... ez volt a búcsúzás dala. Viszont olvasgathatsz még az oldalon. Én ezt a módját találtam arra, hogy itt a klubban jól megtalálható legyen.

Forrás:
http://buhera.blog.hu/2014/04/30/viszlat_es_kosz_a_halakat_489

Kedves olvasók, barátaim! Hosszú mérlegelés után úgy döntöttem, hogy a mai napon bezárom a BuheraBlog kapuit. Nem áprilisi tréfa. Ezen a lépésen már hónapok óta rágódom, a hazai szakma utóbbi időben tapasztalt mélyrepülése nem okozója, legfeljebb katalizátora lehetett a döntésnek. Éppen ezért első körben meg is kímélnék mindenkit kritikus gondolataimtól, ehelyett mindenek előtt szeretném megköszönni azt a hihetetlen mértékű támogatást, amit az elmúlt majd' 7 évben kaptam tőletek!

Ez alatt az idő alatt a blog többszörösen túlteljesítette eredeti célját. Az induláskor ez a cél saját ismereteim bővülésének elősegítése, rendszerezése volt. Ebből aztán szép lassan goldenblogos szakmai (hír)oldallá fejlődött a történet, a barátaimmal céget alapítottunk, én pedig a hazai IT-biztonsági szakma egyik arcává avanzsáltam. És ez rendben is volt így.

Azonban eközben a világ, és én is megváltoztunk: Az információbiztonságot felkapta a mainstream média, egymást érik a nagy volumenű adatlopásokról, a hírszerzési szivárogtatásokról, és a feltört kakukkosórákról szóló híradások, és akkor még nem beszéltünk az egyre nagyobb forrásokkal támogatott ezért (szerencsére) egyre gyakrabban feltűnő nívós szakmai eredményekről. Míg annak idején a blog, mint platform ideális formátumot nyújtott ezeknek az újdonságoknak az (akkori szemmel) rapid közlésére, ma már az IT-biztonsági híradás teljes embereket, szerkesztőségeket kíván - szerencsére van is ezekből értékelhető választék* - én pedig egyre kevésbé töltöm szívesen az időmet a blog.hu (egyébként remek :) szerkesztőjében a debugger helyett.

Hét éve az IT-biztonsági hírek, eredmények magyar nyelven történő közlése kuriózum volt, és nagyon remélem, hogy az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy néhány tehetséges embert elkapjon a legjobb értelemben vett gépszíj. Azonban azt is látom, hogy a blog sokakat elkényelmesített: miért vesződjünk a napi hírek bogarászásával, értelmezésével, mikor a Buherán úgyis ott lesznek a legfontosabb tudnivalók? Pedig ma, 2014-ben nem kell többé "underground" fórumokat és IRC csatornákat túrni, aki szeretne, könnyen megtalál minden szükséges anyagot a kedvenc keresőjével, legyen szó hardware backdoorokról vagy éppen a nemzetközi IT-biztonsági trendekről. Aki ezt az energiát nem fekteti be, az jobb, ha más elfoglaltságot keres magának.

Természetesen a könnyen elérhető információtenger sem hagy minket munka nélkül: el kell tudnunk választani az értékes információt az értéktelentől. Ezen a téren sajnos a blog minden igyekezetem ellenére sem tudott látványos eredményt elérni, a hazai színtéren még mindig évtizedes dogmák és persze a kicsinyes érdekek a meghatározók az érvek és a szakmaiság helyett.

Ennek a felismerése a hazai IT-biztonsági kultúra egésze szempontjából kritikus fontosságú lenne. Nagyon nehéz ugyanis előremutató gondolatokat, eredményeket közvetíteni, miközben a szakértőket a nyakkendőjük és vélt érdemeik, nem pedig tényleges képességeik alapján ítélik meg, ha egy kutatás akkor lesz kimagasló, ha nem kell rajta sokat gondolkodni, és ha a legfontosabb IT rendszerek irányítóinak legnagyobb félelme még mindig az, hogy "fel lehet-e törni" a cég statikus weboldalát.

Ennek a megváltoztatásához közösen kell cselekedniük azoknak, akik úgy érzik, hogy az információbiztonság a hivatásuk és nem csak egy munka a sok közül.

Nem elég egy blog, hanem kell több tucat blog, honlap, portál és profil, melyek közösen állnak ki az értékes mellett, és utasítják el az értéktelent. Az ősleves már készen van, de az evolúciónak kell rendet teremtenie, hogy a megélhetési szakértők, gittegyletek és kamukonferenciák helyén teret kapjanak a szárnyukat bontogató, világszínvonalú magyar hackerek.

Azokat, akik egyetértenek, és azokat, akik vitatkoznának, szeretettel várom a május 22-i Ethical Hacking konferencia után (~17:30) a No Name sörözőbe, ahol a hagyományokhoz méltó tivornya keretében búcsúzunk el a blogtól.

Én persze nem megyek sehová (és ezt vehetitek fenyegetésnek :), Twitteren és IRL is tovább osztom az észt, e-mailben a szokott módon elértek. A posztot a záróbuliig még frissítem a részletekkel, utána a kommentelési lehetőséget globálisan lezárom, és eldobom a blog.hu-s jelszavaimat (a deface-nek sportértéke tehát még kb. három hétig van ;).