1991. augusztus 25-én Linus egy mostanra már legendássá vált levelet küldött a MINIX hírcsoportba. A levél magyar nyelvű fordítása:

„Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).

A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)

- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)

Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van :-(.”

Részletek (egyben a kép forrása): Wikipédia

„Nem lesz nagy és professzionális rendszer”
-- Linus Torvalds

Hobbiként indult a projekt, a Helsinki Egyetemen tanuló Linus Torvalds csupán azért vágott bele a munkába, mert el akarta érni a számítógépével az egyetemi UNIX-os szervereket. Ám rájött, hogy gyakorlatilag egy kernelt, magyarán egy operációs rendszer magját építette fel. Torvalds a Freax nevet adta a rendszernek, amely egyszerre utal az ingyenességre (free), a UNIX-os gyökerekre (x), és arra, hogy ilyesmivel csak csodabogarak (freaks) foglalkoznak. Linus Torvalds 1991. augusztus 25-én jelentette be a MINIX levelezőlistán, hogy kifejleszt egy ingyenes operációs rendszert, ami 386-os AT gépeken lesz futtatható.

Csoporttársa, Ari Lemmke vette rá, hogy töltse fel a rendszert egy szerverre, hiszen úgy bárki könnyen hozzáfér. Neki nem tetszett a Freax név, és önhatalmúlag úgy döntött, hogy létrehoz egy linux nevű könyvtárat (a programot létrehozó Linus neve végére berakta az x-et), és ebben pakolja a kódokat. Végül emiatt lett Linux a rendszer neve. A Linux ötéves korában kapta meg kabalaállatát. Egy könnyen felismerhető logót kerestek a Linuxnak amikor Torvaldsot megcsípte egy pingvin, és e hír bűvöletében rajzolta meg a kabalafigurát Larry Ewing grafikus.

Az átlagos felhasználók számára 1994-ben vált érdekessé a Linux. Megjelent a kernel 1.0-ás verziója, a rendszer grafikus interfészt kapott, elindult a Red Hat és a Suse. 1996-ban a szerverek piacán lépett előre a Linux a 2.0-ás verzió megjelenésével, ez már több processzoros rendszereken is működött. 1998 az áttörés éve, a Linux először szerepel a mainstream médiában, és olyan óriásvállalatok is támogatni kezdték a Linuxot, mint a Compaq, az IBM és az Oracle. Ekkor jelenik meg a Google is, amely Linuxra épült, és ekkor kezd csatázni egymással a két legjelentősebb grafikus felület, a KDE és a Gnome. A legnagyobb horderejű változás 2007-ben történt. A vezető mobilgyártók és szolgáltatók januárban létrehozták a LiMo Alapítványt, hogy közösen készítsenek Linux-alapú mobilokat, novemberben pedig létrejött az Open Handset Alliance (OHA), amely a szintén Linuxra épülő Android fejlesztéséért felel.

Forrás: Lighthouse (index.hu/József Attila Könyvtár – Dunaújváros)