Bevezetés

Utoljára 2009 nyarán írtam a Linux-ról. Azóta, be kell vallanom, nem túl sokat foglalkoztam vele. Most, hogy 2011. utolsó napjaiban kiderült, hogy a kormányzat beszünteti a Tisztaszoftver programot, jogosan merülnek fel az egyéb, jellemzően ingyenesen használható források. Ezek közül az egyik legnépszerűbb és legerősebben fejlődő az Ubuntu.

Amikor nekiláttam a cikk megújításának, azt gondoltam, hogy pár szócikket újjáírok, illetve a képeket kicserélem és már készen is vagyok. Menet közben be kellett látnom, hogy ez igen kevés lesz! Az eltelt két év alatt a Linux hihetetlen sokat újult és előnyére változott. Gyakorlatilag az egészet újra kellett írnom!

Kézikönyv (Linuxos) kezdőknek

Meg kell vallanom, hogy amikor először találkoztam (valamikor hajdanán) a Linux-szal, utáltam az egészet. Miért kell nekem a DOS/Windows mellett még egy operációs rendszert megtanulnom? Komolyan kell ezt a szöveges akármit venni? Tényleg kell ez nekem? Hát, meg kell vallani, hogy az elején egyáltalán nem tetszett. Aztán amikor kezdtünk kicsit a szerver-oldalhoz is hozzápiszkálni, akkor kezdtem felfigyelni rá. Véleményem szerint sokkal hatékonyabb és jobb, mint a Microsoft-os megfelelő, ráadásul tényleg ingyenes. Jó, telepíteni tudni kell! Az nem feltétlenül egy gyerekjáték. Aztán jött a grafikus felület, ami teljesen meggyőzött! Innen már könnyű volt a dolgom. Most, immáron több éve dolgozom ezzel a tényleg fantasztikus operációs rendszerrel, meg kell mondanom, hogy egy jobb és jobb elemek kerülnek bele. Ráadásul még mindig ingyenes!

Nézzünk pár érvet:

• Teljesen ingyenesen letölthető (csaknem az összes verzió).
• Tényleg ingyenesen használható!
• Igen egyszerű a frissítés, valamint az újabb programok telepítése.
• Nem kell túl sok biztonsági kockázattól tartani.
• Vírusok bár vannak, de nagyon kevés!
• Elég gyenge vason is kiválóan érzi magát.
• Kiválóan meg van csinálva a hálózati kapcsolata. Ezt tényleg hálózatra teremtették!
• Játékot nem támogat – vagy csak alig-alig. (Kinek van ideje játszani?)
• Pár egzotikusabb hardverrel összeveszik. (melyik Windows nem ilyen?)
• Meg kell szokni a felületet és a kezelőgombokat.
• Miért nem használhatom a megszokott, Windows alatt megismert programjaimat?
• Nem minden fut alatta! (Alternatív megoldások viszont vannak és egész jók!)
• Túl széttagolt a Linux-tábor! Minek ennyi verzió (disztribúció)? Miért nem ingyenes minden? Melyiket válasszam?

Ezt a listát mindenki nyugodtan egészítse ki kénye-kedve szerint!

Be kell vallanom, hogy én magam is sokszor használom a Windows, mert hétköznapokon ezt kell tanítanom, valamint minden ügyfelem ezt használja. Viszont az is tény, hogy amikor hosszabb lélegzetvételű munkákat kell megcsinálnom – például az elég öregecske laptopomon – akkor inkább a Linux-ot választom. Itt a lényeg a „munka” szón van! Ezt az operációs rendszert tényleg munkára teremtették!

Több ismerősöm is kért tőlem minél egyszerűbb és legális megoldást induló vállalkozása számára, ami egy elég kis teljesítményű gépen is elfut és minden használt program legális. Mondani sem kell, hogy én mindannyiuknak a Linux-ot javasoltam, ha még nem, vettek semmit. Ez a disztribúció, az Ubuntu egyszerre tartalmazza a teljes operációs rendszert, az irodai programcsomagot (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutató-készítő, adatbázis), az internetes böngészőt, levelezőt, chat-et, médialejátszót, CD/DVD-írót, képszerkesztőt és még számtalan sok lehetőséget. Mindezt, ráadásul magyarul és teljesen ingyenesen, így sem a NAV (néhai APEH), sem a BSA (szoftverrendőrség) nem tud belekötni! Tény, hogy a Windows-hoz szokott alkalmazottak kicsit nyafogtak, de hamarosan megszokták az új rendszert és rájöttek az előnyeire.

Nagy kérdés, hogy akkor miért nem terjedt el sokkal jobban a Linux? Erre sok lehetséges válasz van. Az egyik lehetséges válasz például az, hogy a Linux eléggé szétaprózódott (Debian, Suse, Red Hat, Slackware, Uhu, Ubuntu, …) Így nincsen egységes, „központi” verziója.

Túl sok lehetőséget tartalmaz. Például egyes verziókban 5-10 médialejátszó is megtalálható.

Nem támogatja az éppen aktuális slágerjátékokat. Így igaz! Nagyon minimális a játéktámogatottsága. Talán egyedül a Suse az, amelyik rendelkezik némi játék-irányultsággal, de lehet, hogy 1-2 egzotikusabb verzió ezt felülmúlja.

Kiegészítés: A legtöbb disztribúció (és köztük az Ubuntu is) képes futtatni WINE-t vagy CEDEGA-t, ezek képesek 'becsapni' a windowsos programokat és elhitetni velük, hogy Windowson vannak. Viszonylag sok program és játék is elfut vele, sőt, ha a wine mellé letöltjük a PlayOnLinux programot, az beállít helyettünk mindent! Ez utóbbi támogatja az AutoCAD különböző verzióit is, egyedül még a 2011-et nem. Köszönöm a kiegészítést Skutai Gergőnek!

Nem fut minden Windows-program rajta. Hát, igen! Ez tény. Például én még nem találtam meg a Skype telefonos program itteni verzióját. (Talán az Ekiga helyettesíti.)
Javítás: A Skype-nak pl. van Ubuntu alatti verziója!
URL: http://www.skype.com/intl/hu/download/skype/linux/
Köszönet az információért Fodor Csabának!

No, most már nem húzom tovább! Lássuk a részleteket!

Telepítés

Ezt igen sokféleképpen meg lehet tenni. A legegyszerűbb módszer az, hogy egy működő Windows alatt egyszerűen beteszünk egy Linux CD-t és LIVE verziót rakjuk fel. Hamarosan beindul a lemez programja és mindent értelemszerűen fog működni. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Linux semmit nem installál, csak 1-2 fájlt rak fel a C: gyökérkönyvtárába. Első alkalommal kell végigküzdeni a felrakást, majd utána egyből fog futni minden. Utána, ha kivesszük a CD-t, akkor simán megy a Windows. Ha visszarakjuk a CD-t, akkor már a telepített Linux fog futni. Kezdőknek, gyakorlatlanoknak, csak próbálkozóknak ez a megoldás javasolt! Fontos, hogy egyes disztribúcióknál ez a live verzió csak angolul fog működni, bár ez elég ritka, de ettől még előfordul!

Második, sokkal többször alkalmazott lehetőség a vegyes telepítés. Ilyenkor még boot-oláskor kell úgy beállítani a gép BIOS-át, hogy CD-ről induljon. Így azonnal a Linux betöltőprogramja fog beindulni. Lényeges, hogy a CD beindulása után a legelső kérdés az lesz, hogy milyen nyelvet választunk? Javaslat: magyar :-)

Ez után már simán végig kell menni a telepítés lépcsőin. Ha a gépen már van működő Windows, akkor a Linux megpróbál elegendő mennyiségű üres helyet lefoglalni a maga számára valahol a HDD-n. A méret ízlés kérdése. Nekem 10-20 Gbyte elég szokott lenni, mivel itt nincsenek nagy állományaim. A munkáimra meg ez is bőven elegendő! A particionálás beállításai mellett a telepítő minden vasat megpróbál detektálni, ami csak be van kapcsolva. Ez általában össze is jön, de azért néha „mellélő”. Nekem például a videokártyámnál kellett kicsit besegíteni. Természetesen beleszólhatunk a telepítendő programokba is, de ha valaki nem elég gyakorlott, akkor ezzel nem érdemes kísérleteznie. Az alapbeállítás úgy van összerakva, hogy minden használható legyen. Csak ekkor kezdi a telepítő a gép egy részének átállítását a Linux rendszerre. Lényeges szempont, hogy még a telepítés tényleges megkezdése előtt minden lépés korlátlanul visszavonható! A telepítés után egyszer újra kell indítani a gépet. Ekkor már az általunk választott indulóképernyő jön be. Nálam ez egy sima, szöveges kiírás: Windows, vagy Ubuntu Linux. 60 másodpercnyi idő van, hogy a megfelelőt kiválasszuk. Csak utána indul az alapértelmezett operációs rendszer. Magától értetődik, hogy akár az idő, akár az alapértelmezett op. rendszer is átállítható.

Ha ilyen telepítést választunk, akkor a gépen egyszerre helyet foglal a Windows és a Linux. Szerencsére a két különböző rendszer tökéletes békességben elfér egymás mellett. Külön lehetőség, hogy a Linux kifejezetten jól látja a Windows teljes fájlrendszerét! Ezt a telepítési módszert azoknak javaslom, akik már biztosan tudják, hogy nem csupán egyetlen alkalommal akarják kipróbálni a Linuxot, hanem használni is szeretnék. Tapasztalatom szerint a legtöbb, kezdő felhasználó ezt a lehetőséget választja.

A harmadik, talán legegyszerűbb módszer az, hogyha valaki egy teljes gépre csak és kizárólag Linuxot szeretne telepíteni. Ilyen esetben, ha már volt valami a gépen, akkor azt a telepítő megfelelő  figyelmeztetés után törli, majd nyugodtan felpakol mindent, amit csak beállít a felhasználó.

A negyedik lehetőség, amit most képekkel én is szeretnék bemutatni, egy virtuális gépet létrehozva telepíthetünk teljes értékű linuxot. Ezek a képernyőképek megegyeznek az Ubuntu Linux 11.10-es telepítésekor látható képernyővel! Fontos megjegyzés, hogy a teljes ISO fájlt a http://www.ubuntu.hu/ honlapról töltöttem le!

Lényeges, hogy a Linux nem engedi meg jelszó nélküli felhasználót, így mindenképpen kell egy jelszót beállítani! Szóval, indítás után a következő betöltési képernyő jelenik meg – érdekes, hogy ez a telepítés bár igen egyszerű, de végig angol nyelvű lesz!

Hamarosan átvált a következő üdvözlő képernyőre:

Továbblépés kattintás nélkül a következőre, amely a legfontosabb szoftvereket reklámozza:

Most a fotófeldolgozó jön:

Utána az ingyenes személyes felhő-alapú szolgáltatás reklámja jön:

Aztán a remekül működő zenelejátszó reklámja jön:

Most a közösségi oldalak jönnek:

Most a böngészők jönnek. A jelenlegi kiadásban alapvetően csak egy böngésző van benne, a Firefox, de támogatja a Flash lejátszót és a Chromium-ot is.

Az irodai munkához jön a legegyszerűbb Office-klón, a LibreOffice. (Eredeti nevén: OpenOffice).

Az Ubuntu, mint látni fogjuk, hihetetlen jól személyre szabható. Ezt a következő kép reklámozza:

Most a fórumok reklámja jön, pontosabban az Ask Ubuntu reklámja:

Innentől már a tényleges indítás jöhet – ezúttal egy szöveges képernyőn!

Amint az alapvető driverek betöltődnek, azonnal jön a grafikus indító képernyő:

Most már megjelent a teljes indítási képernyő!

Ami a telepítés alatt számomra meglepetés volt: gyakorlatilag nem kellett egyet sem kattintanom, csak a jelszavamat kellett megadni! Viszont a belépéskor nem működött a jobb oldali numerikus billentyűzet, illetve a kurzor nem állt automatikusan a jelszó beviteléhez. Még egy kellemetlen meglepetés ért: az egész rendszer angolul fogadott! Ez merőben szokatlan egy Linuxhoz képest! Szerencsére pár egyszerű kattintással le lehetett tölteni a magyar nyelvi modult, így már teljes egészében lehet a gépet használni!

A négy esély közül nyugodtan döntse el Ön, hogy melyik a szimpatikus! Lényeg: próbálja ki a Linuxot. A kipróbálók közül páran azt mondják, hogy nekik semmiképpen sem tetszik ez a sok újdonság, de a legtöbben úgy érzik, hogy értelmes és ügyes dologra akadtak!

Asztal és részei

A Linux operációs rendszer több, egymástól teljesen eltérő felületet tesz lehetővé. Az Ubuntu alapvető felülete a Gnome elnevezésű, amit ebben a pontban mutatok be részletesebben!

Hová tűnt a Start menü? Na, azért ez már akadékoskodás! Tessék felnézni a jobb felső sarokba! Ott van! Pár aprósággal együtt...

A gép bekapcsolásakor, több operációs rendszer esetén a Linux kiválasztása után, a rendszer kér egy felhasználónevet és egy jelszót. Ez a Linux egyik alapvető eleme. A legtöbb disztribúcióban nem lehet ezt megkerülni, így (tudomásom szerint) az Ubuntunál sem. Minden rendszeren van egy „Rendszergazda” nevű felhasználó. Ő az, aki mindent megtehet minden felhasználóval. A hétköznapi munkára érdemes egy másik, kevesebb joggal rendelkező usert létrehozni. Az Ubuntu rendszerben ezt a felhasználót az asztal jobb felső sarkában láthatjuk. Ha egérrel kattintunk a névre, akkor legördül a többi telepített felhasználó, illetve pár alapvető funkció (leállítás,  hibernálás, rendszerbeállítások, stb.).

Tőle balra láthatjuk az aktuális dátumot és időt, majd balra haladva a fő hangerőszabályzót, a hálózati kapcsolati jelet, míg legvégül jöhet bármi egyéb figyelmeztetés. Itt szokott figyelmeztetni a rendszer, ha egy ideje már nem volt frissítve. A rendszer alapos és érthető segítséget ad, ha bármelyik ikonra kattintunk. 

Maga az asztal is igen egyszerű, de az már nem mindenkinek tetszik, hogy alapértelmezésben egyetlen ikon sincsen rajta. A jobb felső sarokban lévő ikonokról beszéltünk, most jöjjön a bal oldal. Itt a leggyakrabban használt, legfontosabb ikonok vannak egymás alatt, sorrendben a következőek:

• Dash kezdőoldal – erről kicsit később!
• Saját mappa – ez ismerős a Windows-ból.
• Firefox webböngésző – a megszokott webböngésző.
• LibreOffice Writer – teljes értékű szövegszerkesztő, a Word alternatívája.
• LibreOffice Calc – teljes értékű táblázatkezelő, az Excel alternatívája.
• LibreOffice Impress – teljes értékű prezentáció-készítő, a Powerpoint alternatívája.
• Ubuntu szoftverközpont – frissítések és újabb programok tárháza.
• Ubuntu One – személyes adattároló felhő.
• Rendszerbeállítások – ezt az ismerkedés közben sokat kell használni, utána már alig!
• Munkaterületek – erről a következő pont legelején lesz szó.
• Kuka – a hagyományos lomtár megfelelője.

Alapértelmezett alkalmazások és használatuk

A többszörös képernyő a Windows-ról átszokottaknak igen furcsa lehetőség, de jó! Most, hogy ezt a fájlt írom, a szövegszerkesztő az 1. ablakon van, a képeket a 2. ablakon vágom-szerkesztem, míg a 3. ablakon megy a rádió. Igen tudom, hogy ez simán lehetne egy ablakon belül is, de nekem így kényelmesebb! Jó lehetőség, hogy az egyes alkalmazásokat kedvünk szerint elpakolhassuk. Ha az egyes alkalmazás kis ikonjára jobb gombbal kattintunk, akkor is egy helyi menü nyílik meg. Itt látható a megszokott műveletek (kicsinyítés, nagyítás) mellett, hogy át lehet az adott alkalmazást helyezni egy másik asztalra. Kisebb gyakorlattal rendelkezőknek csak az első két ablakot ajánlom, melynek ikonja az alsó panelél jobb alsó sarkában is látható, de aki már kezdi kiismerni magát a Linux rendszereken, azoknak nyugodt szívvel ajánlom a 4 hozzáférhető asztalra való szétpakolást. Eleinte furcsa lesz, hogy az ablakok közötti váltáshoz előbb a bal oldali (Munkaterületek) ikonra kell kattintani, majd a megnagyobbodó  ablakok között a nekünk szükségesre kell újabbat klikkelni.

A LibreOffice csomagtól tapasztalatom szerint sok felhasználó eleinte megijed, de ez teljesen felesleges! Csak 1-1 képet szeretnék a három irodai programból felrakni. Elsőként jöjjön a Writer!

Itt szinte minden ikon a hagyományos, Word XP-nek (más néven Word 2003) felel meg. Én magam is ennek a programnak egy korábbi verzióját használom, amikor a jelen cikket írom. Talán az ikonok első pillantásra kicsit furcsának tűnnek, de ugye, itt nem használhatóak a Microsoft jól ismert rajzocskái!

A következő kép legyen az Excel helyett alkalmazható CALC-ból:

Itt is minden a hagyományos, jól megszokott helyén van és némi használat után már fel sem tűnik a változás! A harmadik legyen egy teljes képernyőkép a Powerpoint helyett használható Impress-ből:

Mivel ezt használtam eddig a legkevesebbet, ezért úgy érzem, hogy talán ezt legnehezebb megszokni, mivel a jól ismert effektek, áttűnések, stb. kicsit máshol vannak, de ez sem okozhat senkinek sem nehézséget!
FONTOS kiemelni, hogy a LibreOffice írja-olvassa az összes Microsoft Office állományt, továbbá helyből lehet menteni PDF-ként is!

Szó volt arról, hogy a Rendszerbeállításokkal az elején sokat kell bíbelődni! Nos, ez nemtévedés, mivel a kényelmes használathoz ezek tényleg nélkülözhetetlenek!

Én például a jelenlegi verzió kezdésekor sokat vacakoltam a nyelvi támogatással, illetve a billentyűzettel. Ezeket mindig érdemes a megfelelőre beállítani! A többi beállítást csak akkor kell használni, ha valamit rosszul ismert fel a rendszer. Ez az egyre újabb és újabb Linux-kiadások esetén egyre ritkább!

Fontos, hogy megismerjük a Dash kezdőoldalt! Itt alapértelmezésben 4 alapvető lehetőséget és 4 programot találunk:

A négy alapértelmezett program (Firefox webböngésző, Fotók megtekintése, Thunderbird e-mail kliens, Banshee zenelejátszó) használata egyrészt megszokott, másrészt igen egyszerű, így ezeket nem szeretném részletezni!

Kicsit érdekesebb a felső sorban helyet foglaló négy alapvető alkalmazáscsoport használása! Kattintsunk bele a legelsőbe, a Médiaalkalmazásokba!

Itt 3 csoport jelenik meg:

• A leggyakrabban használt(ak), ami jelenleg a Banshee lejátszó egyedül.
• A telepítettek, ez jelenleg 4 alkalmazást jelent (Banshee, Brasero, Hangrögzítő, Médialejátszó).
• Letölthetőek, ami jelenleg 4+2-t jelent. (JackEQ, XCFA, Qsampler, valamint egy hangvágó és még két további letölthető alkalmazás)

Ezek között a válogatás igen egyszerű, tehát véleményem szerint semmi további magyarázatot nem igényel! Ha csak valami kulcsszó van meg, akkor érdemes a felső keresési sort alkalmazni, ugyanis ilyenkor a rendszer kiírja a releváns találatokat, pl. a HTML szóra a következőket adta ki:

Ha valaki csak egyszerűen szeretné a rendszert megismerni, akkor célszerű az ablak jobb oldalán kattintgatnia, mivel ott csoportonként vannak összeszedve az alkalmazások.

Akkor sem kell megijedni, ha esetleg valamelyik alkalmazást telepíteni kell, mivel ez a Windows-zal ellentétben semmilyen problémát nem okoz! Például a grafika részlegben látható, hogy a MyPaint rajzoló még nincsen telepítve. Egyszerűen kattintunk a program ikonjára.

Ekkor az internetről az Ubuntu szoftverközpont segítségével betöltődnek a program alapvető információi.

Itt jobb oldalon fent látható a Telepítés gomb. Egyetlen kattintás után a rendszer kéri a felhasználó jelszavát, majd egy csíkot kiadva a program már települ is. Menet közben az alkalmazás rákérdez, hogy hozzáadjuk-e az indítópanelhez? Ha nem érezzük olyan fontosnak, akkor nyugodtan mondjunk nemet, így a megszokott képernyők változatlanok maradnak. (De akkor miért is telepítettük?) Ha igent mondunk, akkor viszont a megszokott bal oldali indítópanelünk kiegészül ezzel a programmal. Persze ezt is simán eltávolíthatjuk egy ikonra való jobb kattintás után felbukkanó füllel (lásd a képen!).

Ha valakinek az alapértelmezésben elérhető programok nem lettek volna elegendőek, akkor feltétlenül ki kell próbálnia az Ubuntu szoftverközpontot. Itt több ezer jobbnál jobb alkalmazás vár telepítésre. Itt a fenti HTML szóra keresve a következő képek kapjuk:

Tehát az összes találatról kapunk egy pici leírást is! Ha belépünk a grafika részlegbe, akkor ott már több alkategória vár:

Azt hiszem, hogy itt már mindenki találhat magának megfelelő alkalmazást.

Apró kiegészítés: nekem Canon MP270-es nyomtató-szkenner kombim van, amit a rendszer sajnos elsőre nem ismert fel. Ellenben az Xsane program simán tudott szkennelni, illetve menteni – mindannak ellenére, hogy a rendszer még telepítette a drivereket. Érdekes megoldás, de nekem nagyon tetszik!

Játszani is engedd!

A Linux-ellenesek egyik legfőbb érve, hogy alig van játék ezen a rendszeren. Hát, ezzel nem feltétlenül értek egyet! Az tény, hogy a jelenlegi verzióban csak hat előre telepített, illetve hat letölthető játék van:

Ez nem sok! Viszont ha a dolgot az Ubuntu szoftverközpont felől közelítjük meg, akkor már egészen más az ábra. Itt a cikk írásának pillanatában 547 játék van fent, melyek közül teljes meglepetésemre akad pár fizetős is! Itt például a szimulátorok szerepelnek:

Jogosan merülhet fel a kérdés: „De mi van a …. c. játékkal?” A pontok helyére be kell helyettesíteni a Windows alá telepített és (egyenlőre) Linux klienssel nem rendelkező kedvenc nagy játékot. Tény, hogy sajnos sok játéknak egyszerűen nincsen Linux kliense. Ellenben a böngészős játékok jól mennek! Az csak ráadás, hogy a simán (ráadásul legálisan, ingyenesen) letölthető játékok száma sok száz.

És a tanulás / tudomány?

Nos, ez már egészen más kínálat! Először érdemes végignézni az egyszerű oktatásra használható programok tömkelegét! Itt található egyszerű rajzprogramtól kezdve gépírásoktatókon, matematikai képletmegoldókon valamint áramköri szimulátorokon keresztül egészen komoly függvényábrázolókig, illetve elektronikus CAD rendszerekig szinte bármi. Érdekesség számomra, hogy nem csupán Biblia-, hanem Korán-oktató is van benne, de van például sörkalkulátor is...

A tudomány és műszaki tervezés menüpont alatt már nem egy halomban vannak az alkalmazások, hanem értelmesen csoportosítva:A tudomány és műszaki tervezés menüpont alatt már nem egy halomban vannak az alkalmazások, hanem értelmesen csoportosítva:

Záró gondolatok

Az Ubuntu jelmondata: „Linux emberi lények számára!” Mély igazság! Remélem, hogy Önt is sikerült meggyőzni arról, hogy legalább próbálja ki ezt a nagyon jó és elképesztően emberi operációs rendszert.

Ez verzió, amelyről a leírás a 11.10-es, Oneiric Ocelot kódnevű verzióról készült, amely 2011 októberében jelent meg. Új verzió a közösség ígéretei (és eddigi tapasztalataim szerint is) fél évente jelenik meg és legalább 18 hónapig tart a támogatása.

Maga az Ubuntu operációs rendszer egy teljesen nyílt forrású, szabadon fejleszthető és alakítható Linux magra (kernelre) épül. Nincs külön díj a vállalati verzióért. Az Ubuntu közösség alapelvei, hogy a szoftvereknek mindig ingyenesen hozzáférhetőeknek kell lenniük, ráadásul a felhasználók saját anyanyelvén.

Mindez tény és valóság. Még egyszer: őszintén javaslom a kipróbálást!

Tamás Ferenc
© TFeri.hu, 2012

KIegészítés: Wubi

Sok cikkemre sokan reagálnak – szerencsére. Így történt ez most is. Egy olvasóm ajánlotta figyelmembe azt a lehetőséget, hogy a kezdőknek először nem kell önálló partícióra telepíteni az Ubuntut. Helyette használja a Wubi szolgáltatást. Ezzel csak a Windows alatt telepedik az operációs rendszer és így is használható, ráadásul az angol nyelvű Live verzióval szemben ez teljesen magyar!

Részletes leírás képernyőképekkel:
http://sugo.ubuntu.hu/community-doc/intrepid/main/install/install-wubi.html

Ettől a kis malőrtől eltekintve a rendszer tökéletesen működik. Kérem, hogy az érdeklődők feltétlenül olvassák el az ajánlott cikket!

Ami megy és ami nem:

Nos, egy ideje használom a rendszert újra. Rengeteget tanultam. Windows-hoz szokott gondolkodásomnak szinte minden kézre esik, bár azért van, amikor keresgélnem kell, de szerencsére ez sem tart sokáig! A napi szinten használt programokra igen könnyű átállni. (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, böngésző, rajzoló, stb.) Mondjuk hiányzik egy csomó, jól megszokott alkalmazás, de némi nyomozás után megtalálhatók az alternatívák, amik jellemzően ingyenesek.

Sajnos 2012 február 7-én jött a hír, hogy a 12.04-es kiadás után az Ubuntu mögött álló Canonical már nem fogja kiemelten támogatni a Kubuntu-t, csak úgy, mint a többit: infrastruktúrával. Hogy ez mit jelent a sokak által kedvelt verzió számára, az még nem látható előre.

Ami viszont nincs: családom egyik kedvenc oldala a www.rtlmost.hu, ami a műsorok lejátszásához sajnos Microsoft Silverlight-ot használ. Ennek bár létezik Linux-os verziója (Moonlight néven), de ezt sajnos még nem sikerült működésre bírnom.

(forrás: tferi.hu)