Ha látja a jelszavát ezen a listán, azonnal cserélje le | 2024. november. 15.

Ismét összesítette a NordPass, melyek voltak az évben a leggyengébb jelszavak. A globális listán van némi változás, de a jelek szerint a magyar felhasználók sem sokkal tudatosabbak, ha a felhasználói fiókjuk biztonságáról van szó.

Mostanra hagyománnyá vált, hogy a kiberbiztonsági szakemberek az év végéghez közeledve összeállítják az adott évre vonatkozó legrosszabb jelszavakat listáját. Nincs ez másként idén sem: a NordPass immáron hatodik éve teszi ezt meg, és ezúttal is a TOP 200-as listát tette közzé a weboldalán. Sajnos továbbra is úgy tűnik, sokan nem veszik komolyan, hogy egy fiókhoz erős jelszót kell beállítani.

A NordPass a NordStellarral közösen az internetre felkerült és nyilvánosan elérhető adatbázisokat szedte össze, amelyek a kiszivárgott jelszavakat tartalmazzák. Ezekből egy igen méretes, 2,5 TB-os adatsor jött össze, ebben pedig volt minden a rosszindulatú felek adatlopásától kezdve egészen az adatszivárgások miatt napvilágot látott jelszavakig.

Ezek alapján 2024-ben ez lett a TOP 10 leggyakrabban használt leggyengébb jelszó:

123456
123456789
12345678
password
qwerty123
qwerty1
111111
12345
secret
123123.

Az 123456 összesen 3 018 050 alkalommal szerepelt a kiszivárgott adatbázisokban, míg az 123456789 összesen 1 625 135-ször. Az 12345678 a 884 740 darab használattal került fel a dobogó harmadik helyére.

A NordPass összegzése alapján már 2023-ban is az 123456 volt a legrosszabb használt jelszó, mögötte azonban némiképp átrendeződött a mezőny. A mostani 2. helyezett tavaly még a 4. volt, lekerült a listáról a 2023-ban második helyezett admin, de az Aa123456, az 1234567890, az 123 és az 1234 sem fért fel a listára.

https://hvg.hu/tudomany/20241115_legrosszabb-jelszavak-listaja-2024

Válasz

Több ezer ember személyes adatai szivárogtak ki egy fejvadászcégtől | 2024. október 1.

„Elköszönés nélkül lerakta. Paraszt pasas”

„Asperger szindrómás, vezetői pozícióra nem jó”

„Apja meghalt, nem érdekli új lehetőség”

„NE KERESSÜK!! Kekeckedett és kikérte magának, hogy mi honnan tudjuk a számát”

Ez csak néhány abból a több ezer megjegyzésből, amelyeket egy IT-fejvadász cég, a Switch IT Fejvadász és Tanácsadó Kft. munkatársai fűztek azokhoz a potenciális munkavállalókhoz, akiket a munkájuk során megkerestek. Ezt onnan tudjuk, hogy feltehetően egy hiba miatt egy ideig nyilvánosan elérhető volt a cég egy adatbázisa, tele a fentiekhez hasonló megjegyzések mellett az érintettek személyes adataival és rájuk vonatkozó, potenciálisan érzékeny információkkal is.

-- Márpedig érintettből elég sok lehet: a munkakörök szerint listákra osztott adatbázisban összesen nagyságrendileg hétezer nevet számoltunk össze,

bár ebben sok átfedés is lehet, szúrópróbaszerű ellenőrzéssel is találtunk ismétlődő neveket, amikor a cikk írásának érdekében belenéztük az adatbázisba. Feltehetően egy élő adatokkal feltöltött tesztadatbázist állíthatott véletlenül nyilvánosra a cég egy munkatársa. A legkésőbbi adatok 2023 márciusából származnak.

Az adatszivárgásra egy Reddit-felhasználó hívta fel a figyelmet, aki véletlenül, a saját emailcímére keresve botlott bele egy kódmegosztó oldalon az adatbázisba, amelyben ő is szerepelt, és az általa indított beszélgetés hozzászólói közül többen szintén megtalálták magukat vagy ismerőseiket. (A Reddit-szálat nem linkeljük, mert bár több helyről már törölték az adatokat, a hozzászólások alapján azok továbbra is megtalálhatóak különféle másolatokban.) Azóta a cég addig üres Google-profilján is elkezdtek gyűlni az adatszivárgás miatt érkező egycsillagos értékelések.

https://www.google.com/maps/place/Switch+IT+Fejvad%C3%A1sz+%C3%A9s+Tan%C3%A1csad%C3%B3+Kft./@47.5003317,19.138728,17z/data=!3m1!4b1!4m6!3m5!1s0x4741db745038a371:0x2ca4b44f0c3594a1!8m2!3d47.5003317!4d19.138728!16s%2Fg%2F11f4pmm_z2?entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MTAyMS4xIKXMDSoASAFQAw%3D%3D

A kategóriákra bontott adatbázisban egyébként a cég profiljának megfelelően többségében informatikusok szerepelnek, de nem kizárólag: többek között építőmérnök, jogász, könyvelő, villanyszerelő, lakatos is található köztük. A megjegyzések alapján sokaknál maga a cég próbálkozott be, de rövid úton lepattantak. Ismerős nevek is feltűnhetnek, az etikus hekkerek listáján például egy neves szakember is szerepel.

https://telex.hu/techtud/2024/10/01/kiberbiztonsag-adatvedelem-adatszivargas-szemelyes-adatok-switch-it-fejvadasz-ceg
___

A cég honlapja
https://switchit.hu/
jelenleg és szerencsére (bár a sechole nem ott történt) nem érhető el:

Forbidden

You don't have permission to access this resource.

Additionally, a 403 Forbidden error was encountered while trying to use an ErrorDocument to handle the request.

Válasz

NIST: Inkább hosszú legyen a jelszó, mint bonyolult | 2024. október 7.

Éveken keresztül úgy tűnt, hogy a szakemberek a rendkívül összetett, tehát nagy- és kisbetűket, számokat és szimbólumokat kombináló jelszavakat ajánlják, de jelen állás szerint a komplexitásra való törekvés kontraproduktív, és valójában gyengíti a biztonságot a gyakorlatban.

A szervezetek információs rendszereinek védelmét segítő Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST) szeptemberben új irányelveket fogalmazott meg az ajánlott jelszókezelési gyakorlatokkal kapcsolatban az SP 800-63-4 második nyilvános tervezetének részeként, amely a digitális identitásokra vonatkozó irányelvek legújabb verziója.

Az intézet szerint az elterjedt tanács, miszerint a jelszavak megválasztásakor érdemes a komplexitásra törekedni, és keverni a karaktertípusokat a megválasztott kódsor rendszeres változtatása mellett, már nem feltétlen állja meg a helyét. Így nem ajánlja már azt sem, hogy a szervezetek 60-90 naponként változtassanak jelszavakat. Ezen felül követelménnyé válik, hogy a CSP-k nem használhatnak tudásalapú hitelesítést (KBA), tehát olyan hitelesítő adatokat, amelyeket a felhasználó ismer (PIN, személyes azonosító számok), vagy biztonsági kérdéseket a jelszavak megadásakor.

... A CSP-knek engedélyezniük kell az akár 64 karakteres jelszó megadásának lehetőségét is, ahogy az ASCII és Unicode karakterek támogatását. Az ajánlás azon az elméleten alapul, hogy a jelszó erősségének növelése szempontjából a hosszúságra való fókuszálás hatékonyabb lehet az emberi tényező miatt is, mint a komplexitás.

Ezek valójában olyan alapelvek, amelyeket az állami és magánszervezetek, köztük az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága és a Microsoft már régóta ajánlanak, a NIST legutóbb 2020-ban adta ki a jelszavakra vonatkozó ajánlást. Az eddigi tanulmányok szerint a felhasználók gyakran nehezen emlékeznek az összetett jelszavakra, ami arra készteti őket, hogy több webhelyen újrahasználják a jelszavakat, vagy a könnyen megjegyezhető mintákat alkalmazzák, például a betűket hasonló kinézetű számokra vagy szimbólumokra cseréljék.

https://www.hwsw.hu/hirek/68245/jelszo-nist-karakter-hosszusag-ajanlas.html

Szerintem, bonyolult is legyen...

Válasz

Valódinak kinéző BKK – Budapesti Közlekedési Központ nevű oldal hirdetésében ingyenes BKK-bérletet ígérnek, de a valóságban a kiszállítási díj megfizetésével a banki adatainkat próbálják megkaparintani (HVG) | 2024. augusztus 9.

Egy ál-BKK-s oldalon gratulálnak a „nyertesnek”, azt állítva, hogy a közlekedési cég összesen 500 darab ingyenes havi bérletet sorsol ki, és ezek egyikének megnyeréséhez csupán egy kérdőívet kell kitölteni. Még arra is odafigyeltek, hogy a budapesti és a céges logó is a megfelelő helyen szerepeljen, és hálálkodó kommentelők is legyenek, igaz, mindegyikük idegen hangzású név alatt, de hibátlan magyarsággal mond köszönetet a nyereményéért. Árulkodó lehet az is, hogy az oldalnak mindössze 2 követője és kedvelője van.

Nem meglepő módon mindenki nyer, legalább is, ami a félezer „szerencsés” közé való bekerülést jelenti. Ám ekkor jön a csavar: az ajándékra kiszállítási díjat számolnak fel, ami 796 forint. Ehhez ki kell tölteni egy űrlapot névvel, email-címmel és számos egyéb adattal.

-- A következő lépés a fiktív fizetési oldal, amely mögött természetesen nem egy bank, hanem csalók állnak, akik így akarják megszerezni az összes bizalmas adatunkat.

Ahogy arra már a Dívány is számtalanszor felhívta a figyelmet, a csalók folyamatosan új módszereket eszelnek ki, hogy kihúzzák belőlünk a pénzünket. A rendőrség listát is készített a leggyakoribb csalástípusokról,

https://divany.hu/eletem/rendorseg-csalas/

amelyek élén a valódi cégeket leutánzó hamis weboldalakra irányító üzenetek állnak. Legutóbb ilyen módon állítólagos parkolási szabálysértést,

https://divany.hu/mindennapi/atveres-sms/

nem sokkal korábban pedig útdíjtartozást próbáltak bevasalni a gyanútlan felhasználókon hivatalosnak látszó, de valójában adathalász üzenetekkel, hogy így jussanak hozzá a banki adatokhoz.
https://divany.hu/eletem/ingyenes-berlet/

Válasz

Szűlöknek segít eligazodni a fiatalok és a közösségi média viszonyában az NMHH kiadványa | 2024.07.26.

A Mit lájkol a gyerek? című anyagból többek között kiderül, hogy a gyerekek bő harmada érezte már magát kevésbé szépnek a közösségi térben látott tartalmak miatt.

https://gyerekaneten.hu/tema/Mit_lajkol_a_gyerek__Szuloknek_a_kozossegi_mediarol

Mit lájkol a gyerek? – Szülőknek a közösségi médiáról elnevezésű tájékoztatófüzetet jelentetett meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A friss kiadvány a gyermeknapon megjelent, fiataloknak szóló Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából című kiadvány párjának tekinthető,

https://gyerekaneten.hu/tema/Sztorik_a_zsebben__Tortenetek_a_kozossegi_mediabol

amelynek deklarált célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.

A szülőknek szóló tájékoztató több tanulságos adatot is tartalmaz a témában végzett friss kutatásból. Eszerint a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.

A hatósági tájékoztatás szerint az influenszer jelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet. Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően.
https://bitport.hu/szuloknek-segit-eligazodni-a-fiatalok-es-a-kozossegi-media-viszonyaban-az-nmhh-kiadvanya

Válasz

Több mint 361 millió egyedi felhasználói emailcím szivárgott ki különböző Telegram-csatornákról, amelyek közül 151 millió korábban még soha nem került ki az internetre – írja Troy Hunt, a szivárgásokat listázó Have I Been Pwned (HIBP) mögött álló kiberbiztonsági szakértő a blogján.

Az emailek mellett ott vannak a felhasználók jelszavai is, valamint sok esetben a platformok is, ahol ezeket használják. A szakértő több oldalon is tesztelte a kódokat, és megállapította, hogy kiterjedt, valós szivárgásról van szó. A listában leginkább adathalász módszerekkel megszerzett adatok szerepelnek.

Összesen 122 gigabájtnyi adatról van szó, ami elsőre talán nem tűnik soknak, de érdemes szem előtt tartani, hogy a szöveges fájlok általában kevés helyet foglalnak.

Ez esetben több mint 1700 fájlról beszélünk, közel 2 milliárd sornyi információval. Egy sorban általában az oldal címe, és az ottani felhasználói fiók emailcíme, illetve jelszava található meg. Ezeket egy kiberbiztonsági szakértő több száz Telegram-csatornáról kaparta össze, mielőtt elküldte Huntnak.

A szakértő a blogján részletesen bemutatta a szivárgás validálásának menetét, illetve azt is, hogyan reagáltak a követői, amikor jelezte feléjük, hogy kiszivárogtak a belépési adataik. Troy Hunt szerint az ilyen esetek elkerülése végett kifejezetten fontos az egyedi jelszavak használata, illetve az ezeket menedzselő jelszókezelők, valamint a kétlépcsős azonosítás alkalmazása.
https://24.hu/tech/2024/06/05/telegram-szivargas-tobb-szaz-millio-email-jelszo-have-i-been-pwned/
___

Az említett blog bejegyzés:
https://www.troyhunt.com/telegram-combolists-and-361m-email-addresses/

Válasz

Feladtunk egy hirdetést a Facebook Marketplace-en

A világ legnagyobb közösségi oldalának piactere Magyarországon is rendkívül népszerű, a különböző Településnév adok-veszek csoportokban emberek ezrei kínálják eladásra használt portékáikat a Facebook apróhirdetési rendszerével, de ezt a rosszindulatú felek is tudják.

-- A végcél az esetek többségében az, hogy hozzáférést szerezzenek a netbankjához, de legalább a kártyaadataihoz.

Feladtunk egy Apple AirPods-hirdetést a Marketplace-en, és vártuk a „jelentkezőket”.

A vevő, aki mindent intéz

Néhány órával a hirdetés feladása után egy Papp Hanna nevű profilból érkezett egy üzenet, és első kérdése az volt, lehetséges-e GLS-es kiszállítás. Persze az ő kontójára, fizeti, hogy nekünk még kényelmesebb legyen. Természetesen – vágtuk rá határozottan, mire a csaló e-mail-címet kért, hogy intézze a szállítást és a fizetést.

Fiktív alanyunkkal ennek eleget is tettünk, a levél pedig kb. 10 perc múlva be is futott a megadott e-mail-címre. Itt kezdett igazán csavaros lenni a történet.

A vevő ugyanis közölte: már ki is fizette a meghirdetett fülhallgatót, és megszervezte a szállítást is. A továbbiakhoz – kérte –, lépjünk be az e-mail-fiókunkba, nyissuk meg a levelet, és az ott megadott linkre kattintva válasszuk ki a bankunkat a listából, majd „vegyük át” a pénzt.

A rendkívül előzékeny hozzáállás bizonyára nem véletlen: a hirdetőnek alig kell csinálnia valamit, mindent intéz a vevő. A kapott levél a GLS futárszolgálat arculati elemeit másolja, rendkívül hitelesen. Ugyanez mondható el a linkre kattintva megnyíló oldalról is.

Még a hirdetés fotóját is lelopták a fiktív oldal létrehozásához

A csalás érdemi része a „Fizetés elfogadása” gombra kattintva indul meg. Itt ugyanis egy választóoldal nyílik meg, valamennyi nagyobb magyar pénzintézet nevével és fotójával.

Az egyes bankok logójára kattintva az adott pénzintézet netbankjának bejelentkezési oldala nyílik meg – látszólag. Ugyanis természetesen nem az igazi, hanem annak tökéletesnek látszó másolata tárul a vevő elé, ahol meg kell adnia a belépési adatait – a felhasználónevet/azonosítót, valamint a jelszót is.... A komoly veszély, hogy az ál honlapokat rosszindulatú felek hozzák létre, és épp azon dolgoznak, hogy megszerezzék a netbankja belépési adatait.

Ezen a ponton természetesen behúztuk a féket, de a vevő, Hiszékeny Gábor erre a célra létrehozott e-mail-címét, valamint egy erősnek tűnő jelszót beírtunk. A „rendszer” itt kis türelmet kért, majd kb. 2 perc után érkezett is a válasz a jobb alsó sarokban megbúvó chat ablakból: helytelen adatok.

A csalárd oldalt elküldtük egy informatikai szakértőnek is, aki azt mondta: az adatokat bekérő szövegdobozok egyszerű formok, melyek titkosítatlan szövegként továbbítják az ott beírt adatokat

-- egy távoli szerverre.

Lényegében olyan, mintha egy papírlapon átnyújtaná a belépési adatait valakinek.

Nagyon fontos tehát résen lenni, és néhány dologra kiemelt figyelmet fordítani:

-- ha valaki vevőként előre le akarja szervezni a fizetést és a szállítást, az mindig legyen gyanús;

-- mindig nézze meg az e-mail feladóját, és ha az véletlenszerű szavakból áll, nem egyértelműen az adott cég nevéből, gyanakodjon;

-- ugyanez érvényes a megnyitott linkekre is a böngésző címsorában;

-- ha indokolatlanul sürgetik, az árulkodó jel lehet;

-- de a legfontosabb: soha, semmilyen formában ne adja meg a banki belépési adatait ismeretlen, máshonnan megnyitott felületen. Érdemes könyvjelzőként menteni a böngészőjében a valódit, és mindig onnan megnyitni.
https://hvg.hu/tudomany/20240522_facebook-marketplace-csalas-atveres-hamis-banki-oldalak

Válasz

Feladtunk egy hirdetést a Facebook Marketplace-en

A világ legnagyobb közösségi oldalának piactere Magyarországon is rendkívül népszerű, a különböző Településnév adok-veszek csoportokban emberek ezrei kínálják eladásra használt portékáikat a Facebook apróhirdetési rendszerével, de ezt a rosszindulatú felek is tudják.

-- A végcél az esetek többségében az, hogy hozzáférést szerezzenek a netbankjához, de legalább a kártyaadataihoz.

Feladtunk egy Apple AirPods-hirdetést a Marketplace-en, és vártuk a „jelentkezőket”.

A vevő, aki mindent intéz

Néhány órával a hirdetés feladása után egy Papp Hanna nevű profilból érkezett egy üzenet, és első kérdése az volt, lehetséges-e GLS-es kiszállítás. Persze az ő kontójára, fizeti, hogy nekünk még kényelmesebb legyen. Természetesen – vágtuk rá határozottan, mire a csaló e-mail-címet kért, hogy intézze a szállítást és a fizetést.

Fiktív alanyunkkal ennek eleget is tettünk, a levél pedig kb. 10 perc múlva be is futott a megadott e-mail-címre. Itt kezdett igazán csavaros lenni a történet.

A vevő ugyanis közölte: már ki is fizette a meghirdetett fülhallgatót, és megszervezte a szállítást is. A továbbiakhoz – kérte –, lépjünk be az e-mail-fiókunkba, nyissuk meg a levelet, és az ott megadott linkre kattintva válasszuk ki a bankunkat a listából, majd „vegyük át” a pénzt.

A rendkívül előzékeny hozzáállás bizonyára nem véletlen: a hirdetőnek alig kell csinálnia valamit, mindent intéz a vevő. A kapott levél a GLS futárszolgálat arculati elemeit másolja, rendkívül hitelesen. Ugyanez mondható el a linkre kattintva megnyíló oldalról is.
Még a hirdetés fotóját is lelopták a fiktív oldal létrehozásához

A csalás érdemi része a „Fizetés elfogadása” gombra kattintva indul meg. Itt ugyanis egy választóoldal nyílik meg, valamennyi nagyobb magyar pénzintézet nevével és fotójával.

Az egyes bankok logójára kattintva az adott pénzintézet netbankjának bejelentkezési oldala nyílik meg – látszólag. Ugyanis természetesen nem az igazi, hanem annak tökéletesnek látszó másolata tárul a vevő elé, ahol meg kell adnia a belépési adatait – a felhasználónevet/azonosítót, valamint a jelszót is.... A komoly veszély, hogy az ál honlapokat rosszindulatú felek hozzák létre, és épp azon dolgoznak, hogy megszerezzék a netbankja belépési adatait.

Ezen a ponton természetesen behúztuk a féket, de a vevő, Hiszékeny Gábor erre a célra létrehozott e-mail-címét, valamint egy erősnek tűnő jelszót beírtunk. A „rendszer” itt kis türelmet kért, majd kb. 2 perc után érkezett is a válasz a jobb alsó sarokban megbúvó chat ablakból: helytelen adatok.

A csalárd oldalt elküldtük egy informatikai szakértőnek is, aki azt mondta: az adatokat bekérő szövegdobozok egyszerű formok, melyek titkosítatlan szövegként továbbítják az ott beírt adatokat

-- egy távoli szerverre.

Lényegében olyan, mintha egy papírlapon átnyújtaná a belépési adatait valakinek.
https://hvg.hu/tudomany/20240522_facebook-marketplace-csalas-atveres-hamis-banki-oldalak

Válasz

Vigyázzon! Adatokat lop a Microsoft Edge, még akkor is, ha megtiltja neki

Ezt több felhasználó és újságíró is állítja.

Engedélykérés nélkül húzta át minden adatát, ide értve a megnyitott lapjait is a Chrome-ból a Microsoft Edge, adta hírül a Verge újságírója. Ezt akkor vette észre, amikor frissült gépe automatikusan megnyitotta az Edge-et, benne az általa gyakrabban használt, alapértelmezett Chrome-ban megnyitott összes lapjával.

Erről a Twitteren is beszámolt, ahol több felhasználó is elmesélte, hogy velük is megesett a dolog: kiderült, hogy egy új importáló funkció áll a dolog hátterében, melyet, ha engedélyez a felhasználó, akkor az Edge folyamatosan elszipkázza a böngészési adatokat más böngészőkből. Előzményeket, sütiket, és a mentett belépési adatokat is.
https://rtl.hu/tudomany-tech/2024/02/03/adatlopas-microsoft-edge-bongeszo-internet-twitter

Azonban a legtöbben úgy emlékeznek, hogy ezt sosem engedélyezték az Edge számára. Az már csak a hab a tortán, hogy van, aki szerint a funkció letiltása esetén is folytatódik az adatok importálása. A probléma megoldása bizonyára egy frissítés formájában fut majd be. De a Microsoft egyelőre a furcsa hiba létezését sem ismerte el, írja az ügyet összefoglaló HVG.
https://hvg.hu/tudomany/20240203_microsoft_edge_adatok_importalasa_mas_bongeszokbol_automatikusan_chrome_hiba

Válasz

Az adatvédelem nemzetközi napja van | Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság

Nemcsak az online felületen kiemelten fontos, hanem a mindennapokban is.

Az adatvédelem nemzetközi napját, az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére 2007-ben, az ET adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25. évfordulóján rendezték meg először az Európa Bizottság támogatásával. A világnap létrejöttét az hívta életre, hogy az állampolgárok nem ismerik eléggé az adatvédelemhez kapcsolódó jogaikat. A cél az adatvédelem fontosságára történő figyelemfelhívás és a tájékoztatás.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság adatvédelemhez kapcsolódó prevenciós tanácsai:

-- Bankkártya adatokat soha ne adjuk meg e-mailben, bármilyen felugró felhívás során, vagy nem banki űrlapon keresztül!

-- PIN kódot soha senkinek ne adjuk ki, tartsuk egy biztonságosan elzárt helyen!

-- Internetes vásárláshoz használjunk virtuális kártyát, amelyre a kívánt összeget a vásárlás előtt fel tudjuk tölteni és azt követően nem marad rajta pénz!

-- Kéretlen e-mailekre ne válaszoljanak, személyes adataikat ne adják meg!

-- Kapcsolja ki a böngészőben a jelszavak automatikus megjegyzésére szolgáló funkciót!

Az adatvédelem nemcsak az online felületen kiemelten fontos, hanem a mindennapokban is. Személyes adataikat csak hatóságnak, hivatalos személynek adják át!

Bűncselekmény gyanúja esetén azonnal értesítse a rendőrséget vagy hívja a 112-öt!
https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/az-adatvedelem-nemzetkozi-napja-van
___

Adatvédelem Napja vagy Magánélet Napja - január 28.
http://netpolgar.network.hu/kepek/jeles_napok/adatvedelem_napja_vagy_maganelet_napja__januar_28
___

Úr Balázs: Magánszféra védelme (Ubuntu Hour, Budapest)
http://szamitastechnika.network.hu/video/szamitastechnika__jog/ur_balazs_maganszfera_vedelme_ubuntu_hour_budapest

Válasz