Az OpenAI-nak eszébe jutott, hogy honnan indult, ki is adott két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt | 2025. augusztus 6.

Az OpenAI tíz éve azzal a felütéssel indult, hogy olyan, az emberi teljesítményt a legtöbb feladatban túlszárnyaló mesterséges intelligenciát csináljon, amely a teljes emberiség javát szolgálja, de az elmúlt években látványosan elvesztek az előfizetések, csillivilli modellek és az olyan jól hangzó (és drága) újdonságok mutogatásában, mint az MI-ügynökök. A papíron még mindig nonprofitként működő cég most a jelek szerint hirtelen felidézte, hogy mi volt az eredeti küldetése, mert

-- kedden két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt is kiadott – persze vélhetően nem függetlenül attól, hogy amerikai és kínai cégek is egyre inkább szorongatják őket ilyenekkel.

A cég új modelljei gpt-oss-120b és gpt-oss-20b néven futnak, és ahogy az a két számból is sejthető, igazából csak teljesítményben térnek el egymástól. Az elmúlt időszak trendjeinek megfelelően mindkét modell az emberi gondolkodást idéző folyamattal (ez az úgynevezett reasoning) jut megoldásra, és az OpenAI szerint jobb teljesítményre képesek, mint a hasonló képességű versenytársaik.

A nagyobbik modell teljesítménye állítólag az o4-minihez mérhető, és egyetlen, 80 gigás gyorsítókártya (a gyakorlatban mondjuk egy Nvidia A100) is elég a hatékony futtatásához. A kisebbik modell az o3-mini szintjén van, és 16 gigányi memória is elég hozzá, vagyis lényegében egy felső-középkategóriás gémer videókártyával is lehet futtatni egy otthoni gépen. A lényeg persze igazából az, hogy mindkét modellnél nyilvános, hogy hogyan tanították őket, és így finomhangolhatóak is.

Az OpenAI a Science Alert cikke szerint több céggel is együttműködik, hogy a való életben is hasznosítani lehessen ezeket a modelleket. Az, hogy a cég hosszú idő után ismét nyíltan hozzáférhető modelleket adott ki, mindenképpen pozitív, és komoly pálfordulást is jelez, hiszen a nemrég megjelent OpenAI-aktákból is látszott, nemrég még azt tervezgették, hogy a korábban létrehozott, profitorientált leányvállalat mintájára alakítják át az egész céget. Altman azóta belátta, hogy ez nem volt jó megközelítés, és el is vetette az ötletet, de az jó kérdés, hogy miért.

Az idealista válasz nyilván az lenne, hogy azért, mert eszébe jutott, hogy eredetileg az emberiséget akarták felemelni a mesterséges intelligenciával, amivel nehezen egyeztethetőek össze a több száz dolláros előfizetések. Közben viszont alighanem az is szerepet játszhatott ebben, hogy a korábban ezzel magát megégető, de alapvetően még mindig a nyíltan hozzáférhető modelleket preferáló Meta elképesztő összegeket költ a mesterséges intelligenciára, és olyan versenytársak is előálltak meglepően kompetitív nyílt modellekkel, mint a kínai DeepSeek.

https://telex.hu/techtud/2025/08/06/visszatert-gyokereihez-openai-nyiltan-hozzaferheto-modell-kiadas
___

amúgy rég nem open source (tán sosem volt): a jövőben tőzsdére lépnének.

https://prohardver.hu/hir/openai_ipo_es_500_milliard_dollar.html
___

hallgass zenét hozzá

http://autovezetes.network.hu/video/zene/jeff_healey_feat_stanley_jordan__all_along_the_watchtower_dylanhendrix__amarillo_texas_1989

"There must be some way out of here," said the joker to the thief,
"There's too much confusion, I can't get no relief
Businessmen, they drink my wine, plowmen dig my earth
None of them along the line know what any of it is worth."

"No reason to get excited", the thief, he kindly spoke,
"There are many here among us who feel that life is but a joke
But you and I, we've been through that, and this is not our fate
So let us not talk falsely now, the hour is getting late".

Válasz

„Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia és energiainfrastruktúra-projektje.” | 2025. július 31.

Még a beruházó magyar céget is meglepte, hogy úgy hivatkoztak rá a gigantikus paksi adatközpontot bejelentő közleményben, mint egy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalatra”.

-- A társaságnak ugyanis ez lesz az első érdemi beruházása.

A német partnercégnek van ugyan ágazati tapasztalata, a több milliárd eurósra tervezett fejlesztés azonban messze meghaladja ennek a vállalatnak a jelenlegi képességeit is.

... nem meglepő módon piaci körökben erős fenntartásokkal fogadták az egykori innovációs miniszter, Palkovics László által is felkarolt projektet, amelybe állami pénz is kerülhet. ... aki azt mondta, hogy a Paksi Adatközpont Campusszal Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik.

Így jellemezték a bejelentő közleményben azt a tervezett beruházást, amelynek megvalósításáról július elején írt alá szándéknyilatkozatot a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. A Paksi Adatközpont Campus néven futó fejlesztés keretében a tervek szerint 2027-re egy korszerű moduláris hiperskálájú MI-adatközpontot hoznának létre az atomerőmű közelében.

A beruházás azonban nem csak ebből állna, a központ mellé 530 hektáros területen egy hatalmas napelemparkot építenének, amit egy nagy teljesítményű akkumulátorrendszerrel egészítenének ki. A tervek szerint részben ez fedezné a létesítmény hatalmas, közel 100 megawattos áramigényét. A közleményben nagyon nagy hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, amit a megújuló energia mellett az biztosítana, hogy az adatközpontban keletkező hulladékhőt a környező mezőgazdasági üzemekben tervezik hasznosítani.

A közleményben Palkovics László elárulta, hogy

-- a beruházók 3 milliárd eurót költenének a fejlesztésre.

Ez magyar léptékkel mérve hatalmas összeg. Ahogy a 444 akkor fel is hívta rá a figyelmet: ha a tervek szerint megvalósul, akkor ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása. A bizonytalan jövőjű és költségű Paks II. mellett csak a két futó kínai óriásprojekt, a CATL debreceni és a BYD szegedi gyára kerül ennél is többe.

Bár a projekt sok szempontból nagyon jól hangzik, a lapunknak nyilatkozó szakértők mind üzleti, mind technológiai szempontból kétkedéssel fogadták. Nagyobb kérdéseket előbbi vet fel, a beruházásról szándéknyilatkozatot aláíró két cég ugyanis együttesen sem látott még soha annyi pénzt, amennyiből a paksi adatközpontot felhúznák.

-- a beruházáshoz szükséges pénz nagy részét a magyar partnernek kellene előteremtenie.

Egyelőre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen forrásból történik majd.

3D Lézertechnika Zrt. eddigi üzleti teljesítménye: a 2018-ban alapított cég 2024 végéig egyetlen fillér árbevételt sem termelt, azzal azonban, hogy a társaságot alapszinten fenntartották, ebben a hat évben összehozott összesen 6,8 millió forint veszteséget... elvileg tartósan egyetlen cég sem működhetne így.

https://telex.hu/g7/2025/07/31/paks-adatkozpont-palkovics-laszlo-partec

Palkovics projekt..., nesze semmi, fogd meg jól.

Válasz

Az MI vezérli majd a közlekedési lámpákat – a magyar kutatók megoldását szeptembertől tesztelik | Infostart / InfoRádió - 2025. augusztus 3.

Mesterséges intelligenciával működő közlekedési lámpákat fejlesztenek magyar, japán és török kutatók. A közlekedési dugók megelőzése a cél – mondta az InfoRádióban a projekt hazai koordinátora. Az éles tesztüzem szeptemberben kezdődik Isztambulban.

„Adatokat gyűjtünk a forgalomról, majd azokból mintákat alkotunk, és itt jön a képbe a mesterséges intelligencia. Az a szerepe a fejlesztésben, hogy meg tudjuk taníttatni vele a közlekedési mintákat, ezáltal előre tudjuk jelezni, hogy a jövőben mikor várható dugó, illetve mikor kezd el kialakulni” – magyarázta Simon Vilmos. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hálózati rendszerek és szolgáltatások tanszékének docense hozzátette,

-- amikor már kialakult a torlódás, akkor nehéz bármit is tenni, éppen ezért igyekeznek a forgalmi folyamatokat úgy elvezetni, hogy ne keletkezzen dugó.

A BME docense szerint a legjobb eszköz erre manapság a közlekedési lámpa, amelyben olyan programok futnak, amelyek megszabják, hogy mikor milyen színűre vált a jelzés, és a mostani fejlesztés ezt tudja valós időben befolyásolni. A nemzetközi csapat megoldása méri a forgalmat, betanítja a modelleket, és ha szükséges, akkor ezek alapján beavatkozik a lámpák működésébe.

Néhány éve kezdték el a kísérletezést, Pécsett zajlottak az első tesztek, mindössze egyetlen lámpával, most Isztambulban lesz egy tesztövezet, egy nagyon forgalmas, tengerpartra vezető útszakasz, ahol öt összefüggő kereszteződés is található. Ezeknek a forgalomszabályozásába tudnak most „belenyúlni”.

A szakértő szerint a projekt most tart nagyjából a felénél, rengeteg adatot gyűjtöttek be, amelyek alapján új modelleket fejlesztettek, és ezeket tesztelik. Előzetesen készítettek egy szimulátort, ahol le lehet modellezni a folyamatokat, ezt követően indulhat szeptembertől élesben is a kipróbálás, ami másfél évig fog tartani. Simon Vilmos leszögezte:

-- „ez nem egy olyan terület, ahol csak úgy ki lehet próbálni valamit és rögtön működni fog; sok idő és türelem szükséges ahhoz, hogy a rendszer tényleg megbízhatóan működhessen”.

A legnagyobb kihívás a váratlan helyzetek, például a balesetek és a hirtelen bekövetkező időjárási események beépítése a modellbe – mondta az InfoRádióban a BME docense.

https://infostart.hu/tudomany/2025/08/03/az-mi-vezerli-majd-a-kozlekedesi-lampakat-a-magyar-kutatok-megoldasat-szeptembertol-tesztelik

Kapcsolódó hang

https://infostart.hu/audio/3AC6F/3AC6F981.mp3

Válasz

Dedikált NPU-t tervezne az AMD? | 2025-07-31

A Qualcomm már meglépte ezt, így könnyen lehet, hogy új piac születik.

A CRN riportja szerint az AMD dedikált NPU-kba is gondolkodik, amit Rahul Tikoo, a vállalat egyik vezető szakembere is megerősített. Elmondása szerint az olyan OEM-ek, mint a Lenovo, a Dell és a HP, elkezdtek vizsgálni dedikált NPU-kat, illetve az egyéb dedikált AI gyorsítókat, mint AI feladatokra szánt PC-s alternatívákat a GPU-k helyett. Ennek azért van értelme, mert a GPU-k valójában csak a CPU-khoz mérten hatékonyabbak, ha AI munkafolyamatról van szó, de a célirányosan erre tervezett hardverekhez viszonyítva nagyon masszív a lemaradásuk az energiahatékonyságot tekintve.

A gépi tanulás következtetés szakasza ugyanakkor a kliensoldalon döntő fontosságú, amivel alapvetően elbánik egy CPU és egy GPU is, viszont az egységnyi fogyasztás melletti teljesítmény szempontjából még az utóbbi dizájnokhoz viszonyítva is nagységrendben mérhető előnyük van például az NPU-knak.

Ezt a Qualcomm viszonylag hamar felismerte, így kínálnak is Cloud AI 100 néven, elsődlegesen peremhálózati szerverekbe szánt alternatívát a gépi tanulás következtetés szakaszára, de a Dell ennek az alkalmazását PC-s környezetben is reálisnak tartja, így az új Dell Pro Max Plus notebookokba beépítik a szóban forgó hardvert.

Mivel az AMD a Xilinx felvásárlásával szerzett magának hasonló technológiát, gyakorlatilag bármikor tudnak reagálni a PC-s gyártók által vizsgált koncepciókra, elvégre a Ryzen rendszerchipekbe szerelt NPU igen jól skálázható, így dedikált lapka formájában is kiadható. Rahul Tikoo konkrétan megerősítette, hogy gyorsan el tudnak jutni idáig, ha erre megnő az igény.

Egy potenciális dedikált NPU valószínűleg az éppen aktuális XDNA dizájn kigyúrt, erőteljesen skálázott verziója lehetne, ehhez valóban nem kell sok extra, csak szélesebb memóriabusz, valamint PCI Express vezérlő. Utóbbit a vállalat a peremhálózati szerverekben is bevethetné, ahogy teszi a saját megoldásával a Qualcomm.

https://prohardver.hu/hir/amd_dedikalt_npu_tervezne_xdna.html

Válasz

Az ELTE Informatikai Kara, a Qubit, a Galaktika magazin és a Cubix Institute of Technology támogatásával májusban meghirdetett RobotikAI novellapályázata valószínűleg az első hazai kezdeményezés volt, amely kimondottan bátorított a mesterséges intelligencia használatára a novellaírásban. A pályázat tanulságairól itt írtunk.

https://qubit.hu/2025/07/20/ime-a-robotikai-novellapalyazat-nyertesei

A díjazottak:

Általános iskola

I. díj: Balázs Bálint (8. osztály)

II. díj: Farkas Zalán (7. osztály)

III. díj: Tresó Panni (5. osztály)

Legkreatívabb AI-használat különdíja: Vajdai Kitti (6. osztály)

Legjobb illusztráció különdíja: Tarsoly Kitti (7. osztály)

Középiskola

I. díj: Czáll Viktória (13. évfolyam)

II. díj: Csuport Gergő Péter (11. évfolyam)

III. díj: Császár Bálint (11. évfolyam)

Legkreatívabb AI-használat különdíja: Kalapos Hunor (9. évfolyam)

Legjobb illusztráció különdíja: Radics Márkó (12. évfolyam)

A nyertesek jutalmának átadására június 25‑én került sor az ELTE lágymányosi kampuszon, az Intelligent Robotics FAIR családi napján. Itt olvastuk fel a dobogós műveket élőben, most pedig a Qubit online felületén és hamarosan a Galaktika nyomtatott hasábjain is találkozhattok velük. Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek!

https://qubit.hu/2025/07/20/ime-a-robotikai-novellapalyazat-nyertesei

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

A két nyertes mű itt is elolvasható (hozzászólásban):

http://autovezetes.network.hu/video/vicces_es_erdekes/boston_dynamics_spot_robotkutya

Válasz

Tananyag lesz a mesterséges intelligencia szeptembertől az iskolákban | Jul 15, 2025

Akár szeptemberben megkezdődhet a mesterséges intelligencia oktatása az általános iskolákban. A szakértők szerint ez egy jó kezdeményezés, az MI ugyanis már így is a mindennapok része. Arra viszont meg kell tanítani a gyerekeket, hogyan használják helyesen és kritikusan.
Vendég: Keleti Artúr

https://www.youtube.com/watch?v=Qtaps68E9zQ

Válasz

Csúcsra járatja a karbonszennyezést a mesterséges intelligencia | 2025.04.11.

A Greenpeace tanulmánya szerint csak az elmúlt évben több mint négyszeresére nőtt az MI-csipek előállításához kötődő energiafelhasználás, ami jelentősen megdobja a károsanyag-kibocsátást.

A generatív algoritmusok népszerűségének növekedése számos, nehezen kezelhető problémával társul. Az egyik ilyen kritikus terület az MI-feladatok feldolgozását végző adatközpontok energiaéhsége, illetve az ezzel járó környezeti terhelés. Utóbbi egyébként egy pár hónapja kiadott jelentés szerint 20 milliárd dollárnyi többletköltséget generál 2030-ra az USA egészségügyi rendszerében.

Egy frissen nyilvánosságra hozott Greenpeace-tanulmány [PDF] más megközelítésben világít rá arra, milyen káros hatásai vannak annak, ha a fél világ képregénykockákat kezd készíttetni a ChatGPT-vel. A jelentés a nagy nyelvi modellek kiszolgálásához elengedhetetlen MI-csipek előállítását veszi górcső alá.
https://www.greenpeace.org/static/planet4-eastasia-stateless/2025/04/5011514f-greenpeace_chipping_point.pdf

Ezek a félvezetők elsöprő többségben Tajvanon, Dél-Koreában és Japánban készülnek, ahol a gyártás felfutása máris nagy nyomást helyezett az országok energiahálózatára. Környezetvédelmi szempontból pedig nagyon nem jó hír, hogy ezekben a térségekben nagy arányban támaszkodnak fosszilis energiára (Tajvan esetében ez például 80 százalék felett van).

A Greenpeace számításai alapján csak 2023-ról 2024-re több mint 350 százalékkal nőtt az MI-csipek gyártásához szükséges globális villamosenergia-fogyasztás. Ez nagyon soknak hangzik, de ennél is sokkolóbb az a szakértői becslés, miszerint 2030-ra a 2023-as szint 170-szeresére (!) nőhet ez a fogyasztás.

Csillapíthatatlan étvágy

Szintén a napokban jelent meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése, amely többek között az adatközpontok jövöbeli áramszükségletét vizsgálta.
https://www.iea.org/reports/energy-and-ai

Az Energy and AI című tanulmány szerint minden fontos régióban meredeken nő majd az energiaigény, ami összességében az évtized végére több mint kétszeresére, mintegy 945 terawattórára emeli a globális szükségletet.
https://bitport.hu/az-egekbe-emeli-a-karbonszennyezest-a-mesterseges-intelligencia

Válasz

Hamis MI-videó terjed Scarlett Johanssonról, a deepfake anyagok betiltását követeli
Johansson szerint minél hamarabb szabályozni kellene az MI-t.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160377/hamis-mi-video-terjed-scarlett-johanssonrol-a-deepfake-anyagok-betiltasat-koveteli
___

Az amerikai alelnök közölte, hogy Európa hiába próbálkozik, az USA fogja uralni az MI-t
America First = az Egyesült Államok uralja a chipeket, a szoftvereket és a szabályokat.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160370/az-amerikai-alelnok-kozolte-hogy-europa-hiaba-probalkozik-az-usa-fogja-uralni-az-mi-t
___

A DeepSeek nem csak Nyugaton, hanem Kínában is tarol
A Huawei, az Alibaba, a Tencent, a Baidu és a TikTok anyavállalata, a Bytedance is használni kezdte az MI-modellt.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160364/a-deepseek-nem-csak-nyugaton-hanem-kinaban-is-tarol
___

Elon Musk MI-startupja, az xAI bemutatta a Grok-3-at
A modell képes képeket elemezni és kérdésekre válaszolni, és számos funkciót működtet az X-en.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160452/elon-musk-mi-startupja-az-xai-bemutatta-a-grok-3-at
___

A párizsi nagy MI csúcstalálkozó tanulsága, hogy Európa megbánta a szabályozást
A mesterséges intelligenciát elítélők egyre inkább teret veszítenek.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160387/a-parizsi-nagy-mi-csucstalalkozo-tanulsaga-hogy-europa-megbanta-a-szabalyozast
___

MI-gyerekpornó miatt razziáztak Dániában, magyarokat is elfogtak
25 embert tartóztattak le a hatóságok egy mesterséges intelligenciával készített gyermekpornográf tartalmak elleni nemzetközi akcióban.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160547/mi-gyerekporno-miatt-razziaztak-daniaban-magyarokat-is-elfogtak
___

A Google korlátozza a Gemini politikai kérdésekre adott válaszait
Míg a riválisoknál nincs ilyen korlát, a Google úgy tűnik, hogy konzervatívabb megközelítést alkalmaz.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160601/a-google-korlatozza-a-gemini-politikai-kerdesekre-adott-valaszait
___

Az OpenAI szerint nemzetbiztonsági kérdés, hogy lophassanak
Az OpenAI szerint Amerika elveszíti az MI-versenyt ha figyelembe vennék a szerzői jogokat.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/160717/az-openai-szerint-nemzetbiztonsagi-kerdes-hogy-lophassanak

Válasz

AI-generált kép terjed a leghosszabb egyutcás lengyel faluról, pedig mesterséges intelligencia nélkül is lenyűgöző látványt nyújt | 2025/03/06

A település egyetlen 9 kilométeres utcából áll. Az ismeretlen készítők AI segítségével kiegyenesítették az utat és rendezettebbé tették a házakat.

Nyomozásunkat egy egyszerű Google-kereséssel kezdtük: rákerestünk a Sułoszowa nevű lengyel falura. A találatokból gyorsan kiderült, hogy a település valóban egy nagyon hosszú utcából áll, ahogy azt a posztok állítják, ám a bejegyzésekben található képnek nem felel meg a falu valódi kinézete.

Ahogy tovább kutakodtunk a fellelhető képek között, szembe jöttek valódi és a most terjedő posztokban látott gyanús képek is – az egyik találatnál fel is vetődött, hogy a kép AI-generált lehet.

Ezek után lefuttattunk egy fordított képkeresést, aminek segítségével megbizonyosodtunk róla, hogy a kép valóban a mesterséges intelligencia műve: ez a funkció az „About this image” (vagyis „Erről a képről”) fül alatt található. A keresés eredményeképp azt is megtaláltuk, hogy a Google AI-modelljével készült a kép, több mint 4 hete. Ez azért szerepel ilyen egyértelműen a kép leírásában, mert a Google által fejlesztett SynthID rendszer felismeri azt a digitális vízjelet, amit a Google AI hagy az általa generált képek adatai között.

Azt, hogy a lengyel településről terjedő kép AI segítségével készült, az AFP tényellenőrzése is megerősítette. Ráadásul az AFP archívumában is vannak képek Sułoszowáról, amiken látható, hogy a hosszú főútvonal a házak között kanyarog, az út nem egyenes, ahogy azt a mesterséges intelligenciával készített fotón látni.
https://www.lakmusz.hu/ai-generalt-kep-terjed-a-leghosszabb-egyutcas-lengyel-falurol-pedig-mesterseges-intelligencia-nelkul-is-lenyugozo-latvanyt-nyujt/


Arról, hogyan lehet kiszúrni az AI-generált fotókat, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
https://www.lakmusz.hu/putyin-valoban-leterdelt-hszi-csin-pingnek-mutatjuk-hogyan-szurj-ki-ai-gyanus-kepeket/

A mesterséges intelligencia segítségével készült hangfelvételek felismerésének nehézségeiről pedig itt írtunk hosszabban.
https://www.lakmusz.hu/mit-kezdjunk-az-ujabb-es-ujabb-hangfelvetelekkel/

Válasz

Intelligens tájak
A Földgömb Online | Feb 28, 2025

A 2024-es év egyik szenzációja a mesterséges intelligencia (MI) használatával alkotott képek és szövegek viharos gyorsaságú terjedése volt. Giccses, vicces és becsapós képek árasztották el a világhálót, kihívás elé állítva a gondolkodó médiafogyasztót. De valahogy meg kellene különböztetni a valóst a mesterséges intelligencia kreálmányaitól... Az algoritmusok rohamos fejlődése miatt a feladat a szakértőknek is egyre nehezebb. A kutatót mindeközben az foglalkoztatja, hogyan lehetne értelmes célokra használni az új technológiát.

A Földgömb magazin 2025. február 20-i műsora a TrendFM Rádióban.

Hallgass bennünket élőben minden csütörtökön 16.35-kor a TrendFM Rádióban:
https://trendfm.hu/

Érczfalvi András Jakab Gusztáv szerzővel beszélget

https://www.youtube.com/watch?v=e21MPm8QAMY

Válasz