosa nem tiltotta le azt.

Sokat nyomhatott a latban, hogy a kreatív iparágból különösen erős kritikát kapott a Muse Image funkciója. A hollywoodi sztárokat - köztük Tom Hankset és Meryl Streepet - képviselő Creative Artists Agency (CAA) közvetlenül is egyeztetett a Metával, és azt hangsúlyozta, hogy senki neve, arcmása, hangja vagy alkotása nem használható fel mesterséges intelligencia tanítására vagy működtetésére egyértelmű és dokumentált hozzájárulás nélkül. A visszavonulót fújó Meta döntését a CAA végül üdvözölte, kiemelve, hogy a felelős technológiai fejlesztés alapja az egyéni jogok és a felhasználói beleegyezés tiszteletben tartása.

Az amerikai színészek érdekvédelmi szervezete, a SAG-AFTRA szintén fellépett az ügyben. A szakszervezet arra kérte tagjait, hogy amíg a funkció elérhető volt, minél hamarabb tiltsák le saját profiljuk felhasználását.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/met-instagram-muse-image-ai-mesterseges-intelligencia-deepfake-adatvedelem-384870.html

Képzeljük el a helyzetet: egy idegen, vagy éppen egy rosszindulatú iskolatárs megnyitja az Instagramot, beírja a gyerekünk felhasználónevét egy chatablakba, mellékel egy rövid utasítást, és a rendszer másodpercek alatt legenerál egy élethű, de teljesen hamis, akár kompromittáló fotót a gyerekről. Ez a rémálom-forgatókönyv a héten néhány napig valósággá vált, amikor a Meta élesítette legújabb fejlesztését.
https://kepernyoido.hu/meta-muse-image-mesterseges-intelligencia-adatvedelem-773

Válasz

A Ford AI-ra cserélte a mérnököket, de ez annyira jól sikerült, hogy mindenkit vissza is kellett vennie | 2026 június 30.

Mielőtt mindenki pezsgőt bont, hogy végre kipukkadt az AI-lufi, azért kicsit lejjebb tekernénk a bulvárt, ...

A Ford több mint 300 tapasztalt minőségellenőrt és mérnököt vont vissza vagy épített be újra a folyamatokba, miután kiderült, hogy az automatizált rendszerek nem hozzák azt a minőségi szintet, amit a cég várt tőlük.

De mi volt a baj?

A Ford már korábban is látványosan épített az AI-ra a gyártásban. A Business Insider 2025-ös riportja szerint a vállalat két saját fejlesztésű vizuális ellenőrzőrendszert vezetett be. Az AiTriz gépi tanulással és videóstreammel keres milliméteres illesztési hibákat, a MAIVS pedig állóképek alapján ellenőrzi, hogy a megfelelő alkatrészek kerültek-e a megfelelő helyre. Ezek célja az volt, hogy a hibák ne a végellenőrzésnél, garanciális javításnál vagy visszahívásnál derüljenek ki, hanem még a gyártósoron. Papíron ez ideális AI-feladatnak tűnik... csakhogy egy autó minősége nem csak abból áll, hogy egy kamera felismer-e egy rosszul illeszkedő alkatrészt. Egy mai autó mechanika, elektronika, szoftver, vezetéstámogató rendszer, szenzor, beszállítói alkatrész és felhasználói élmény együttese... nem elég látni az eltérést, érteni is kell, hogy az adott apróság milyen későbbi meghibásodáshoz vezethet. Ezért volt fontos a tapasztalt mérnökök visszahozása.

A veterán szakemberek nem az AI helyére kerültek vissza, hanem az AI mellé. Ez a különbség kulcsfontosságú. Nem arról van szó, hogy az ember "legyőzte" a gépet, csak a gép csak akkor hasznos, ha jó emberi tudásból dolgozik. És ez a sztori már csak azért sem egyszerű bukástörténet, mert a Ford közben látványos minőségi javulást tudott felmutatni. A J.D. Power 2026-os U.S. Initial Quality Study felmérésében a Ford lett a legjobb tömegpiaci márka az Egyesült Államokban, 152 problémával 100 autóra vetítve. A vállalat saját közlése szerint 2023-ban még csak a 16. helyen állt a tömegpiaci márkák között, 2026-ra viszont első lett ebben a kategóriában. A cég 41 problémával javított 100 járműre vetítve az előző évhez képest, ami a Ford szerint a legnagyobb éves javulás volt a mainstream márkák között. De közben azt is hozzá kell tenni, hogy a Ford 2026-ban ezzel együtt is vezette az amerikai iparági visszahívási listát, 51 visszahívással. Vagyis a javulás nem jelenti azt, hogy a vállalat minden minőségi problémáját megoldotta.
https://www.pcwplus.hu/pcwpro/a-ford-aira-cserelte-a-mernokoket-de-ez-annyira-jol-sikerult-hogy-mindenkit-vissza-is-kellett-vennie-384378.html

Válasz