Update: english translation here!

Az elmúlt hónapokban nagy visszhangja volt az Asus Linux-alapú, Ultra-Mobile PC-jének, az Asus Eee PC-nek. Néhány pozitív hangvételű, külföldi beszámoló alapján már lehetett valamiféle elképzelésünk a gépről. Most azonban egyik olvasók (royal) jóvoltából lehetőségünk volt sajátkezűleg is megtapogatni a stuff-ot. Royal kedden megkeresett és felajánlotta, hogy szívesen rendelkezésre bocsátja egy teszt erejéig a nem éppen egyszerűen beszerezhető készüléket. Éltem a lehetőséggel. Kisebb logisztikai munka után másnap délután már meg is érkezett hozzám a csomag.

Először azt hittem, hogy viccel a kollégám, amikor egy reklámtáskában egy nagyobb borítékot adott át nekem. Már éppen kérdezni akartam tőle csalódottan, hogy elfelejtette-e a gépet elhozni, amikor rájöttem, hogy éppen egy apró eszköz tesztelésére készülök. Belenéztem a táskába és kiemeltem belőle a borítékot. Nehezebb volt mint egy szokásos boríték, így már leesett, hogy abban van a PC... Ok, ezt benéztem.

A külső

Gyorsan kibontottam az ütésálló réteggel ellátott borítékot és kihúztam belőle a fekete védőhuzatba bújtatott Eee PC-t.

Tudtam, hogy kicsi a gép, de az első pillantban meglepődtem. Nem *ennyire* kicsire számítottam...

Nem sokkal nagyobb, mint egy PDA.

A rendkívül kicsi méret mellé képzeljünk el igen csekély tömeget. Az Eee PC nincs egy kilogramm.

Az elegánsan kecses gép mellé méretben illő hálózati adaptert készített a gyártó. A gép összeépítése teljesen masszív. Nem nyeklik, nem recseg, a kijelző rendkívül stabilan illesztett.

A gép bal oldalán 10/100-as Ethernet csatlakozót, egy lezárt (opcionális) modem előkészítést, USB portot, szellőzőnyílást, mikrofon bemenetet és audió kimenetet találunk.

Felülről megnézve a gépet jobb oldalt, felül található a bekapcsoló gomb.

Az apró billentyűzet alatt egy szintén apró touchpad-ot találunk. A billentyűzet első érintésre kissé furcsa, de egy óra billentyűzés után már egész kicsire le lehet szorítani a mellégépelések számát. Vastagabb ujjú felhasználók valószínűleg kényelmetlennek érzik majd a beviteli eszközt, de nekem egy idő után teljesen használhatónak tűnt. A touchpad a kis mérete ellenére teljesen jól használható. Érzékeny, pontos és az oldalába épített görgetősáv is teljesen jól működik. A touchpad alatt található "egérgomb" noha egynek látszik, jobbra és balra is kattan, így "kétgombosnak" mondható. Jobb oldalon, lenn találhatók a státusz LED-ek. Sorrendben: bekapcsolás jelzés, hálózati töltés kijelzés, háttértár írás és végül a WiFi bekapcsolást visszajelző LED.

A készülék jobb oldalán kártyaolvasót, két darab USB portot, külső monitor csatlakozót és lopásgátló (köznapi nevén Kensington zár) nyílást találunk.

A készülék belsejében egy 4GB-os Solid State Disk (SSD) dolgozik. Akinek kevés a gép által felkínált, alapértelmezett tárterület, az több módon is kiegészítheti azt. A készülékbe illeszthető SD kártya (a kártyák széles skáláját teszteltem 512MB-ostól a 2GB-osig, probléma nélkül használható volt mindegyik).

Az SD mellett használhatunk hagyományos USB-s pendrive-ot is.

Ha ez sem elég, akkor USB-s, külső házba nyomjunk merevlemezt, és gyakorlatilag korlátlan tárterülethez juthatunk. A képen levő alu házban egy 80GB-os HDD lapul. A kis gép akkuról is szépen hajtja.

Vizsgáljuk meg a készüléket alulról is. Felül található az akkumulátor. A középen található takarólemez alatt lapul a RAM. Sajnos a takarólemez egyik csavarját egy matrica zárja, amelyen az olvasható kellő szigorral, hogy az eltávolítása a garancia ugrását vonja maga után, így a sufniban történő RAM bővítés nem opció annak, aki meg szeretné tartani (mert mondjuk tudja érvényesíteni) a 2 év garanciát. Közben az Asus egy közleményben tudatta, hogy matrica ellenében történő takarólemez eltávolítás és RAM bővítés nem jár garanciavesztéssel, de a cég szakszervízben történő bővítést javasol.

A "gyári" szoftver

A külső áttekintés után indítsuk el a gépet. Az operációs rendszer a gyári alapállapotból néhány kattintással és kérdésre (időzóna, felhasználó neve, jelszó, ...) való válaszolással működővé varázsolható. Ha valamit elrontunk, a gyári beállításhoz a boot során megnyomott F9 billentyűvel visszatérhetünk. Az operációs rendszer pillanatok alatt feláll.

A gyári operációs rendszer nekem rendkívül tetszik. Látszik, hogy a mérnökök dolgoztak a testreszabott Xandros-szal. A felület a maga módján intuitív, számítógéphez kevésbé értők számára is elsőre használható (teszteltem több alanyon), a hardverrel rendkívül jól összecsiszolt. Se többet, se kevesbbet nem nyújt, mint amit egy ilyen géptől egy átlagos felhasználó elvárhat. Viszont tartalmaz olyan szolgáltatást is, amelynek a hax0r lelkületűek is tudnak örülni.

A kiinduló "home" oldal.

A gépben dolgozó 900MHz-es (ám egyes hírek szerint csak ~ 600 MHz-re clock-olt) processzor a gépet kiválóan hajtja. Az az érzésem volt a használat közben, hogy nem tudok a gépnek olyan feladatot adni, amit a benne levő CPU ne tudna megfelelően kiszolgálni. Flash lejátszás (pl. YouTube) és Java futtatás problémamentes. A szállított OpenOffice.org teljesen jól használható. A röhej, hogy nem indul lassabban, mint egy átlagos PC-n.

A HUP hírhedt JavaMikulás applet-je élből megy, a reklámokkal teletűzdelt Index meg sem kottyan neki. A Java és Flash reklámokkal telezsúfolt oldalak megjelenítése alatt a Firefox oldalak görgetése is teljesen akadásmentes, a gép teljesen reszponzív marad.

A beépített 512MB RAM a tesztek alatt sosem bizonyult kevésnek. Arra, amire a gépet tervezték, szerintem bőven elegenedő. 10-12 megnyitott, tálcára letett alkalmazás mellett sem éreztem a gépet lassúnak.

A videólejátszás a gyárilag szállított (és frontend mögé bújtatott) MPlayer-rel teljesen korrekt. USB pendrive-ról a nagy felbontású Elephants Dream (szokásos tesztem) teljesen problémamentesen volt lejátszható (cache-t kellett neki adni azért). A két hangszóróból kristálytiszta hang szól (a velem egy szobában, távolabb ülő kollégám meg is jegyezte, hogy milyen szép hangja van a méretéhez képest). Mivel pont fültávolságra vannak a hangszórók, és mivel a megszokottaktól eltérően a kijelző két oldalán kaptak helyet, a sztereó hang szépen "kijön" filmnézés közben.

A készülék hálózatkezelése szintén teljesen problémamentes, a bonyolultabb hálózati kapcsolatok (pl. vezetéknélküli hálózati kapcsolaton keresztüli PPPoE) beállítását varázsló segíti. A WiFi beállítása gyerekjáték. WEP, WPA néhány kattintás. A 10/100-as Ethernet szintén. Bedugod, "IP-t kér" és már megy is. A céges Windows hálózatban azonnal magára talált. Felszedte a hálózati infókat, a gépek vizuálisan láthatóak és (megfelelő azonosítás után) tallózhatóak voltak.

A gép alapértelmezetten telepített antivírus szoftverrel érkezik. A gép karbantartását az Asus repóiból lehet elvégezni. Kérésre a gép felnéz az internetre, megvizsgálja, hogy melyik telepített összetevőből van frissebb. Ha talál, akkor kérésünkre frissíti. Akár a BIOS-t is.

Na de mi van, ha nekünk több kell? Akkor jön a mágikus Ctrl+Alt+T kombó. A lenyomására terminál emulátororhoz juthatunk!

Innentől kezdve miénk a világ... Mivel az OS saját bevallása szerint Debian (nem érdekes, hogy minek nevezik), ebből kifolyólag nem nehéz kisakkozni, hogy a /etc/apt/sources.list szerkesztésével, és a Debian Etch repo-inak felvételével telepíthetjük a nekünk hiányzó szoftvereket. Mivel képlopót nem találtam a gyári stuffok közt (ettől még lehetett a gépen :), az első dolgom az "imagemagick" szoftver telepítése volt. A telepítése után az "import" teljesen alkalmas volt a képernyőképek készítésére.

De mi van, ha valaki többet akar?

Az Ubuntu

"De a Compiz megy-e?" Ez volt az egyik legtöbbször feltett kérdés a géppel kapcsolatban a kicsit jobban hozzáértőktől. Megnéztem.

Az Ubuntu 7.10 "Gutsy Gibbon" teljesen megszerette a készüléket elsőre.

Elsőre felismerte a képernyőt, kezelte a touchpad-ot (a görgetővel), a hangot, és nem vicc, mindenféle állítgatás nélkül működött elsőre a 3D desktop effekteket nyújtó Compiz. A WiFi adaptert nem ismerte fel a Gutsy, de nem hiszem, hogy megoldhatatlan probléma lenne (ndiswrapper). Aki a gyári OS helyett saját rendszert futtatna (én nem tenném, mert a gyári szerintem kiváló), annak valószínűleg nem sokat kellene csiszolnia, hogy működőképes rendszert kapjon.

Előbb csak az Expo...

De egy kis sources.list szerkesztés, a compizconfig-settings-manager csomag telepítése és egy kis konfigurálás után már minden 3D effekt szépen működik...

Egy kis videó a sebességről (ahol akad, az a YouTube kódolás hibája):

(Jobb minőségben itt)

Nem akarok teljesen feleslegesen részletes jellemzést adni a gépről. Egy nagyon jól összeszedett írás olvasható itt. Benne megtalálható, hogy milyen processzorral, milyen akkumulátorral rendelkezik a gép. Részletesen (verziószámokkal) leírja, hogy milyen csomagok vannak gyárilag telepítve, stb. Tényleg profi írás. Gyakorlatilag minden szavára bólogattam, ugyanazt leírni nem sok értelme lenne. Ha valaki hackelni akarja a gépet, annak érdemes ellátogatnia a wiki.eeeuser.com-ra.

A végére egy összegzést kellene írnom. Helyette inkább azt írom, hogy akinek megmutattam az Asus mini gépét, annak nehezen tudtam kivenni a kezéből. Ez nem rossz ajánlólevél!

Egy kis függelék:

cpuinfo

lspci -vvv

lspci

dmesg

uname -a, motd, issue, debian_version

további (be nem linkelt) képek (is)

Köszönet a Royal Computer-nek és royal-nak, hogy az országban az elsők közt tesztelhettük a gépet!

»  A hozzászóláshoz belépés szükséges (106904 olvasás)

hup.hu » ( trey | 2007. december 7., péntek - 21:00 )