5286 milliárdos büntetést fizet a Meta, átalakítja a Facebookot, Instagramot

Megegyezést kötött a Meta abban a gigaperben, amelyet a gyermekek online biztonsága – pontosabban annak hiánya – miatt indítottak az amerikai államok a cég ellen.

29 amerikai állammal kötött megállapodást a Meta abban az Egyesült Államokban zajló perben, amelyben azzal vádolták a céget, hogy a platformjait úgy alakította ki, hogy az függőséget okozzon, ez pedig veszélyeztette a Facebookot és az Instagramot használó gyermekeket – számolt be róla a BBC.

A lap a Reuters értesüléseire hivatkozva azt írja, a büntetés maximum 16,68 milliárd dollár (5158 milliárd forint) lehet, a The New York Times szerint ugyanakkor a büntetés elérheti a 17,1 milliárd dollárt, ami 5286 milliárd forintnak felel meg. Mindkettő példátlan mértékű.

A perben az amerikai államok

-- eredetileg 200 milliárd dolláros büntetést követeltek a cégtől.

A bírósági ítélet arra is kötelezi a Metát, hogy változtassa meg a platformjai működését a tizenéves felhasználók részére. Ennek keretében jöhet majd a használhatóság napi limitje, valamint az, hogy az éjszaka során nem érhetik majd el a közösségi oldalakat a gyerekek. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez globális, vagy az amerikai piacot érintő változás-e, ám mivel az Egyesült Államokban egy ekkora perben alulmaradt a cég, jó eséllyel máshol is ugyanez történne.

A cég további 5,3 milliárd dollár kártérítést is kifizet, amennyiben a versenytársai, a TikTok és a YouTube hasonló változtatásokat vezetnek be a saját platformjaikon.

A Meta tagadta, hogy jogsértést követett volna el. A felperesek azonban azt állították, hogy a vállalat számos szövetségi és állami, gyermekekre vonatkozó adatvédelmi törvényt megsértett. A pert indító államok szerint a Meta célja az volt, hogy bevonzza a fiatalkorú felhasználókat, miközben figyelmen kívül hagyta azokat a károkat, amelyeket az amerikai fiatalok mentális és fizikai jóllétével kapcsolatban okozott.

A Meta beleegyezett abba is, hogy leállítja a mentális egészségügyi problémákat kiváltó funkciókat, ami a vállalat hirdetésmegjelenítésének egyik fő pillére.

Az amerikai államok a Metával közös megegyezési megállapodásukat helyi idő szerint szerda reggel nyújtották be a bíróságnak, ahol a tárgyalást vezető Yvonne Gonzalez Rogers bíró várhatóan jóváhagyja azt.

A The New York Times megjegyzi: a mostani mellett még számos más per vár a Metára, amelyeket iskolák és magánszemélyek kezdeményeztek. Ezek tárgyalása a következő hónapokban indulhat el.
https://hvg.hu/tudomany/20260826_meta-gyermekek-online-biztonsaga-fuggoseg-per-facebook-instagram

Előzmény

Válasz

Megtiltották az ICE ügynökeinek, hogy a Meta okosszemüveget viseljenek munka közben | 2026 augusztus 19.

A hatóság attól tart, hogy a szemüvegek érzékeny információkat rögzíthetnek és továbbíthatnak.

Félreérthetetlenül figyelmeztette munkatársait az Amerikai Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (United States Immigration and Customs Enforcement, röviden: ICE), hogy munka közben nem lehet rajtuk a Meta okosszemüvege - írja a The New York Times egy belső feljegyzésre hivatkozva. A dokumentum szerint a Meta Glasses és a hasonló eszközök használata akaratlanul is érzékeny információk rögzítéséhez, felvételéhez vagy továbbításához vezethet, ami veszélyeztetheti az érintettek magánszféráját és jogi védelmét.

A szabály nem csupán az utcán vagy razziákon dolgozó ügynökökre vonatkozik, hanem az ICE valamennyi alkalmazottjára. ...
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/met-okosszemuveg-tiltas-ice-usa-386781.html

Előzmény

Válasz

A Meta korábbi biztonsági mérnöke szerint Zuckerberg hazudott a gyermekek biztonsága iránti aggodalmáról | 2026.08.20.

Arturo Béjar két napon át vallott az oaklandi szövetségi bíróságon. Elmondta, hogy vezető biztonsági pozíciókban ülve munkája során rendszeresen tájékoztatta a felső vezetést a Facebook és később az Instagram problémáiról. Saját becslése szerint Mark Zuckerberggel legalább száz alkalommal beszélt különböző termékbiztonsági kérdésekről.

-- „Válaszolt önnek valaha?” – kérdezte a kormányt képviselő ügyvéd.
-- „Nem” – felelte Béjar. „Nem kaptam tőle választ.”

A vallomás egyik legfontosabb pontja egy 2021-ben Zuckerbergnek küldött levél volt. Béjar akkor már olyan belső adatokat látott, amelyek szerinte nem fértek össze azzal, ahogyan Zuckerberg nyilvánosan a vállalat gyerekbiztonsági munkájáról beszélt. Az esküdtszék előtt azt mondta, azért írt közvetlenül a vezérigazgatónak, mert tudta, mekkora ereje van annak, ha Zuckerberg személyesen tesz valamit vállalati prioritássá.

-- „Hamis és félrevezető benyomást keltett a Facebook fiatalok iránti elkötelezettségéről” - tette hozzá.

Béjar itt arra a nyilvános cégvezetői állításra reagált, amely szerint a Meta nem helyezi a profitot a biztonság elé. A volt mérnök szerint a vállalaton belül látott adatok és döntések nem ezt mutatták. A levelében ezért közvetlenül Zuckerberg figyelmébe ajánlotta a fiatalokat érő károkról készült kutatásokat. Már csak azért is, mert a tanú szerint „amikor Mark valamit prioritássá tesz, hegyek mozdulnak meg.” De erre a levelére sem kapott semmilyen választ.

Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy Zuckerberg szándékosan figyelmen kívül hagyta a problémákat. A per szempontjából viszont azért fontos, mert az államok egyik központi állítása az, hogy a Meta felső vezetése nem utólag értesült a fiatalokat érintő kockázatokról: a vállalat saját szakemberei már évekkel korábban adatokat vittek eléjük ezekről.

Maga a tervezés is rossz

Béjar egyik legerősebb ilyen adatsora abból a kutatásból származott, amelyben az Instagram-felhasználókat saját tapasztalataikról kérdezték.

-- A válaszadók 51 százaléka azt mondta, hogy az előző hét napban rossz vagy káros élmény érte a platformon.

Az ezekhez az élményekhez kapcsolódó tartalmakat Béjar vallomása szerint mindössze az esetek 0,02 százalékában távolították el. Az eredményeket Zuckerbergnek és Adam Mosserinek, az Instagram vezetőjének is elküldte.
https://kepernyoido.hu/meta-per-arturo-bejar-facebook-instagram-gyerekvedelem-2026-859

Előzmény

Válasz

... Mit várhatunk most szülőként?

Eddig a védelem jelentős része ránk hárult: nekünk kellett időkorlátot beállítani, az értesítéseket kikapcsolni, ellenőrizni, kikkel beszél a gyerek, és megpróbálni követni, mit ajánl neki az algoritmus. Az új-mexikói döntés viszont azt az elvet erősíti, hogy a gyerekbiztonság nem lehet kizárólag a család feladata. A szolgáltatónak is úgy kell kialakítania a rendszerét, hogy az alapból kevesebb kockázatot teremtsen.

A vállalat persze nem fogadja el az új-mexikói döntést. A Meta szóvivője hangsúlyozta, hogy a cég rengeteget dolgozik a felhasználók védelmén, nyíltan kommunikál a káros tartalmak és a rosszindulatú szereplők kiszűrésének technológiai nehézségeiről, és továbbra is bízik a tinédzserek védelme terén elért eredményeiben. Ennek megfelelően fellebbezni fog az ítélet ellen.

Az új-mexikói ítélet tehát nem a végkifejlet, de egy jóval kiterjedtebb és szigorodó amerikai jogi folyamat egyik rendkívül fontos állomása, ami jól mutatja az irányt, amely világszerte megfigyelhető. És a megközelítés is sokkal helyesebbnek tűnik, mint a szimpla életkor-alapú tiltások bevezetése.

https://kepernyoido.hu/meta-facebook-instagram-gyerekek-567-millio-dollar-birosag-2026-838

Előzmény

Válasz

... A bíró a Metát egy szennyező gyárhoz hasonlította: ahogyan egy üzem károsanyag-kibocsátása sem marad a gyár falain belül, úgy szerinte a Meta platformjain keletkező károk is továbbterjednek a társadalomban, beszivárogva a családokba, az iskolákba, az egészségügybe és a rendvédelmi szervek munkájába. Ez lehet az első alkalom, hogy egy közösségimédia-vállalatot ebbe a szigorú jogi kategóriába sorolnak.
A bíróság belenyúlna abba is, hogyan működik az Instagram és a Facebook

Az ítélet éppen ezért nem áll meg az anyagi szankcióknál, hanem a platformok alapvető működését is megváltoztatná az új-mexikói kiskorú felhasználók esetében:

-- A 18 év alattiaknál a Facebook és az Instagram együttes használatát havi 90 órában (napi kb. 3 óra) kellene maximálni.

-- Az éjszakai (22:00 és 07:00 közötti) push értesítéseket le kellene állítani, a tanítási időszakban pedig hétköznaponként 8:00 és 15:00 óra között is korlátoznák azokat.

-- A kiskorúak elől alapértelmezés szerint elrejtenék a kedvelések számát.

-- Ezen felül az életkor ellenőrzésére is új, szigorúbb szabályok vonatkoznának.

A bíróság arra kötelezte a Metát, hogy fejlessze tovább azokat a gépi tanulási rendszereit, amelyek a felhasználó kapcsolati hálója és az általa fogyasztott vagy közzétett tartalmak alapján becsülik meg az életkort. A vállalatnak egy külön modellt is ki kell dolgoznia a 13 év alatti felhasználók felismerésére, továbbá együtt kell működnie iskolákkal és gyermekvédelmi szervezetekkel egy olyan dedikált bejelentőfelület kialakításában, ahol az oktatási dolgozók jelezhetik a feltételezhetően 13 év alattiak által fenntartott fiókokat.

Ez a lépés különösen érdekes annak fényében, hogy jelenleg az Európai Bizottság is aktívan vizsgálja, mennyire képes a Meta a valóságban is távol tartani a túl fiatal gyerekeket a platformjaitól. Bár a két eljárás teljesen más jogrendszerben zajlik, mindkettő ugyanabba az alapvető problémába ütközik:

-- a papíron létező korhatár nem sokat ér, ha a szolgáltatás nem tudja hiteltérdemlően megállapítani, hogy ki ül valójában a képernyő előtt.


Nem elég egy „biztonsági funkció”

Néhány nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy egy független vizsgálat – amely az Instagramot is górcső alá vette – kimutatta: a közösségi platformok gyermekvédelmi funkcióinak közel 60 százaléka nem teljesíti egyszerre azt a két alapfeltételt, hogy a valóságban is működjön, és egy gyerek számára reálisan használható legyen.

Egyre több eljárás vizsgálja magát a platformdizájnt, és ez az amerikai bírósági döntés is ugyanezt a logikát viszi tovább. Azzal, hogy konkrétan a használati időhöz, az értesítésekhez, a lájkokhoz és az ajánlórendszerekhez nyúl, egyértelművé teszi:

-- a gyermekvédelem ma már nem intézhető el egy opcionálisan bekapcsolható szülői funkcióval.

A hatóságok immár a szolgáltatások alapműködését kérik számon.

Előzmény

Válasz

... Az első igazán komoly törés idén tavasszal jött. Egy Los Angeles-i esküdtszék márciusban egy konkrét fiatal ügyében felelősnek találta a Metát és a Google-t: a per középpontjában nem egyszerűen a „túl sok képernyőidő” állt, hanem az a vád, hogy az Instagramhoz és a YouTube-hoz hasonló szolgáltatások kialakítása maga ösztönözte a kényszeres használatot.

Közben a perek köre tovább nő. Júliusban több amerikai állam közösen támadta a Metát amiatt, ahogyan a Facebookot és az Instagramot gyerekek számára kialakította és működtette. A keresetek között a függőséget erősítő kialakítás mellett a gyermekek adatainak állítólag jogellenes gyűjtése is szerepel.

És már nemcsak államok perelnek. Négy tinédzser családjának új keresetéről is beszámoltunk: ebben nemcsak a Meta, hanem a TikTok, a Snapchat és a YouTube is alperes. A családok azt állítják, hogy a platformok használata éveken át hozzájárult gyermekeik állapotának romlásához. Ezek még nem bizonyított tények, hanem a felperesek állításai, de jól mutatják, milyen irányba mozdult el az amerikai jogi vita.


Már nem csak büntetésről beszélünk

Ebben a sorban különösen fontos a mostani új-mexikói döntés. Új-Mexikó állam 2023-ban indított eljárást a Meta ellen, és a bíróság most odáig jutott, hogy a vállalat működését a gyerekeket érő károk miatt közösségi szintű veszélyforrásnak minősítette. Az ügy első szakaszában, 2026 áprilisában egy új-mexikói esküdtszék már 375 millió dolláros polgári büntetést szabott ki a Metára, miután a vállalatot felelősnek találta az állam fogyasztóvédelmi szabályainak megsértéséért. A mostani, második szakaszban ehhez jött további 567 millió dollár, amelyből a gyerekeket érő károk kezelését és megelőzését finanszíroznák. Bryan Biedscheid bíró egy olyan alap létrehozását rendelte el belőle, amelyből 420 millió dollárt klinikai és egyéb mentális egészségügyi programokra, illetve szakemberek finanszírozására fordítanának, a fennmaradó pénzből többek között pedagógusokat és egészségügyi dolgozókat képeznének ki, valamint megelőző programokat működtetnének.

-- Ez a két megítélt összeg együtt már 942 millió dollár, vagyis nagyjából 300 milliárd forint.

Válasz

Eltűnő lájkok, szigorú napi időkorlát és 300 milliárd forintos gigabüntetés vár a Facebookra és az Instagramra.

Soha nem látott csapás érte a Metát, amit mindenki meg fog érezni valahogy.
Újabb brutális összeget fizethet a Meta a gyerekeket érő károk miatt, napi három órára korlátoznák a tinik közösségimédia-használatát


Nincs most elég időd?

-- Egy új-mexikói bíróság 567 millió dolláros kárenyhítési alap létrehozására kötelezte a Meta-t, miután már márciusban 375 millió dolláros polgári büntetést szabtak ki a vállalatra.

-- A két összeg együtt 942 millió dollár, vagyis nagyjából 300 milliárd forint.

-- A pénzből 420 millió dollárt a közösségi média használatához kapcsolódó károk kezelésére, a fennmaradó részt többek között megelőzésre, képzésre és szűrésre fordítanák az ítélet értelmében.

-- A bíróság a 18 év alattiak Facebook- és Instagram-használatát havi 90 órában korlátozná, ami átlagosan napi három órát jelent.

-- Éjszaka és iskolai időben le kellene állítani a push értesítések nagy részét, a kiskorúaknál pedig alapértelmezetten el kellene rejteni a lájkszámokat.

-- A Meta szerint az ítélet téves, ezért fellebbez.

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az Egyesült Államokban már nem egyetlen nagy „Meta-per” zajlik, hanem egymással párhuzamos eljárások egész sora próbálja ugyanazt az alapvető kérdést eldönteni:

-- felelőssé tehetők-e a közösségi platformok azért, ha úgy tervezték a szolgáltatásaikat, hogy a gyerekek minél tovább használják őket, miközben ismerték ennek lehetséges mentális egészségügyi és biztonsági kockázatait?

Vannak perek, amelyeket családok és fiatalok indítottak, vannak állami fogyasztóvédelmi eljárások, és külön ügyek foglalkoznak a gyerekek adatainak kezelésével, a függőséget erősítő dizájnnal vagy éppen a szexuális ragadozókkal szembeni védelemmel. A Képernyőidőn már részletesen bemutattuk, miért hasonlítják egyre többen ezt a jogi hullámot a dohányipar elleni egykori perekhez.

Előzmény

Válasz

A Meta tíz év után kilépett az RE100 kezdeményezésből, amelynek tagjai vállalják, hogy működésük teljes áramigényét megújuló forrásokból fedezik. A Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa 2016-ban csatlakozott a programhoz, távozása pedig egybeesik az AI-adatközpontjaihoz kapcsolódó földgázberuházások gyors bővítésével. Az RE100-at működtető Climate Group szerint a döntést több részletes egyeztetés előzte meg. A szervezet azt közölte, hogy a Meta az új gázerőművekbe irányuló befektetései miatt már nem tudta teljesíteni a kezdeményezés technikai feltételeit.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-eta-kiszallt-a-megujuloenergiavallalasbol-az-ai-miatt-385682.html

Válasz

Olyan kártérítési per indult a Facebook és Instagram anyacége ellen, amely annak végét is jelentheti

Elindult a lavina

A mostani állami szintű jogi nyomás egy korábbi bírósági döntést követ. Egy Los Angeles-i esküdtszék egy precedensértékű eljárásban kimondta a Meta és a YouTube felelősségét, amiért platformjaik tervezési hiányosságai igazolhatóan mentális egészségkárosodást és függőséget okoztak egy fiatal felhasználónál. Abban az ügyben az esküdtszék összesen 6 millió dolláros kártérítést ítélt meg a felperesnek.

Ez a korábbi döntés nyitotta meg a kaput az újabb, immár állami szintű jogi követelések előtt. Bár a beadványok titkosítottak, a júniusi bírósági meghallgatásokon az állami főügyészek jelezték, milyen módszertan szerint számolnák ki a kártérítés összegét, ez pedig már valóban komoly veszély lehet. Ha a bíróság teljes egészében megítélné ezt az összeget, az gyakorlatilag csődbe vinné a vállalatot.

Hogyan védekezik a Meta?

Az alperes vállalat természetesen mindent megtesz a kockázatok csökkentéséért. Egyrészt lobbiznak a jogalkotóknál egy olyan védelmi záradékért, amely mentesíthetné őket az olyan folyamatban lévő jogszabályok alól, amelyek növelnék a gyermekeknek okozott károk után járó pénzügyi következményeket.

Másrészt magát az állítások alapját is vitatják. A Reuters szerint a Meta azzal érvel, hogy az állami főügyészek nem tudják bizonyítani a fogyasztók szándékos megtévesztését. A vállalat szerint ez már csak azért sem lehetséges, mert a „közösségi média függőség” orvosilag és pszichiátriailag még nem számít hivatalosan elfogadott, önálló kórképnek. Ez a védekezés a per egyik legerősebb vitapontja lehet. A kamaszok mentális állapotát ugyanis bizonyítottan a családi, iskolai, társas és egyéni tényezők is alakítják. A bíróságnak ezért azt kell mérlegelnie, mennyire bizonyítható kapcsolat a platformok működése, a vállalati döntések és az állított károk között.

A Meta nincs egyedül a szorult helyzetben: a Snapchat, a TikTok és a YouTube szintén hasonló kártérítési eljárásokkal néz szembe. ...
https://kepernyoido.hu/meta-instagram-per-fuggoseg-usa-769

A belső becslést, miszerint a potenciális büntetések összege elérheti az 1400 milliárd dollárt, maga a Meta készítette arra az esetre, ha az érintett államok megnyerik az eljárást.

Válasz

A Meta Magyarországon is elkezdte bevezetni azokat a Plus-csomagokat, amelyekért már forintban kér havidíjat: nem az egész szolgáltatásért, hanem olyan extra funkciókért, amelyek a láthatóságot, a kíváncsiságot és a közösségi jelenlét apró előnyeit teszik fizetőssé.
Miről is van szó pontosan?

Meta: A Meta Platforms a Facebook, az Instagram, a WhatsApp, a Messenger és a Threads mögött álló amerikai technológiai vállalat. Üzleti modelljének központi eleme régóta a hirdetés, vagyis az, hogy a felhasználói aktivitásból származó adatok alapján célzott reklámokat jelenít meg.

A Plus-csomagokat könnyű összekeverni

-- a korábbi európai reklámmentes előfizetéssel, pedig két eltérő konstrukcióról van szó.

A reklámmentes előfizetés az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban jelent meg adatvédelmi és reklámcélzási viták után. A Meta 2025 őszén jelentette be, hogy az európai felhasználók választhatnak a reklámmentes előfizetés és az ingyenes, hirdetésekkel működő használat között, utóbbinál pedig bevezetik a kevésbé személyre szabott hirdetések lehetőségét is.

Itt a hirdetések eltűnése helyett extra funkciókat kap az előfizető. Egy felhasználó tehát elvileg fizethet a Plusért úgy, hogy továbbra is hirdetésekkel használja az alkalmazást, és fizethet reklámmentességért úgy, hogy közben nem használja a Plus-extrákat. Ez a szétválasztás üzletileg is érthető, mivel nem egyetlen nagy fizetős falat húz fel a Meta, hanem több kisebb előfizetési réteget pakol a napi használat köré, hogy minél könnyebben lehessen a felhasználót rávenni egy kisebb összeg kifizetésére. [...]
https://kepernyoido.hu/facebook-plus-instagram-plus-meta-fizetos-csomagok-689

Válasz