http://www.hwsw.hu/hirek/48513/ipv6-internet-web-halozat-protokoll.html

írja a hwsw.hu

(2012. június. 12.)

A legnagyobb webes cégek bekapcsolták az új Internet Protocol támogatását, a kisebb cégek és a szolgáltatók azonban húzódoznak még. A végfelhasználók számára transzparens átállás további évekre lehet.

(hwsw.hu)

A IP cím hálózatban (bővebben, az internet is egy hálózat) lévő gépek közötti azonosításra (kommunikáció) szolgál.

Az internetprotokoll (angolul Internet Protocol, rövidítve: IP) az internet (és internetalapú) hálózat egyik alapvető szabványa (avagy protokollja). A protokoll meghatározza az egymásnak küldhető üzenetek felépítését, sorrendjét stb..

Mint ahogy protokoll van az angol királyi családban is ... :)

A kép forrása: worldipv6launch.org

Bejelentés: http://www.worldipv6launch.org/ipv6-launched-congratulations-and-thanks/

"Az IPv6 címek már nem 32, hanem 128 bitből állnak és emberi léptékkel felfoghatatlan (2¹²⁸) sok cím kiosztását teszik lehetővé: a világon számos népszerű hasonlat terjedt el, amelyek megpróbálják leírni, mekkora az IPv6 tartomány, például hogy a Szahara összes homokszemének lehet saját IPv6 címe."

Az IPv6 előnyei a végfelhasználó számára

Az IPv6 amellett, hogy a jelenlegi dinamikus IP-cím kiosztás helyett minden végfelhasználó kaphat egy fix IP-címet, a biztonság terén is hoz újításokat a jelenleg használt IPv4-hez képest. A 128 bites címtartomány több ezer milliárd eszköz számára biztosíthat IP-címet, így gyakorlatilag kimeríthetetlen a kapacitása. Lefordítva ezt a háztartásokra, az otthonokban minden internetképes eszköz önálló IP-címet kaphat, így azok zavar nélkül kommunikálhatnak egymással. Ha az eszközök az internethez kapcsolódnak, akár a fűtőberendezéseket vagy a mosógépet is bekapcsolhatjuk mobiltelefonunkon keresztül.

Sokan magát az IPv6-ot tekintik „killer application”-nek, mint ami megteremti a hálózatcentrikus világ létrehozásának lehetőségét. Ideális esetben az IPv6 használata a végfelhasználó számára láthatatlan marad. Az egyetlen változás, hogy az internetezés egyes esetekben egyszerűbbé válhat, illetve megjelennek majd olyan szolgáltatások/alkalmazások melyek IPv4 alapon csak igen bonyolult módon lennének nyújthatóak. Az IPv6 a végfelhasználó szempontjából egy ajtó, mely megteremti a lehetőséget a változásra. Éppen úgy, mint ahogyan anno a vezetékes világban a DSL, vagy a mobil világában a 3G megjelenése indított el egy-egy kommunikációs forradalmat.

IPv6

Az Internet Protocol version 6 (IPv6) az internetprotokoll (IP) új verziója, melyet az Internet Protocol version 4 (IPv4) leváltására terveztek.

Az IETF (Internet Engineering Task Force) által kezdeményezett kutatások lényege az új protokoll kifejlesztésére a 4-es verziójú (IPv4) címek előrelátható kimerülése volt. Ahogy az internetezők és az általuk használt eszközök száma egyre bővül, a kiadható IP-címek száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Ez a nagy cégek és intézmények számára okozhatja a legtöbb gondot, de a későbbiekben minden felhasználót érinthet.

Az internet terjedésének köszönhetően ma már nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló szabad IPv4-tartomány belátható időn belül elfogy. Az IPng-vel (IP new generation) szemben támasztott követelmények lényege volt, hogy egyszerűen és gyorsan be lehessen vezetni, valamint a régi rendszer az újjal párhuzamosan tudjon működni. Az IPv4 esetében használatos 32 bites címzéssel szemben (hálózatszervezési okokból az IP-címek egy része nem is használható), az IPv6 címek 128 bitesek, így a nagyságrendekkel nagyobb címtartomány révén az új rendszer közvetlenül címezhetővé teszi az Internethez kapcsolódó eszközöket.

Az első IPv6-tal foglalkozó szabványok 1992 decemberére készültek el, és a hét változatból 1994-re született meg a ma IPv6-nak nevezett protokoll, amelyet 1994. november 17-én az Internet Engineering Steering Group is elfogadott és felhasználásra javasolt.

2011. június 8-ára ismert tartalomszolgáltatók, mint a Google, a Facebook és a Yahoo világméretű tesztnapot kezdeményeztek, "World IPv6 Day", azaz az IPv6-világnap néven.

IPv6 cím

Az IPv6 az internet első címzési infrastruktúrájának, az internetprotokoll 4-nek (IPv4) az utódja. Az IPv6 128 bites címeket használ, szemben az elődje 32 bites címeivel, ezzel nagymértékben megnövelve a lehetséges címtartományt.

Míg az IPv4 címtér körülbelül 4,3 milliárd címet tartalmaz, az új verzió nagyjából 340 szextillió (10³⁶) egyedi címet foglal magába.

IPv4 cím-ek elfogyása

Az IPv4 címmezejének kimerülése az 1980-as évek végén kezdett aggodalomra okot adni, az internet drámai növekedésének kezdetével. Az IPv4-címek kimerülésének problémájára egyetlen praktikus és hozzáférhető, hosszú távú megoldás ismeretes, mégpedig az IPv6-ra való átállás. Számos jelentős internetes tartalomszolgáltató vett részt az IPv6-átállás első nagyszabású, nyilvános tesztjén 2011. június 8-án, az IPv6-világnap keretében.

(Wikipédia)

Románia vezet, Magyarország kullog

A bevezetés napján kisebb meglepetésre Románia messze maga mögött hagyta a nemzetközi mezőnyt az IPv6 bevezetési arányaiban, az országból induló internetes forgalom 7,87 százaléka használta az új protokollt. A helyezésben a szolgáltatók agresszív bevezetési ütemterve játszott fontos szerepet, a Digi anyavállalata, az RDS&RDS esetében például már a felhasználók mintegy 20 százaléka az új protokollon keresztül éri el a kompatibilis weboldalakat. A második helyezett Franciaország 3,86 százalékon áll ma, köszönhetően a Free.fr által elért látványos, 18 százalékot meghaladó adoptációs rátának. Az európai szolgáltatók azonban nem léptek egységesen, a teljes EU-ban generálódó internetes forgalomnak ugyanis mindössze 0,64 százaléka IPv6-alapú.

Magyarországon ez az arány meglepően alacsony, 0,33 százalékos az APNIC mérései szerint, a hazai szolgáltatók egyelőre tehát nem kapcsolták be széles körben az IPv6 támogatását. A szolgáltatókhoz intézett körkérdésünkre érkezett válaszok szerint egyelőre sem műszaki, sem gazdasági szükséghelyzetet nem érzékelnek, az új protokoll bevezetése így nagyon lassan halad. Érthető, hogy a magyar szervezetek összefogtak az IPv6 hazai terjedésének felgyorsítása érdekében, a decemberben alakult szervezet, a Magyar IPv6 Fórum azonban egyelőre keveset tudott elérni.

A szolgáltatóknál pattog a labda

Az IPv6-ra átállásban mára az internetszolgáltatók váltak a leggyengébb láncszemmé: az otthoni hálózati eszközök és a hálózatokra között számítógépek elsöprő többségben már alapértelmezésben képesek kezelni az IPv6-ot, ahogy az internetes gerinchálózatok is fokozatosan bekapcsolták az új szabvány használatát. Egy hete pedig immár a végfelhasználók által látogatott oldalak jelentős része is működik IPv6-on, így a láncból mára csak a szolgáltatók maradtak ki.

Nem csoda, hogy a Cisco is úgy látja, hogy a végfelhasználókat bekötő szolgáltatókat kell meggyőzni az IPv6 előnyeiről, ami nem egyszerű. Az elmúlt években ugyanis a szolgáltatók által vásárolt hálózati berendezések nem csak az IPv6-kompatibilitást tudják, hanem azt is, hogy hogyan lehet gyakorlatilag végtelenségig IPv4-en tartani a hálózatot.

(hwsw.hu)

Az IPv6 legfontosabb jellemzői:

• megnövelt, nagyobb címtartomány,
• közvetlen végponti címezhetőség,
• automatikus konfiguráció, vagyis a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását támogató rendszer,
• hálózati mobilitás, egy hálózati csatolóhoz egy időben több címet rendelhetünk. Ez hasonló a mobilszolgáltatók roaming, (barangolási) szolgáltatásához.
• titkosítás, azonosítás: Az IPv6-címzés szerves része az IPsec biztonsági protokoll, ez hálózati szinten nyújt lehetőséget arra, hogy a kommunikációban résztvevő felhasználók hitelesen azonosítsák egymást, és az egymás közt zajló adatforgalmat titkosítsák egy biztonságos úgynevezett alagúton, tunnel-en keresztül anélkül, hogy az Internetről bárki le tudná hallgatni őket.
• többszörös címezhetőség, szabványosított multicast
• IPv6-IPv4 közti átjárhatóság

(Wikipédia)

Tesztoldal

Mi, egyszerű halandók, a test-ipv6.com oldalon vehetjük közelebbről szemügyre saját elérésünket, már ami az IPv6 támogatását illeti. Ahogy az a legtöbb felhasználó számára is jól látható, a különböző böngészőkkel és operációs rendszerekkel már nincs különösebb tennivaló, ezek nagyrészt támogatják a protokollt, bár a megfelelő DNS és az IPv6 cím nyilván csak a csatlakozó szolgáltatók hálózatán elérhető. Amíg saját szolgáltatónk nem szánja rá magát a lépésre, nem készíti fel saját hálózatát és eszközeit arra (mi pedig nem követjük ezt az otthoni router esetleges lecserélésével, amennyiben ez szükséges), addig marad a jól ismert IPv4 cím, sok esetben NAT, vagyis valamilyen privát, belső használatra szánt címtartomány alkalmazásával, ami csak átmeneti megoldást jelent az egyre komolyabbá váló gondokra.

(sg.hu)

Magyar IPv6 Fórum