Linux: Szavatosság és jótállás (garancia): ismerősen csengő szavak, de pontosan mit is jelentenek?

Szeretettel köszöntelek a Linux klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, hírt küldhetsz be, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 319 fő
  • Képek - 129 db
  • Videók - 66 db
  • Blogbejegyzések - 302 db
  • Fórumtémák - 31 db
  • Linkek - 253 db

Üdvözlettel,
M Imre
Linux klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Linux klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, hírt küldhetsz be, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 319 fő
  • Képek - 129 db
  • Videók - 66 db
  • Blogbejegyzések - 302 db
  • Fórumtémák - 31 db
  • Linkek - 253 db

Üdvözlettel,
M Imre
Linux klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Linux klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, hírt küldhetsz be, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 319 fő
  • Képek - 129 db
  • Videók - 66 db
  • Blogbejegyzések - 302 db
  • Fórumtémák - 31 db
  • Linkek - 253 db

Üdvözlettel,
M Imre
Linux klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Linux klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, hírt küldhetsz be, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 319 fő
  • Képek - 129 db
  • Videók - 66 db
  • Blogbejegyzések - 302 db
  • Fórumtémák - 31 db
  • Linkek - 253 db

Üdvözlettel,
M Imre
Linux klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

ÁLTALÁBAN


Szavatosság - jó terméket kapjunk

 

A szavatosság és a jótállás (más néven garancia) két hasonló dolog, mégis sokan nem tudják melyikkel mit lehet kezdeni. A szavatosság lényege, hogy amikor megvásároljuk a terméket (legyen az egy színes tévé vagy egy mobiltelefon), akkor jó, működő árut kapunk. Azt, hogy az áru valóban tökéletes, azzal szavatolja a kereskedő, hogy egy (tartós műszaki cikkek esetében, mint például egy laptop három) éven belül az nem fog elromlani gyártási vagy konstrukciós hiba miatt - ha mégis, akkor javítani vagy cserélni fogják, vagy ha e kettő nem lehetséges, akkor visszafizetik a vételárat. Kivétel lehet, ha egy olyan sérült, hibás árut veszünk, amely a csökkent értéke miatt van leárazva - a hibákat azonban a kereskedőnek dokumentálnia kell.

 

Magyarországon minden termékre kiterjed a szavatosság, ezt törvény írja elő.

(origo.hu)

 


A fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.


A szavatossági igény érvényesítése alatt a gyakorlat nem kifogás közlését, hanem a hibás teljesítésből származó igénynek a bíróság előtti érvényesítését érti. Magát a keresetet (vagy a viszontkeresetet) kell tehát a teljesítéstől számított - s az adott esetben irányadó - elévülési (illetve jogvesztő) határidő alatt benyújtani.


Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési határidőn belül nem volt felismerhető (ilyenkor az elévülés nyugszik), a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év (jogvesztő határidő).

 

Fogyasztói szerződésben a három éves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

(fotozz.hu)



Jótállás - cseréljék ki, ha elromlik

Jótállás (más néven garancia) pedig azt jelenti, hogy a kereskedő garantálja, hogy ha meghibásodik a termék (és a hibát nem a fogyasztó okozta valamilyen módon), akkor azt javítani, vagy cserélni fogják. Garanciát bizonyos esetekben kötelező adni a termékre (jogszabály-garantált lista) - noha van, ahol bár új áru esetén ez szabálytalan, árkedvezménnyel kínálják a terméket, mondván: egyáltalán nincs rá garancia. Ugyanakkor - és ezzel trükköznek a kereskedők a legtöbbet - míg a jótállás lehet csak egy éves, a fentebb taglalt szavatosság akár három évet is jelenthet, tehát egy ugyanilyen időtartamú garancia sokszor pusztán vevőfogó trükk, ha nem nyújt többet, mint maga a szavatosság.


A két fogalom leginkább eljárásbeli különbséget takar: jótállás esetén például ha a vásárlás után három munkanapon belül elromlik az eszköz és visszavisszük a boltba, azt ki kell cserélni egy másikra (Tipp: érdemes pénteken vásárolni, mert a szombat és vasárnap – nyitva tartás esetén sem - nem számít munkanapnak, a 3 napon túl még hétvégén is tesztelhetjük a készüléket!) - ekkor tehát nem választható opció, hogy hetedhét határon túli szervizekbe vigyék a becses holmit. A szavatosság viszont még akkor is élhet, ha a jótállás már rég lejárt - például egy komplett PC-nél -, ám vita esetén azt a vásárlónak (vagy a közösen felkért bevizsgálást végző cégnek) kell bizonyítania, hogy a hiba a gyártás következménye - nem pedig a nem rendeltetésszerű használaté.



Nem lehet kivételezni az alkatrészekkel

Mind a szavatosság, mind a jótállás a termék egészére vonatkozik. Nem lehet kivételt tenni - például mobiltelefonok esetében szokás, hogy a kijelzőre, vagy az akkumulátorra azt mondják: arra nem vonatkozik a garancia. Csak akkor lehet kivételezni, ha fogyó alkatrészt is tartalmaz a termék: ilyen például a nyomtatók tintapatronja, ami értelemszerűen nem valószínű, hogy kibírja évekig.



Tévhit a kötelező csere


Sokféle tévhit terjeng az áruk visszaválthatóságával kapcsolatban. Tudni kell, hogy ha a megvásárolt holmi nem tetszik, vagy esetleg kettő van belőle, a kereskedőnek nem kötelező azt kicserélnie - pláne nem visszaadnia a pénzt. Ez a lehetőség már évekkel ezelőtt megszűnt (van kivétel, lentebb foglalkozunk vele). Ugyanakkor nagy a verseny, sokféle műszaki áruház próbál megélni egymás mellett, a kereskedők gyakran önként vállalják a termékcserét. Mivel itt a kereskedő gesztusáról van szó, szintén nem evidens, hogy visszakapja a vásárló a pénzt - minderről azonban előzetesen érdemes tájékozódni vásárláskor.

Tulajdonképpen az internetes (csomagküldős) megrendelések esetén kicsit előnyben vannak a vásárlók. Ilyen az esetben ugyanis van lehetőség az áru átvételétől számított 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállni a vásárlástól - azaz: noha már átvették az árut, azt visszaadhatják, és visszakérhetik a pénzt. Ebben az esetben a vásárlónak kell visszajuttatnia az árut a kereskedőhöz, viszont nem kell megindokolnia, hogy miért nem akarja megvenni - egyszerűen csak visszakapja a pénzt 30 napon belül.



Mindenképpen kérjen számlát!

Azt nem kell mondani, hogy blokkot, nyugtát minden vásárlásnál kérni kell, de egy drágább műszaki cikk vételekor ez különösen fontos, hiszen e nélkül nem tudja bizonyítani a vevő a vásárlást. Azt lehet mondani, hogy aki számla nélkül ad ki tízezreket valamilyen szórakoztatóelektronikai eszközre, és az bekrepál, az közel áll ahhoz, hogy rámondják: megérdemelte. Ha a termék a kibontás után hibásnak bizonyul, akkor bizony vissza kell vinni. Mindegy, hogy jótállással, vagy anélkül vásároltuk a holmit, ez még a szavatosság keretén belül orvosolandó probléma. (3 munkanap + a „hétvége” az ellentmondás nélküli azonnali csere esetére)

Ilyenkor a vásárló választhat: cserét vagy javítást kér? A kereskedők zöme persze, hallani sem akar a cseréről, pedig ez egy olyan opció, amit a vásárló dönthet el, nem a kereskedő. Az ünnepek után azonban gyakran előfordul, hogy az adott termék már nem kapható, tehát cseréről nem lehet szó. Ekkor marad a javítás. Ha sem a csere, sem a javítás nem jöhet szóba, mentőöv lehet a vásárlástól való elállás, vagyis az, hogy a hibás terméket visszaadjuk, a pénzt pedig visszakapjuk. Egyetlen jogszabály sem ír elő olyasmit, hogy le kell vásárolni annak árát, ami rossz, javíthatatlan és cserélhetetlen. Jelentéktelen hiba miatt azonban visszakérni a pénzt nem lehet.



Bíróság és békéltető testület a második szint

De mikor is lehet visszavinni a holmit, ha az rossz? Meglepően hosszú ideig: két évig (használt termék esetén ez a szerződéstől függően egy év is lehet). Ennek a két évnek az első hat hónapjában a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék a vásárláskor még kifogástalan volt, vagy hogy a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta. Ez azt jelenti, hogy például egy mobiltelefon kijelzőjének a meghibásodása esetén a szervizes hiába jelenti ki lefittyedő szájszéllel, hogy nyilván leejtettük, ha semmilyen más külsérelmi nyom nem található a készüléken, az nem elegendő a bizonyításra.

Ugyanakkor tény: a kereskedő és a vásárló is tudja, hogy még egy mobiltelefonnyi pénz sem elegendő motiváció ahhoz, hogy valaki pert indítson - még akkor sem, ha jó esély mutatkozik, hogy megnyerné. Ezzel a kereskedők jelentős része vissza is él: bízik abban, hogy a vásárló nincs tisztában a lehetőségeivel, ha mégis, akkor megkockáztatja, hogy az arcunkba vágja: pereljen be. A fogyasztóvédelmi hatóság számos esetben nem foglal állást a panaszokkal kapcsolatban, csak azt tanácsolja: forduljanak a felek a békéltető testületekhez.

Mit tehetünk még, ha csalódtunk a termékben, kereskedőben egyaránt? Tanácsot kérhetünk az interneten, vagy pusztán azért, hogy mással ne fordulhasson elő az eset, megírjuk a történteket.

(origo.hu)



SZAKSZERŰEN

Alapfogalmak: a szavatosság és a jótállás mibenléte


Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?



Hibás teljesítés

A Ptk 305. § (1) bekezdése így rendelkezik:


Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik.”


A teljesítés akkor hibás, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban előírt és a szerződésben (és az annak részét képező használati útmutatóban, vásárlói tájékoztatóban) meghatározott követelményeknek.

 

„Szolgáltatás” alatt termékértékesítés esetében magát a dologszolgáltatást (az áru átadását) kell érteni. Az eladó hibás teljesítése szerződésszegésnek minősül. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. 305. §-ainak rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

„A teljesítés ideje” leggyakrabban a vásárlás ideje, amennyiben azonban csak később kerül leszállításra a megvásárolt termék, úgy ez esetben a kiszállítás időpontja minősül a teljesítés idejének, és a terméknek ekkor kell hibátlannak, hiba-ok nélkülinek lennie. A Ptk. 278. § (2) bekezdése rendelkezése alapján fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.

A Ptk. 305. § (2) bekezdése alapján hibás teljesítésnek minősül továbbá egy dolog szakszerűtlen összeszerelése, ha a szerelés szerződéses kötelezettség (vagyis erről megállapodtak a felek), és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős (eladó, vagy megbízottja). A kötelezett felel még akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult (a fogyasztó) végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.


A hibás teljesítés fogalmához szorosan kapcsolódik a szavatosság fogalma.



Szavatosság

A polgári jogban „kétféle” szavatosság létezik: egyrészt a kellékszavatosság, másrészt a jogszavatosság (amit a Ptk. per-, teher- és igénymentesség formájában nevesít).

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik. Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél (az Fgytv. 2. §-ának d) pontja szerinti „forgalmazó” – az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza) ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).

Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. Ugyanez áll a lentebb kifejtett jótállás estén is. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.)



A jótállás


Fentiekhez képest a jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.

A jótállásnak két fajtája van: a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás. Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.



Szavatossági jogok

Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt a Ptk. 306. § (1) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény(ún. elállás).


Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.

Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”



A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma


A Fgytv. 2. §-ának a) pontja szerint fogyasztó az az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A Ptk. 685. §-ának d) pont alapján fogyasztónak a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy minősül.


Fentieken túl a Ptk. 685.§-ának e) pontja definiálja a fogyasztói szerződés fogalmát, amelynek azt a szerződést minősíti, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.


Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet és a GKM rendelet tárgyi hatálya egyaránt a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre terjed ki, így az ezen jogszabályokban foglalt, az eladókat és vállalkozásokat terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti fogyasztói fogalomba tartozó jogalanyok is hivatkozhatnak.

A fentiektől függetlenül felhívjuk a figyelmet, hogy az NFH kizárólag az Fgytv. szerinti fogyasztót érintő jogszabálysértés esetén jogosult fogyasztóvédelmi eljárást lefolytatni.

(Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)



FOLYAMAT


Jótállás és szavatosság



Bevezető

  • A jótállás fogalma, fő sajátosságai

  • Minőségi kifogás intézése jótállásnál

  • A kötelező jótállás alá eső termékek köre

  • Eljárás a hiba okának bizonyítására

  • A minőségi hiba elhárításának menete

  • A jótállási idő alakulása

  • A három napos szabály

  • Gyárilag vállalt jótállás

  • Jótállás egyes javító-karbantartó szolgáltatásoknál

  • A szavatosság fogalma, sajátosságai

  • A minőségi kifogás intézése szavatosságnál

  • Jótállás alá eső termékek szavatossága

  • A jótállás, illetve szavatosság keretében felmerülő leggyakoribb panaszokok


A fogyasztóvédelmi alapismeretek a jótállás és szavatosság területén című tananyag prezentációja Power Point dokumentumként itt letölthető!



Bevezető


A fogyasztói panaszok jelentős része a jótállás és a szavatosság tárgykörébe tartozik. Ezt a kijelentést tapasztalati tényekkel is alá lehet támasztani. Például egyedül az OFE Baranya megyei szervezete 2008 folyamán közel kétezer ügyben adott tanácsot a fogyasztók részére. Ennek közel a 70%-át tették ki az ebbe a tárgykörbe tartozó ügyek. Nyugodt szívvel kimondható tehát, hogy a jótállás és a szavatosság intézésével kapcsolatos ismeretek a legfontosabbak közé tartoznak, amivel egy tanácsadónak rendelkeznie kell. Az alábbiakban ezeket az ismereteket igyekszünk összefoglalni és saját tapasztalataink alapján a lehető legjobban megvilágítani.



A jótállás fogalma, fő sajátosságai

 

Mi a jótállás?


A jótállás fogalmát a polgári törvénykönyv 248. §-a határozza meg. A jótállás lényege: annak időtartama alatt a kötelezett garantálja, hogy a szerződést hibátlanul teljesíti, vagyis hogy az érintett termék kifogástalanul fog működni. (Emiatt szokták a jótállást a mindennapokban garanciának is nevezni. A két kifejezés tartalma azonos.) Abban az esetben tehát, ha a fogyasztó jótállással kapcsolatos jogát kívánja igénybe venni, mindenekelőtt azt kell kideríteni, hogy hibás teljesítés történt-e vagy sem.


Mikor beszélünk hibás teljesítésről?


A hibás teljesítés fogalmát ugyancsak a polgári törvénykönyv határozza meg a 305. §-ban. Eszerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ide tartozik a szolgáltatott dolog hibás összeszerelése is, még akkor is, ha azt a vásárló végezte, de a probléma a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Ezektől a rendelkezésektől a fogyasztói szerződésben eltérni a fogyasztó hátrányára nem lehet, ha ez mégis megtörténne, akkor az ilyen kikötés semmis. A kötelezettet a hibás teljesítésért a kellékszavatosság kötelezettsége terheli.



Kit terhel a bizonyítási kényszer?


A jótállás legfontosabb szabálya a törvény értelmében, hogy a kötelezett csak akkor mentesül a hibás teljesítésért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, vagyis a fogyasztó szakszerűtlen magatartása idézte elő a hibát. Ez rendkívül fontos előny a fogyasztó számára, a hiba okának bizonyítása ugyanis általában – néhány nyilvánvaló esettől eltekintve – rendkívül nehéz, esetenként nem is lehetséges. Ez a teher azonban a kötelezettre hárul ,és ha nem tud bizonyítani, helyt kell állnia a hibás teljesítésért, a jótállás teljes időtartama alatt.



Hogyan kell igazolni a jótállási jogosultságot?


A törvény szerint a forgalmazónak a fogyasztói szerződés keretében nyilatkoznia kell a jótállásról. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét, címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját, valamint utalást arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből adódó jogait nem érinti. A 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet a kötelező jótállás körébe bevont termékeknél kötelezi a forgalmazót, hogy a fogyasztó részére a fogyasztási cikkel együtt, külön kérés nélkül, jótállási jegyet adjon át, amely magyar nyelven íródott, közérthető és egyértelmű. A jótállási jegyen az alábbi adatoknak kell szerepelniük:


  • a forgalmazó nevének és címének,

  • a fogyasztási cikk megnevezésének, típusának, gyártási számának, azonosításra alkalmas részei meghatározásának (ahol ez alkalmazható),

  • a gyártó és importáló nevének és címének (ez utóbbit természetesen csak a külföldről származó cikkeknél),

  • a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogoknak, beleértve azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit is,

  • a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontjának.


A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A jótállási jogot tehát ilyen esetben is lehet érvényesíteni, a vásárlás tényét és időpontját azonban természetesen ekkor is igazolni kell, hiszen a jótállás csak a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított meghatározott időn belül érvényesíthető. Erre a célra a vásárláskor átvett nyugta, blokk, számla alkalmas, ezeket tehát fontos megőrizni, annál is inkább, mivel a jótállás megszűnte után érvényesíthető szavatossági jognak csak ezek birtokában lehet érvényt szerezni.



Minőségi kifogás intézése jótállásnál


Hol kell kezdeményezni az ügyintézést?


A hivatkozott kormányrendelet 5. §-a úgy fogalmaz, hogy a kijavítás iránti igényét a fogyasztó jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály felhatalmazza a fogyasztót a rövidebb út bejárására. Ő ugyanis nem a javító szolgálattal, hanem a forgalmazóval áll közvetlen szerződéses viszonyban, fenti kitétel nélkül tehát kénytelen lenne minden garanciálisnak vélt hibánál a forgalmazóhoz fordulni. Ez a jogszabályi lehetőség módot ad az eljárás lerövidítésére, mind az ügyintézés, mind az időráfordítás vonatkozásában.


Ez azonban nem zárja ki a fogyasztónak azt a lehetőségét, hogy a forgalmazót keresse meg a hiba elhárítása céljából. A forgalmazó köteles a hibás készüléket átvenni és a javításra intézkedni. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az idézett jogszabályi előírást egyes forgalmazók úgy értelmezik; nekik semmi közük a jótállási igényhez, a fogyasztót elküldik a szervizbe, hogy intézze a dolgát, ahogy tudja. A forgalmazónak ehhez nincs joga, ha tehát a fogyasztó ilyen helyzetbe kerülne, a kifogását rögzítse a vásárlók könyvében!


Felmerül a kérdés, hogy melyiket érdemes alkalmazni a két lehetőség közül? Erre nincs általános szabály, de bizonyos szempontokat érdemes figyelembe venni. Ha a javító szolgálat a fogyasztó lakhelyén vagy a vásárlás helyén van, célszerű közvetlenül oda fordulni, mert ez lényegesen lerövidítheti a javítási időt. Amennyiben viszont a szerviz távol eső helyen vagy különösen, ha külföldön van, akkor inkább a forgalmazóra célszerű bízni az ügyintézést. Megteheti ezt a fogyasztó kényelmi okokból is, amennyiben nincs kedve vagy ideje a javítás részleteivel bajlódni. Figyelembe kell azonban venni, hogy ilyenkor az időráfordítás több nappal is meghosszabbodhat.



Hogyan kell rögzíteni a hibabejelentést?


Erről a gazdasági és közlekedési miniszter 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelete intézkedik, mely a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szól. A jogszabály 3. §-a előírja, hogy a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza:


  • a fogyasztó nevét és címét,

  • a fogyasztási cikk (áru) megnevezését és vételárát,

  • a vásárlás időpontját,

  • a hiba bejelentésének időpontját,

  • a hiba leírását,

  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

  • a kifogás rendezésének módját.


Előfordulhat, hogy a forgalmazó a kifogást vagy annak rendezési módját illetően nem ért egyet a fogyasztóval. Ehhez joga van, ilyen esetben viszont álláspontját a jegyzőkönyvben indokolnia kell. A jegyzőkönyv másolatát át kell adni a fogyasztónak.


Természetesen az is előfordulhat, hogy a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről a bejelentés időpontjában nem tud nyilatkozni. Gyakori például, hogy az üzlet tulajdonosa nem tartózkodik a helyszínen, az alkalmazott viszont nincs felhatalmazva a megtehető intézkedésre. Ilyenkor a forgalmazó köteles álláspontjáról három munkanapon belül a fogyasztót értesíteni.


Mi a teendő, ha a forgalmazó nem vesz fel jegyzőkönyvet?


Előfordulhat, hogy a forgalmazó – akár hanyagságból, akár a jogszabály nem ismerete miatt – elmulasztja felvenni a jegyzőkönyvet. Hogyan reagáljon erre a fogyasztó? Ez természetesen jogszabálysértés, ami ellen lehetőség van a fellépésre, de megítélésünk szerint mégis helye van mérlegelésnek. A fogyasztó alapérdeke ugyanis nem a jegyzőkönyv felvétele, hanem a hiba minél gyorsabb és költségmentes elhárítása. Ha tehát a forgalmazó a hibás teljesítést elismeri, és helyben orvosolja (például a hibás terméket kicseréli, visszatéríti a vételárat, vagy a fogyasztóval egyetértésben levásárlási lehetőséget biztosít), akkor nincs szükség jegyzőkönyvre, felvételétől tehát el lehet tekinteni.


Minden egyéb esetben azonban szükséges. Különösen akkor, ha a forgalmazó nem fogadja el a fogyasztó álláspontját, mert ilyenkor a jegyzőkönyv további eljárás (pl. békéltető eljárás) alapjául szolgálhat. Szükséges a jegyzőkönyv a termék javításánál is, mert ezzel igazolható adott esetben egy bizonyos hibajelenség ismételt előfordulása. Ilyenkor az a legcélszerűbb, ha a jegyzőkönyv kiállításának elmaradását a fogyasztó rögzíti a vásárlók könyvében.


Milyen igénnyel léphet fel a fogyasztó?


A polgári törvénykönyv 306. §-a tartalmazza azokat a jogosítványokat, melyekkel a fogyasztó hibás teljesítés esetén rendelkezik.


Eszerint:
(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult


a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a szavatossági jogteljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak helye nincs.


(2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.


A törvény előírását a gyakorlatba átültetve lényegében az a sorrend állítható fel, hogy amennyiben a javítás egyáltalán lehetséges, akkor ezt kell előnyben részesíteni, mert ez általában lényegesen olcsóbb a cserénél. Felmerül a kérdés, hogy hány javítást kell a fogyasztónak eltűrni? Erre vonatkozóan a jogszabály nem intézkedik, ezért a következőt szoktuk javasolni a hozzánk forduló panaszosoknak: Ha a forgalmazó felajánlja a termék javítását, azt az első meghibásodás alkalmával el kell fogadni, mert ennél több nem kényszeríthető ki. A második meghibásodás után célszerű elfogadni a javítást, hiszen előfordulhat, hogy bár első alkalommal nem volt sikeres a javítás, másodszor sikerülhet. A harmadik meghibásodást követően azonban további javítást már nem kell elfogadni, mert valószínűtlen, hogy kétszeri sikertelen javítás után a harmadik sikeres legyen. Ilyenkor a termék cseréjét javasolt kezdeményezni.

Hasonló eljárás javasolt a cserénél is. Az első felajánlott cserét még el kell fogadni, ha azonban a kicserélt készülék is meghibásodik, nem érdemes tovább kísérletezni, mert nagy az esélye annak, hogy szériahibával van dolgunk. Ilyenkor célszerű elállni a szerződéstől, tehát visszakövetelni a vételárat.

Előfordul, hogy a forgalmazó felajánlja – esetenként egyenesen előírja – a hibás termék vételárának levásárlását. Mi a helyzet ilyenkor? A jogszabály nem teszi lehetővé a forgalmazó számára, hogy ilyen feltételt támasszon. Ezt tehát a fogyasztó nem köteles elfogadni. Ha azonban az érdekével ez nem ellentétes, abban senki sem fogja megakadályozni, hogy ilyen értelemben megegyezzen a forgalmazóval. A vételár levásárlási lehetőséget mindenképpen célszerű megfontolnia a fogyasztónak, mert ha kitart a vételár visszaigénylése mellett, ezt esetleg csak eljárás keretében követelheti vissza, és arra sincs garancia, hogy az erre vonatkozó ajánlásnak a forgalmazó eleget tesz.



A kötelező jótállás alá eső termékek köre


A már hivatkozott 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza azon új tartós fogyasztási cikkek felsorolását, melyekre a Magyar Köztársaság területén, a PTK 685. § e) pontjában meghatározott fogyasztói szerződés keretében történt értékesítés esetén jótállási kötelezettség terjed ki. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a rendelet csak új termékekre terjed ki, használt cikkek esetében jótállás nem létezik.


A rendelet melléklete az alábbi cikkcsoportokat tartalmazza:

  • hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
  • mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
  • villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;
  • varrógép, kötőgép;
  • motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
  • lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
  • biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • MP3 lejátszók, pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  • távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • írógépek és szövegszerkesztők 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • hangszerek 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • órák 10,000 Ft bruttó vételár felett;
  • bútorok 10,000 Ft bruttó vételár felett.

 


A lista áttanulmányozása során észre lehet venni, hogy bizonyos cikkeknél a rendelet 10,000 Ft-os bruttó vételárat határoz meg a kötelező jótállás alsó határaként, míg más cikkcsoportoknál ilyen minimális határ nincs. A jótállási jogosultság szempontjából ez lényeges lehet, hiszen pl. egy 10,000 Ft-nál olcsóbb telefon, óra vagy rádió esetében nincs kötelező jótállás, tehát ennek elmaradása nem is kifogásolható, ugyanakkor egy 8,000 Ft-os porszívóra viszont vonatkoznak a kötelező jótállás szabályai. Meg kell jegyezni, hogy az rendelet eredeti változatából a bútorokat kifelejtették, ezért ezekre csak későbbi időponttól érvényes a garancia intézménye. A két időpont között vásárolt bútoroknál csak szavatossági jog érvényes.



Eljárás a hiba okának bizonyítására


Kinek kell bizonyítania?


A jótállás fogalmának tárgyalásakor már említettük, hogy a bizonyítás a jótállásra kötelezett felet terheli, aki általában a forgalmazó. A bizonyítás módjára nincs előírás, lényeg az, hogy az minden kétséget kizárjon. Természetesen vannak egyértelmű esetek, amik formális bizonyítására nincs is szükség. Más esetekben ez bonyolult eljárást is igényelhet, de az sem kizárt, hogy egyáltalán nincs mód bizonyításra. A forgalmazók és a fogyasztók között kialakuló vitás helyzetek sorában előkelő helyet foglal el annak vitatása, hogy ki a felelős a hiba felmerüléséért. Ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat külön fejezetben foglaljuk össze.



Kinek kell állnia a költségeket?


A jótállási idő alatt a bizonyítás a forgalmazót terheli, tehát elemi érdeke, hogy bizonyítsa „ártatlanságát”. Ezért természetesen az a költség, amibe a bizonyítási eljárás kerül, a forgalmazót terheli, abban az esetben is, ha az eljárás az ő igazát bizonyítja. E nélkül ugyanis nem tudott volna bizonyítani, tehát a teljes költség terhelte volna.

 

Gyakran előfordul, hogy a forgalmazó megfenyegeti a vevőt: elküldi ugyan bevizsgálásra a kérdéses terméket, de annak költségét áthárítja rá, ha kiderül, hogy a hiba nem gyártási eredetű. Ez a fogyasztók többségét elrettenti, hiszen a bevizsgálás nem olcsó mulatság és a fogyasztó általában nem tudja megítélni, milyen kimenetele lehet a vizsgálatnak. Ezért inkább visszakozik, mert fél egy esetleges többletköltségtől. Így viszont megfosztják a törvényben biztosított joga gyakorlásának lehetőségétől. Az ilyen jelenségek ellen keményen fel kell lépni. Szerencsére egyre gyakrabban tapasztalható, hogy egyes forgalmazók nem vállalják a költséges vizsgálatot és – a vásárlók kegyeinek megnyerése érdekében is – inkább cserélik a vitatott termékeket.



Lehet-e vitatni a szakvéleményt?


Bármelyik fél szerez is be szakvéleményt igaza bizonyítására, azt a másik nem köteles elfogadni és figyelembe venni. Ha tehát nem ért egyet a szakvéleményben foglaltakkal, akkor a fogyasztó (hiszen az esetek túlnyomó többségében a forgalmazó szerez be szakvéleményt) azt vitathatja és megtámadhatja, akár az illetékes békéltető testületnél, akár a bíróság előtt.


A békéltető testületi gyakorlat azt mutatja, hogy a forgalmazók által prezentált szakvélemények színvonala igen széles sávok között mozog. Az olyan „szakvéleményt”, amely nem tartalmaz bizonyítékot a hiba okára vonatkozóan, rendszerint figyelmen kívül hagyják. Ugyancsak aggályos az olyan szakvélemény, amelyet a forgalmazó érdekkörébe tartozó szervezet adott ki, ennek pártatlansága ugyanis erősen megkérdőjelezhető.



A minőségi hiba elhárításának menete


Hol kell elvégeztetni a hiba elhárítását?


A jótállási jegyhez rendszerint mellékelnek egy listát is, mely a gyártó által kijelölt szakszervizek nevét, címét és telefonszámát tartalmazza. Mint már említettük, a fogyasztó hiba esetén közvetlenül is fordulhat a neki legmegfelelőbb szervizhez, vagy a forgalmazóra bízza a javítás elintézését. Ami ebben a tekintetben a legfontosabb, az a következő: a jótállás ideje alatt ne engedjünk hozzányúlni a kérdéses termékhez senkit, akinek a garanciajegy erre jogosítványt nem ad. Ha ugyanis illetéktelen nyúl hozzá a termékhez – legyen az akármilyen kiváló szakember – a jótállásra vonatkozó jog elvész. A forgalmazó ilyenkor azt fogja állítani, hogy a hibát az illetéktelen beavatkozás idézte elő, és ennek ellenkezőjét már a fogyasztónak kell bizonyítania. Amennyiben tehát a kijelölt szakszerviz tevékenysége nem nyeri el a fogyasztó tetszését, ezt a problémát jelezze a forgalmazónál, mert neki kell megoldást találnia.

Vannak esetek, amikor a meghibásodott termék nem szállítható. Ilyenek a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikkek. Ezeket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazónak kell gondoskodnia.


A javításra átvett áruról elismervényt kell adni a fogyasztónak. Ezen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét, címét, az áru azonosítását lehetővé tevő adatokat, az átvétel időpontját és azt az időpontot is, amikorra a javítás elkészül.


Mennyi idő alatt kell elvégezni a javítást?


A már hivatkozott 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése szabályozza ezt a kérdést. Eszerint a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.


A rendelet a „törekvés” fogalmát nem határozza meg pontosan, ezért valamilyen, a gyakorlatban is használható tartalmat kell adni ennek a fogalomnak. A korábbi szabályozás megváltoztatása azért vált szükségessé (és ezt fogyasztói oldalról is respektálni lehet), mert bizonyos esetekben a forgalmazón kívül álló okok vezettek a határidő túllépéséhez, ugyanakkor a következmények egyedül őt sújtották. Álláspontunk szerint a forgalmazó akkor teljesíti a jogszabályi követelményt, ha minden olyan szükséges lépést megtett, ami a hiba határidőn belüli elhárításához szükséges volt. Tehát pl. időben továbbította az árut a szakszervizbe, időben rendelt pótalkatrészt stb. A fogyasztó természetesen vitathatja a törekvés megfelelőségét, ilyenkor a békéltető testületnek vagy a bíróságnak kell kimondania a végső szót.


Lehetséges, hogy a forgalmazó valóban vétlen a csúszásban. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor a fogyasztónak a végtelenségig kell-e várnia. Természetesen nem, hiszen a polgári törvénykönyv nem engedi meg, hogy a hibás teljesítés elhárítása a jogosultnak túlzott kényelmetlenséget okozzon. Ez így persze nem egzakt megfogalmazás, de az is igaz, hogy az okozott kényelmetlenség is nehezen mérhető. A gyakorlat szempontjából követhetőnek tartjuk a következő programot:


A két hetes határidő lejárta előtt még nem lehet számon kérni a javítás elhúzódását. Azt azonban megteheti a fogyasztó, hogy érdeklődik a termék sorsa után. Ebből ugyanis kiderülhet, tényleg törekszik-e a forgalmazó vagy a szerviz a hiba mielőbbi elhárítására. Ha hanyagságot tapasztal (pl. egy hét elteltével még csak el sem küldték az árut a szervizbe, vagy nem rendeltek a hiányzó alkatrészből stb.) máris felléphet a jogszabály megsértése ellen. Ha a forgalmazó (szerviz) törekvése bizonyított, akkor a következő két hét még rászámítható a teljesítésre. Ennek elteltével azonban csak egy határozott időpontra vonatkozó, lehetőleg írásba foglalt ígéretet szabad elfogadni, további ígéreteket, hitegetést nem. Konkrét ígéret hiányában, illetve a vállalt határidő letelte után kezdeményezni kell a dolog cseréjét.



Milyen módon kell a javítás tényét adminisztrálni?


A jótállás keretébe tartozó javításnál a javítással kapcsolatos információkat a jótállási jegyre kell rávezetni. Ez a forgalmazó vagy a javítást végző javítószolgálat feladata.


A jótállási jegyen fel kell tüntetni:


  • a javítási igény bejelentésének és a termék javításra történt átvételének időpontját, gépjárműnél a kilométeróra állását is,

  • a hiba okát és a javítás módját,

  • a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját,

  • a jótállás új határidejét.



A jótállási idő alakulása


Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. §-ában foglaltak szerint egy év, ami a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy – ha az üzembe helyezést forgalmazó vagy annak megbízottja végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.


A fenti rendelet szerint a jótállás időtartama a kijavítás időtartamával meghosszabbodik. Az új határidőt a forgalmazónak vagy a szakszerviznek kell kiszámítania és a jótállási jegyen feltüntetnie. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a többször meghibásodó vagy hosszan javított berendezések jótállási ideje lényegesen meghaladhatja az egy évet.



A három napos szabály


A 151/2003-as Kormányrendelet 7. §-a különleges lehetőséget biztosít a fogyasztó számára, amennyiben kimondja, hogy abban az esetben, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, akkor a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. szerint figyelembe vehető aránytalan többletköltségre (ld. 2. fejezet), hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Külön is fel kell hívni a figyelmet a félreértések elkerülése érdekében, hogy ez csak a jótállás alá eső termékekre vonatkozik..


Ezzel a szabállyal kapcsolatban több kérdés is felmerül. Az első a napok számítása. Ez nem probléma, ha olyan üzlettel állunk szemben, amely a hét végén zárva tart. De mi van akkor, ha a cikket pénteken vásárolták olyan üzletben, amely szombaton és vasárnap is nyitva tart? Tekintettel arra, hogy ezek a napok nem minősülnek munkanapnak (a szombat munkaszüneti nap, a vasárnap pedig pihenőnap), ezeket nem kell figyelembe venni, tehát a következő hét keddjén bejelentett csereigény még határidőn belülinek tekinthető.


A másik gyakran felmerülő kérdés, hogy a forgalmazó köteles-e azonnal cserélni, vagy vitathatja-e a hiba okát és bevizsgáltathatja-e a cikket? Tekintettel arra, hogy jótállási igény keretében csereigényt csak akkor érvényesíthet a fogyasztó, ha a hiba gyári eredetű, ennek ellenkezőjét a forgalmazónak kell bizonyítania. Az ehhez kapcsolódó joga nem vonható meg. A hiba okát érintő jogvitával később foglalkozunk.


Természetesen további vitalehetőség, hogy a meghibásodás mennyiben akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a felek ebben nem tudnak megegyezni, a békéltető testület elé vihetik az ügyet döntés céljából.



Gyárilag vállalt jótállás


A már többször idézett 151/2003. Korm. rendelet a kötelező jótállásról szól; meghatározza az ide tartozó termékek körét és a jótállás időtartamát is. Ettől a fogyasztó kárára eltérni nem lehet, mert az ilyen megállapodás semmis. Annak azonban nincs akadálya, hogy a forgalmazó a fenti rendeletnél kedvezőbb feltételeket vállaljon. Ezeket a fogyasztói szerződésben kell rögzíteni és ugyanúgy számon kérhetők a forgalmazón, mint a kötelező jótállás szabályai.


Leggyakrabban az fordul elő, hogy a gyártó vagy a forgalmazó az előírtnál hosszabb jótállási időt vállal. Ez általában két vagy három év, de előfordul ennél hosszabb vállalt garancia-idő is, például a gépkocsiknál. A másik ilyen lehetőség a fogyasztói árkorlát figyelmen kívül hagyása. Mint említettük, több termékcsoport esetében a rendelet csak 10 000 Ft vételár felett ír elő kötelező jótállást. Ilyen csoport például a telefonoké. Egy 8 000 Ft-os mobil telefonra például nem kellene jótállást vállalni, a forgalmazók többsége ezt mégis megteszi. Más termékcsoportok esetében is lehet találkozni hasonló jelenséggel. A lényeg az, hogy ha a gyártó vagy forgalmazó ezt a többletszolgáltatást vállalta, ez alól a futamidő alatt nem mentesülhet.



Jótállás egyes javító-karbantartó szolgáltatásoknál


A 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet kötelező jótállást ír elő az alábbi szolgáltatásoknál:


1. Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások.
2. Háztartási gépek és készülékek javítása.
3. Barkács- és kerti szerszámok javítása.
4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.
5. Audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.
6. Gyógyászati segédeszközök javítása.
7. Telefon és telefax berendezések javítása.
8. Hangszerek javítása.
9. Órák javítása.

A felsorolt szolgáltatások megrendelése esetén a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli, amennyiben a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a 20,000 forintot meghaladja.


A jótállás időtartama hat hónap, ami a szolgáltatás elvégzése utána dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadással vagy az üzembe helyezés napjával kezdődik, feltéve, hogy az üzembe helyezést a vállalkozó végezte.


A vállalkozó köteles a fogyasztó részére jótállási jegyet átadni, legkésőbb a dolog átadásakor. A jótállási jegy tartalma azonos a korábban már ismertetettel, azzal a különbséggel, hogy fel kell tüntetni a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét is.

A vállalkozó a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a ptk. előírásaira tekintettel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről legkésőbb a bejelentést követő harmadik munkanapon köteles tájékoztatni.


A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyv tartalma és a kapcsolódó eljárás megegyezik a korábban leírtakkal. Ugyanez vonatkozik a termék átvételére és szállítására vonatkozó előírásokra is. Amennyiben az el-, illetve a visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.


A hivatkozott rendelet 1. § (2) bekezdése szerint nem alkalmazhatók a rendelet fent idézett szabályai, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.



A szavatosság fogalma, sajátosságai


Mi a szavatosság?


Mint már említettük, az úgynevezett kellékszavatosság fogalmát a ptk. 305. §-a vezeti be a hibás teljesítésért vállalandó felelősség kapcsán. A hibás teljesítés azt jelenti, hogy a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szavatossággal a forgalmazó vállalja, hogy olyan terméket adott át a fogyasztónak, amely kifogástalan, nincs rejtett hibája.


Ebből az is következik, hogy amennyiben a fogyasztó a vásárláskor ismerte az árucikk hibáját, nem léphet fel szavatossági jog keretében, mert a kötelezett mentesül a felelősség alól. Gyakran előfordul, hogy bizonyos cikkeket leáraznak valamilyen minőségi hiba miatt. Ha ezt a terméken feltüntetik és a vásárló ennek ellenére megveszi, később nem követelhet semmit ezen hiba miatt. Amennyiben viszont egyéb minőségi kifogás keletkezne a szavatossági időn belül, annak elhárítását követelni lehet. Ha pl. egy cipőt azért áraztak le, mert az egyiknek az oldala lekopott, ezt a fogyasztó később nem reklamálhatja. De ha a cipő talpa válik le, emiatt már kezdeményezhet eljárást.



Hogy alakul a szavatossági idő?


A szavatossági jogot hat hónapos elévülési időn belül lehet érvényesíteni, ami a teljesítés időpontjában kezdődik. Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét, ennek betartása kötelező. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt cikk, akkor rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak a felek, de egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ilyenkor sem köthető ki.

Még két fontos szabály! Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult nem tudta a dolgot rendeltetésszerűen használni: ennyi idővel tehát a szavatosság ideje meghosszabbodik. Amennyiben az árucikk cseréjére kerül sor, a szavatossági idő újra kezdődik. A termék kijavítása esetén viszont a termékre, illetve annak kijavított részére a kijavítás következtében jelentkező hiba vonatkozásában is újra kezdődik a szavatossági idő.


Világítsuk meg a fentieket egy egyszerű példán. Tegyük fel, hogy a fogyasztó vadonatúj cipőjének a talpa kétszeri viselés után, röviddel a vásárlást követően leválik. Visszaviszi az üzletbe, ahol a minőségi hibát elismerik és elküldik a cipőt kijavításra. A fogyasztó két hét elteltével visszakapja a lábbelijét, tökéletes állapotban. Hogyan alakul a szavatossági idő? A cipőtalp leválására vonatkozóan újra kezdődik, hiszen a javítás ennek megszüntetésére irányult. Nem kezdődik viszont újra a cipő felsőrészének szavatossága, hiszen azt nem javították. Meghosszabbodik azonban két héttel, mert ennyi ideig a fogyasztó nem tudta rendeltetésszerűen használni a cipőjét.


A ptk. 308. § (4) bekezdése szerint: ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek két évnél rövidebb szavatossági határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki. Hibás teljesítés esetén a panaszos eljárása azonos az új termék megvétele utáni eljárással.



Kit terhel a bizonyítási kényszer?


A szavatossági jog alkalmazása során a vásárlástól számított 6 hónapon belül a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem volt a vásárlás időpontjában a termékben. Hat hónap elteltével a bizonyítási teher megfordul: ettől kezdve a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárlás pillanatában is benne volt a termékben. A bizonyítás ilyenkor már nagyon nehéz és költséges is, hiszen a bevizsgálás költségeit a vevőnek kell állnia. Abban az esetben viszont, ha a panasza helytállónak bizonyul, ezeket a költségeket a forgalmazó köteles megtéríteni. Megjegyzendő, hogy a szakvélemény elfogadása ilyenkor sem kötelező egyik fél számára sem. Megegyezés hiányában a békéltető testülethez vagy a bírósághoz fordulhatnak.



A minőségi kifogás intézése szavatosságnál


Hogyan kell kezdeményezni az ügyintézést?


Tekintettel arra, hogy a szavatossági jog kötelezettje minden esetben a forgalmazó, a hiba bejelentését a vásárlás helyén kell megejteni. A törvény előírja, hogy a fogyasztó a hiba felfedezése után a lehető leghamarabb köteles érvényesíteni szavatossági jogát. Ez az idő maximum két hónap lehet, de ebben az esetben bizonyítania kell, hogy a késedelmet rajta kívül álló ok idézte elő. A bejelentés gyorsaságára azért is célszerű nagyon figyelni, mert a forgalmazók gyakran védekeznek azzal, hogy túl későn hozták be a hibás terméket, ezért a kár nagyobb az indokoltnál. Az a célszerű, ha a fogyasztó a hiba észlelését követően azonnal felkeresi a vásárlás helyét. Amennyiben ebben akadályozva van, a bejelentésig ne használja a cikket, mert ezzel támadási felületet biztosít a vállalkozás számára. A bejelentésről a forgalmazó jegyzőkönyvet köteles felvenni, hasonlóan a jótállási igény érvényesítéséhez (ld. 2. fejezet).



Hogyan kell igazolni a szavatossági jogosultságot?


A korábban már ugyancsak idézett 49/2003. GKM rendelet 2 §-a adja meg a választ erre a kérdésre. Eszerint a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. Ezért ismét hangsúlyozni kell – és nem lehet elégszer elmondani, mert ezzel kapcsolatban nagyon rosszak a tapasztalatok – hogy a vásárláskor kapott nyugtát, blokkot, számlát meg kell őrizni! Ennek hiányában ugyanis a vásárlás ténye gyakorlatilag nem bizonyítható és emiatt természetesen a szavatossági jogot sem lehet érvényesíteni.


Milyen igénnyel léphet fel a fogyasztó?


A szavatossági jog gyakorlása során a fogyasztó számára ugyanazok a lehetőségek állnak rendelkezésre, mint amiket a jótállás tárgyalása során ismertettünk, ezért ezeket itt nem ismételjük meg. A lehetőségek leírása a 2. fejezet végén található.



Jótállás alá eső termékek szavatossága


Mennyi szavatossági idő jár ez esetben?


Alaphelyzetben a kötelező jótállás ideje egy év, a fogyasztói szerződés alapján járó szavatossági idő két év. Tekintettel arra, hogy mindkettő a vásárlás, illetve az üzembe helyezés időpontjával kezdődik, a jótállás lejárta után még egy év szavatossági idő marad. A ptk. 308/A § (1) bekezdése szerint azonban, ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, különösen akkor, amennyiben a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a fenti határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje tartós használatra rendelt cikkeknél a teljesítés időpontjától számított három év. Ezért szoktuk praktikusan azt mondani, hogy a jótállási idő lejártát követően még két év szavatosság is jár a termékre.


Más a helyzet akkor, ha a gyártó vagy a forgalmazó a kötelezőnél hosszabb jótállási időt vállalt. Ennek ideje ugyanis a szavatossági jog gyakorlásának idejét csökkenti, szélső esetben teljesen el is fogyaszthatja azt. Ha például valamely termékre három év garanciát vállaltak, a szavatosság alkalmazására már nem lesz lehetőség.



Kinek kell bizonyítania a hiba okát?


A jótállás teljes ideje alatt a gyártót, illetve a forgalmazót terhelte a bizonyítási kényszer. Ez a kötelező jótállást alapul véve is minimum egy év. Ez hosszabb idő, mint a szavatossági időből a forgalmazót terhelő időszak. A jótállás lejárta után tehát a bizonyítási kényszer teljes egészében a fogyasztóra hárul. Ha olyan hiba merül fel, ami korábban még nem jelentkezett, ez nem könnyű és nem olcsó feladat. Amennyiben viszont olyan hiba ismétlődik, amit a jótállási idő alatt már elismertek gyártási hibának, ennek eredetét a fogyasztónak nem kell ismét bizonyítania, elég hivatkozni a korábbi esetre. (Ez egyébként szó szerint igaz a szavatossági jog keretébe tartozó termékekre is.)



A jótállás, illetve szavatosság keretében felmerülő leggyakoribb panaszokok


Vásárláskor vagy szolgáltatás igénybevételekor sok ártalom érheti a vásárlót. Ezek közé tartozik, hogy esetleg gyári hibás árut vásárolt, illetve, hogy a szolgáltatás nyújtása során annak minősége nem megfelelő, ami csak a működés során derül ki. A vásárlót ilyenkor védelem illeti meg, melynek eszközei elsősorban az előzőekben már említett garanciával, szavatossággal foglalkozó törvények, rendeletek, valamint a szankciókat alkalmazó jogi eszközök. Ha a fogyasztót – minden tudatossága ellenére – vélten vagy valóban becsapták, hibás árut vásárolt vagy a szolgáltatás minősége nem megfelelő, saját magának kell panaszát intéznie, de ehhez segítséget kérhet a fogyasztóvédelmi egyesület helyi szerveitől. Fő szabály, hogy a fogyasztói vita mindig azzal van, akitől az árut vagy a szolgáltatást megvásárolták. Ennek számos oka lehet, a leggyakrabban előfordulókat az alábbiakban mutatjuk be.



Vita a hiba okának bizonyításáról


A jótállás, illetve szavatosság vonatkozásában alapvető a hiba okának megállapítása. Fenti jogok ugyanis csak hibás teljesítésnél gyakorolhatók, a fogyasztó által okozott hibanál viszont nem. A vonatkozó jogszabályok egyértelműen meghatározzák, kit terhel a bizonyítás, kimondják azonban azt is, hogy egyik fél sem köteles a másik által beszerzett szakvéleményt elfogadni. Ennek ellenére a helyzet megítélésénél a szakvélemény tartalmát célszerű alaposan elemezni, mert hasznos útmutatással szolgálhat.


A panaszügyek során beszerzett szakvélemények minősége igen erős szórást mutat. Az ügy megítélése szempontjából használhatónak csak az a szakvélemény tekinthető, amely megállapításait megfelelő indokolással támasztja alá. Sajnos, ilyennel elég ritkán lehet találkozni. Gyakoriak az ex catedra kijelentéseket tartalmazó kinyilatkozás-szerű „szakvélemények”.


A szavatossági viták jelentős része a cipőügy. Ilyen jellegű panasznál tipikus, hogy az üzlet elküldi a cipőt a gyártóhoz vagy importőrhöz, aki rendszerint a saját embereivel vagy megbízottaival vizsgáltatja meg. Az eredmény is tipikus az esetek többségében: a hiba oka szerintük a lábbeli nem rendeltetésszerű használata. Az ilyen kijelentés nyilván nem fogadható el bizonyítékként. A tanácsadó józan ítélőképességére van bízva, hogy a panasz tárgyát képező termék megtekintése után helyt ad-e neki, vagy elveti és ennek alapján javasol további lépéseket a panaszosnak.


A másik gyakran előforduló panasz a mobil telefonokkal kapcsolatos. Ugyancsak tipikus „szakvélemény” a következő: a hibát ismeretlen eredetű folyadék okozta, ezért a jótállást megvonják. A fentiekkel az alábbi probléma van: nem tartalmazza azt, hogy milyen folyadékról van szó, hol került bele a telefonba, hogyan és mikor. Sőt az sem mindig bizonyított, hogy a fénykép a kérdéses mobiltelefonról készült (pl. hiányzik a gyártási szám).Vagyis tulajdonképpen semmit sem bizonyít, még akkor sem, ha (és ez is tipikus) színes nagyított fotót mellékelnek a hiba bemutatására. Az ilyen szakvéleményt sem szabad elfogadni.



Vita a hiba elhárításának módjáról, a követelés elfogadható mértékéről


A követeléstnél a fogyasztók hajlamosak elvetni a sulykot. Azzal a felkiáltással, hogy elvesztették a bizalmat a forgalmazóban, sokan az első probléma felmerülésekor szeretnének elállni a szerződéstől.


Ez nyilvánvalóan nem fogadható el. Ilyenkor meg kell magyarázni, hogy milyen fokozatokat biztosít a törvény a hibás teljesítés esetére. Az elállás az a végső eset, amikor már minden egyéb lehetőség kimerült.


Persze így sem problémamentes a kérdés. A ptk. úgy fogalmaz, hogy a fogyasztó választhat a kijavítás és a kicserélés között, feltéve, ha a választott mód nem okoz aránytalan terhet a forgalmazó számára. Ez nem egzakt meghatározás, tehát vitára ad alkalmat. Nagy általánosságban mégis kimondható, hogy a javítás költsége alacsonyabb, mint a cseréé, ezért az esetek többségében ezt kell választani.



Vita az elhárítás eredményének minőségéről


A fogyasztó nem köteles elfogadni a javítást, amennyiben annak eredményeként a kijavított termék minősége gyengébb, mint ami a korából következően elvárható lenne. Ez a megfogalmazás ismét csak viták forrása lehet. Különösen ruházati cikkeknél, mindenekelőtt cipőknél merülhet fel kérdésként, hogy elfogadható minőségű-e a javítás vagy sem? Erre a kérdésre a választ mindig egyedileg lehet csak megadni. Általánosságban mégis elmondható, hogy az a legelfogadhatóbb javítás, amit nem is lehet észrevenni.



Alkatrészellátás biztosítása


A korábbi szabályozás szerint a gyártó köteles volt a tartós fogyasztási cikk részére 8 évig tartalékalkatrészt biztosítani. Ez a szabály sok fogyasztó tudatában ma is él. Azóta azonban változott a helyzet, a kötelező alkatrész-biztosítás megszűnt, de garanciális javításnál a 151/2003 Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre, ha pedig a javítás alkatrész hiánya miatt nem lehetséges, a terméket cserélni kell.



A javítási idő vagy a gyakoriság miatti vita


A 49/2003 GKM számú rendelet 4. § (2) bekezdése szerint törekedni kell a javítás 15 napon belüli elvégzésére, ami azt jelenti, hogy a munkaszüneti és a pihenő napok is beleszámítanak a javítás idejébe. A forgalmazók egy része hajlamos ezt az előírást úgy értelmezni, hogy a kijavításnak nincs is határideje. Ezt azonban nem szabad elfogadni.


Mindenekelőtt felvethető, törekedett-e a forgalmazó a hiba határidőn belüli elhárítására. Ez alatt azt értjük, megtett-e minden tőle telhetőt ennek érdekében. Ha nem, máris megszegte a jogszabályt. Ha azonban rajta kívül álló okok késleltetik (pl. a Távol-Keletről megrendelt alkatrész nem érkezett meg), indokolt a türelem.


Meddig kell tűrnie a fogyasztónak a késedelmet? Erre nincs előírás. A következőket szoktuk javasolni:


  • a termék leadásától számított két héten belül csak akkor lehet fellépni, ha a forgalmazó nem törekszik a hiba elhárítására (pl. nem továbbítja a terméket a szervizbe),

  • két hét elteltével már célszerű sürgetni a javítás elkészültét,

  • egy hónap elteltével – nagyon konkrét ígéret hiányában – már kérheti a termék cseréjét.


Az is gyakori vitatéma, hogy hány javítást kell eltűrni.


Erre sincs előírás, ezért a következő gyakorlatot alakítottuk ki:


  • egy javítást – amennyiben az lehetséges – el kell fogadni, mert a törvény ezt megköveteli,

  • a másodikat célszerű elfogadni, hiszen nem zárható ki, hogy mégis sikerül megjavítani,

  • ha harmadszor is meghibásodott a termék (különösen, amennyiben azonos hibával), már kezdeményezhető a csere, mert kicsi a valószínűsége, hogy használható állapotba tudják hozni valaha is.


Cserekészülék biztosításával kapcsolatos vita


Sok fogyasztó reklamálja, hogy a javítás idejére a forgalmazó nem biztosít részére cserekészüléket. Erre vonatkozóan nincs kötelezettség előírva a forgalmazók részére, tehát a követelés megalapozatlan. Ettől függetlenül előfordul, hogy egyes forgalmazók (pl. mobil telefonszolgáltatók) adnak cserekészüléket. Ezekkel kapcsolatban viszont az szokott lenni a kifogás, hogy nem olyan színvonalú, mint a javításra leadott berendezés. Természetesen ez a kifogás is megalapozatlan.



Nem minőségi hiba miatti csereigény


Arra is van példa, hogy a fogyasztók hibátlan terméket szeretnének cserélni. Például, mert nem tetszik a színe, vagy nem megfelelő a mérete stb. Az ilyen csereigény nem megalapozott, követelni nem lehet, teljesítése a forgalmazó jóindulatán múlik.


Jótállás, illetve szavatosság lehetősége megszűnt üzletnél


A két eset között jelentős a különbség. A jótállást ugyanis a fogyasztó közvetlenül is intézheti a javító szolgálatnál. Ebből a szempontból tehát nem számít, létezik-e még a bolt vagy sem. A szavatosságnál más a helyzet. Ezt az igényt ugyanis az üzletben kell bejelenteni. Ha az üzlet, amiben a terméket vásárolta, megszűnt, két eset lehetséges. Amennyiben a boltot üzemeltető cég létezik, akkor oda kell fordulni a szavatossági igény érvényesítéséhez. Ha viszont a fő cége is megszűnt, akkor a szavatossági jog elvész, kivéve, olyankor, amikor a megszűnt cégnek van jogutódja, amely a korábbi igényeket átvállalja.



Jótállás, illetve szavatosság akciós termékeknél


Az akciós termékre ugyanazok a jótállási, illetve szavatossági jogok vonatkoznak, mint a nem akciós termékekre. A különbség a vételárban van. A vita legtöbbször abból adódik, hogy milyen árat kell visszatéríteni az akcióban vásárolt termék után. Alapszabály az, hogy a vásárlónak elállás esetén a kifizetett vételárat kell visszakapnia. Akcióban vásárolt terméknél tehát az akciós árat, függetlenül attól, hogy az elállás pillanatában az akció már megszűnt, ezért a termék fogyasztói ára magasabb.


Jótállás, illetve szavatosság leértékelt áruknál


A leértékelés rendszerint valamilyen minőségi hiba következménye. A forgalmazónak fel kell tüntetnie, hogy milyen okból történt a leárazás. Ha a fogyasztó ennek ismeretében mégis megvásárolja a terméket, a feltüntetett hiba miatt sem jótállást, sem szavatosságot nem érvényesíthet. Amennyiben a forgalmazó elmulasztja felhívni a vásárlók figyelmét a leárazás okára, akkor nem mentesül a jótállási, illetve szavatossági kötelezettség alól. Ugyanez érvényes minden olyan esetben, amikor az áruval kapcsolatban nem a feltüntetett ok miatt merül fel minőségi kifogás.

(tamop.ofe.hu)



Fontosabb elérhetőségek:

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Fóruma

Fogyasztóvédelmi Fórum (panaszfal.hu – szaktanácsadás/ ÉTOSZ)

Fogyasztóvédelmi Fórum (fvf.hu - nem szaktanácsadás)

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE)

Tudatos Vásárlók Egyesülete (és magazinja)

Fogyasztóvédő- és Érdekszövetség Alapítvány



Jogszabályok:

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről



TÖRTÉNET

Szavatosság, Jótállás (garancia)

(2007-es cikk - Az információk elavulhattak, megváltozhattak!)

A wordben 18 oldalasra rúgó cikk az admin javaslatára, az olvasók kíméletére és a könnyebb emészthetőség érdekében 3 részletben kerül feltöltésre.

Az első részben azt járom körbe, hogy mire érdemes a gép kiválasztásánál, megvásárlásánál odafigyelni, illetve a későbbiek megértéséhez szükséges alapfogalmak és jogintézmények kerülnek bemutatásra.


A második rész a szavatossággal, a harmadik rész pedig a jótállással, a szavatossági-jótállási igények érvényesítésével, valamint a szavatossági-jótállási határidők elteltét követően igénybe vehető eszközökkel foglalkozik. Jó szórakozást, és kitartást kívánok mindenkinek!



Előszó


Miután alaposan kiveséztük a kereső két oldalán álló szereplők jogait (szerzői jogok, és képmáshoz való jog), vessünk egy pillantást A GÉPre, ami a két oldalt összeköti. Ha szerencsénk van, a gépezet tökéletesen működik és gyönyörűbbnél gyönyörűbb képekkel örvendeztet meg bennünket és környezetünket. Ha nincs szerencsénk... nos akkor jön a fotós számára a rémálom... A család első nekifutásra ugyan megkönnyebbülten fellélegzik, és naivan azt gondolja, talán végre egy kis időre visszakapja a fotózásban addig teljesen elmerült családtagot, de az idő előrehaladtával, és fotósunk neurológiai tüneteinek súlyosbodásával belátja: mindenkinek jobb, ha működik az a masina...

A jó öreg Murphy szerint ami elromolhat, az el is romlik. Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy minél nagyobb bosszúságot okoz, annál nagyobb valószínűséggel romlik el. Tehát ha a méregdrága DSLR-ünkre a garancia az ember életében csak egyszer adódó, több DVD-nyi csodálatos képpel kecsegtető fantasztikus utazás első napján jár le, semmi jóra ne számítsunk, és stratégiai tartaléknak vételezzünk egy olcsó, lestrapált kompaktot a bolhán...

Mivel A GÉP legvalószínűbb meghibásodási időpontja a szavatossági/jótállási határidő utolsó napját követő nap, nagyon fontos, hogy ez a határidő mikor jár le, illetve mikor kezdődött el egyáltalán. Mert ha A GÉP rosszul tudja, és téved egy napot, még mákunk lehet, és a megúszott javítási költségeken megvehetjük végre azt rég áhított kiegészítőt, ami hónapok óta olyan pofátlanul kacsintgat ránk egy üzlet kirakatából...



Jelen cikk célja, hogy ismertesse azokat a szabályokat (ideértve a kialakult bírósági / fogyasztóvédelmi gyakorlatot), amelyek A GÉP meghibásodása esetén alkalmazásra kerül(het)(né)nek, illetve - a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében - azokat esetleges trükköket, amelyek segítségével a vadkapitalista fogyasztói társadalomnak az egyént elsöpörni szándékozó hullámait meglovagló, és a fogyasztó naivitását, hiszékenységét és kiszolgáltatottságát kihasználó kereskedők megpróbálnak kibújni kötelezettségeik alól.


Igyekszem az egyes szabályokat szabatosan, de közérthető formában, az előzőhöz hasonló nagystílű, fellengzős és totálisan felesleges körmondatokat lehetőleg kerülve ismertetni. Mielőtt rátérnénk azonban a tényleges témára, néhány, a könnyebb érthetőség szempontjából is fontos előkérdést tisztáznunk kell.



1.) A gép megvásárlása

Akkor, amikor fényképezőgépet (vagy bármi mást) vásárolunk, egy adásvételi szerződés alanyává válunk. Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ezen kötelezettségek teljesítését (csak így triviálisan) teljesítésnek hívjuk. Ezen teljesítéshez kötődik a szavatossági/jótállási határidők kezdete.


A dolog átadása tekintetében az eladó a kötelezett, a vevő a jogosult, a vételár megfizetése tekintetében a vevő a kötelezett, az eladó a jogosult. Tekintettel arra, hogy adásvételnél a főkötelezett a dolog átadására köteles eladó, a továbbiakban az eladót kötelezettnek, a vevőt pedig jogosultnak hívjuk.

 


A.) Hibás teljesítés


Ahhoz, hogy jótállási-, szavatossági igényt érvényesíthessünk, a legfontosabb feltétel, hogy a kötelezett hibásan teljesítsen. A hibás teljesítés meghatározása negatív módon történik: ha a teljesítés nem szerződésszerű, akkor hibás.

Az, hogy a kötelezett által nyújtott szolgáltatás mennyiben tekinthető szerződésszerű teljesítésnek, csak a törvényi kellékek és a szerződés tartalma alapján bírálható el.

Ad 1. A szerződés tartalma szerint a teljesítés akkor szerződésszerű, ha az megfelel a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek, azaz a teljesítésre a szerződésben meghatározott időben, helyen, a kikötött mennyiség, minőség és választék szerint kerül sor: a megrendeléskor előre jelzett időben, a (megállapodásnak megfelelően) a postás meghozta, vagy bemehettem átvenni az általam megrendelttel teljesen azonos típusú gépet, a gyári és az általam megrendelt típusú és darabszámú tartozékokkal, kiegészítőkkel együtt.


Ha már tartozéknál tartunk: újabban elterjedt az az értékesítési mód, hogy a gépet különböző "csomagokban" vehetjük meg, amely sok esetben a vásárlóra nézve kedvező konstrukciókat eredményez, néhány esetben azonban a vásárló átejtésére irányul.


A Ptk. 95. § (2) bekezdése szerint a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék). Tehát például egy áramforrás minimum jár a géphez, az nem különálló, a vételáron felüli tétel. Legalább egy memóriakártya is jár a géphez, ha nincs belső memóriája, és ennek a memóriakártyának akkorának kell lennie, hogy legalább egy képet tudjak rá készíteni akkor is, ha legnagyobb felbontással, tömörítés nélkül mentem. A felek persze ettől eltérhetnek, az erre vonatkozó nyilatkozatnak viszont kifejezettnek kell lennie (Ha a régi gépembe ugyanolyan akksi és memóriakártya kell, és ezért nincs szükségem ezekre a tartozékokra, kérhetem, hogy ezek nélkül szállítsák. Persze ha az eladó nem tudja külön, tartozék nélkül beszerezni a gépet, akkor az üzlet ilyen formában nem jöhet létre.)


A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). Ilyen alkotórész a fényképezőgép esetében az objektív, ami a cserélhető objektíves gépeknél vethet fel problémát. Ha én kifejezetten vázat vásárolok, akkor az obit külön kell megvennem. Ha azonban pl. fényképezőgépet hirdettek azon az áron, amin megrendeltem, akkor abban az árban egy objektívnek is benne kell lennie, hiszen anélkül a fényképezőgép nem használható.



Lássunk egy példát:


A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tesco-Global Áruházak Zrt. ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban (22/2006. VJ) megállapította, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Fuji FinePix" digitális fényképezőgéppel kapcsolatban a 2005. július 27-től augusztus 9-ig érvényes reklámújságban azt közölte, hogy a termék megvásárlása esetén a fogyasztók ajándékba kapnak egy 16 MB xD kártyát, illetőleg azt az ígéretet tette, hogy a termék megvásárlásával "több mint 35%-os megtakarítás érhető el". A reklámújság utolsó oldalán igen apró betűkkel, szinte olvashatatlan kivitelezésben az eljárás alá vont közli, hogy "az újságban szereplő megtakarítások a 2005. július 6-i árakhoz képest értendők." A szállító nyilatkozata szerint a belső memóriával nem rendelkező terméknek minden esetben gyári alaptartozéka a gyári dobozban mellékelt 16 MB-os xD kártya. A készülékhez használható memóriakártya cserélhető és igény szerint bővíthető xD Picture Card. A memóriakártya hiányában a készülékkel nem lehet képet rögzíteni. Egyes esetekben előfordulhatott, hogy a szállító akcióként a készülékhez egy nagyobb méretű memóriakártyát adott ajándékba, de a gyári alaptartozékként a gyári dobozba mellékelt 16 MB-os memóriakártya ettől függetlenül megtalálható volt az akciós csomagban. A Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben indított Vj-55/2003. számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában már korábban aláhúzta, hogy mivel a fogyasztó döntése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az akcióban való részvétel által elérhető megtakarításnak, versenyjogi követelményként fogalmazódik meg az ebben való tájékoztatás pontos, félre nem érthető volta. Ezen ügyben a Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont az általa megtartott akciók kapcsán, az akciókról tájékoztató újságjában a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor az újság egyes esetekben az árkedvezmény mértékének bemutatására nem a termék akciót megelőző árát tüntette fel, hanem egy korábbi, az árengedmény mértéke szempontjából az eljárás alá vont számára kedvezőbb, a fogyasztó számára vonzóbb árat. (Az akciós ár 44.990 Ft volt, amely alapján a nem akciós árnak minimum 69.215 Ft-nak kellett lennie, csakhogy a készülék fogyasztók által fizetendő ára csak 2005. május 18. és május 30. között haladta meg ezt az árat (69.990 Ft), ezt követően alacsonyabb volt.


Jogsértőnek minősül ugyanis, ha a vállalkozás a szórólapján feltüntet egy magasabb és egy kedvezményes árat, és

  • a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de azt a kedvezményes ár alkalmazását közvetlenül megelőzően nem, illetve korábban is csak kivételesen gyakorolta,

  • a vállalkozás a kedvezményes ár előtt közvetlenül alkalmazta a magasabb árat, azonban ezt rendeltetésellenesen, így például ésszerűtlenül rövid ideig tette,

  • a magasabb árat korábban nem alkalmazta,

  • a fogyasztónak ténylegesen nem a kedvezményes, hanem annál magasabb árat kell megfizetnie.

Ad 2. A törvényi kellékeknek való megfeleléshez a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában


  • alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak (lehessen vele fotózni), és

  • rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és

  • alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

  • rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

Amennyiben a vevő olyan célt kíván elérni, amely a szerződés természetéből egyébként nem derül ki, ezt már a szerződéskötéskor közölnie kell, ellenkező esetben a teljesítésnek e speciális cél elérésére nem kell alkalmasnak lennie. A teljesítés megfelelősége szempontjából ugyanis az irányadó szempont, hogy a szerződő felek a szerződéskötéskor mivel számolhattak. A teljesítő személyén tehát csak a szolgáltatás olyan tulajdonságát lehet számon kérni, amellyel a szerződéskötéskor kalkulálhatott, vagyis amely az általános gyakorlat szerint megkövetelhető, illetve ezen túl, amelyet a szerződéskötéskor a felek kimondottan kikötöttek. (Például ha én az adott gépet nem ismerem, és úgy rendelek, hogy olyan gépet szeretnék, amivel jó makrókat lehet készíteni, vagy amivel mpeg4-es, csak a kártya kapacitásától függő hosszúságú videót lehet készíteni, akkor a gépnek ezen elvárásoknak meg kell felelnie, ilyen gépet kell, hogy megrendeltessenek velem. Az eladó tehát nem mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól azon az alapon, hogy a gép gyárilag nem tudja nyújtani az adott szolgáltatást. Persze azért az hozzátartozik a dologhoz, hogy a speciális igényt adott esetben bizonyítani is tudni kell.)

A nyilvános kijelentés alatt a törvény a reklámban és az árucímkén tett, a szolgáltatás tulajdonságát érintő közlést érti. Ilyennek azok a kijelentések minősülnek, amelyek a tulajdonságot illető konkrét, tényszerű közlést tartalmaznak. Nem esik ezért ebbe a körbe a reklámokban szokásos, és általánosságban megfogalmazott öndicséret (pl. legjobb, legolcsóbb, stb.). A tulajdonságot érintő nyilvános közlés azonban nem csak a kötelezettől, de a gyártótól, az importálótól, valamint ezek képviselőjétől is származhat. A törvény emellett további kivételeket is tartalmaz.

Ha a szolgáltatás a Ptk. 277. § (1) bekezdésében nevesített feltétel valamelyikét nem elégíti ki, a teljesítés nem szerződésszerű. Nincs törvényi akadálya azonban annak, hogy a felek a szerződésükben ettől eltérően a kellékek részben vagy egészben történő kizárásáról rendelkezzenek, vagy annak tartalmát másként határozzák meg.


A Ptk. 277. § (6) bekezdése szerint a kötelezett köteles a dolgot - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles.

Az írásbeli használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról, így különösen az áru rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről, valamint minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják.



B.) Vételár

Internetes, szórólap alapján, vagy prospektusból rendelés esetén érdemes a "reklámanyagot" eltenni, ugyanis a fizetendő árnak ezzel meg kell egyeznie, a megrendelés és a teljesítés közti áremelkedés miatt fellépő különbözet a vevőre nem hárítható át. A Magyar Köztársaság területén fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat azaz az ÁFÁs árat kell feltüntetni. Az eladási ár tehát az áruért a fogyasztói forgalomban fizetendő ár, amely magában foglalja az általános forgalmi adót (áfa) és az árat terhelő más adók, illetve egyéb fizetési kötelezettségek összegét is, amely bruttó ár néven ismert. (Jogsértést állapított meg például a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa akkor, amikor az Euronics akciós újság és óriásplakát hirdetésén az ECS G320 Notebook a következő akcióban szerepelt: 149.999,- helyett 99.999,- + áfa. Az eredeti árat tehát bruttó ár számításával jogszabályszerűen közölte, míg a kedvezményes ár alapját megváltoztatta és a bruttó árhoz képest, a jóval kisebb összegű nettó árat tüntette fel azzal, hogy ahhoz áfa is járul. A fogyasztó azonban az eredeti árat is nettó árnak vélhette, amelyből következően a kedvezmény nagysága a valósnál kedvezőbbnek tűnt. Az óriásplakát árfeliratainak jól észlelhetőségével, illetve az Euronics reklámújságbeli magyarázatával a fogyasztó megtévesztésre alkalmasság ugyan kiküszöbölhető, de a különböző alapú árfeltüntetések az ajánlat megítélését változatlanul nehezítették, ezért a Versenytanács a jogsértést megállapította. (40/2006. VJ)

Amire még érdemes odafigyelni, hogy ha a szórólapon az adott terméket 0 %-os THM-el hirdetik, és ezt igénybe is kívánjuk venni, akkor kifejezetten kérjük a 0 % THM-es változatot, különben előfordulhat, hogy ránksóznak egy áruvásárlási hitelt 40 %-os THM-el. Az sem mindegy, hogy a boltban működő hitelintézeti képviselők közül melyikhez megyünk, mert mindegyiknél más konstrukcióban, más feltételekkel juthatunk hitelhez. (A 0 % kamatnak pedig pláne nem szabad bedőlni, mert sok olyan 0 % kamatos konstrukció létezik, ahol ugyan kamatot nem fizet az adós, de mindenféle jogcímen akár a piaci kamat mértékénél jóval magasabb árat fizet a kölcsönbe kapott pénzért.)

Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.

Adásvétel esetében az egyidejű szolgáltatás a főszabály, mivel azonban a főkötelezett az eladó, ő köteles először teljesíteni. A felek megállapodhatnak ugyan abban, hogy a vevő a teljes vételárat kifizeti, és később kapja meg az árut, de ezt senkinek sem ajánlom. Az olyan szövegnek, hogy neki (mármint az eladónak) is ki kell fizetnie a megrendeléskor az árut, és ezért kéri előre a teljes összeget, ne dőljünk be. Gondoljunk csak bele, hogy ha hónapokig nem hozza meg az árut, csak a mi pénzünk használatával mekkora kamatbevételre tehet szert, majd ezt az összeget szorozzuk meg az ügyfelek számával...

Ami szóba jöhet, és az üzleti életben elfogadott, az az előleg, és a foglaló, melyek mértéke 5-10 % körül mozog. Ami különleges jogkövetkezményeket von maga után, az a foglaló: a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül (kifejezetten foglalóként) adott dolog (jellemzően pénz). Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.



A teljesítés helye, ideje, módja, a határidők számítása, a kötelezett késedelme

A teljesítés helye (eltérő megállapodás hiányában) boltban vásárlás esetén a bolt, ahol a gépet átvesszük, házhozszállítás esetén - fogyasztói szerződésről lévén szó - a jogosult (azaz a vevő) lakóhelye: a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg. Ez azért fontos, mert ha nem fogyasztói szerződésről van szó, akkor a kötelezett a postára adással / fuvarozónak átadással teljesít. Mivel pedig a hibás teljesítés megítélése szempontjából a teljesítés időpontja az irányadó, nem mindegy, hogy a fuvarozó által történő szállítás ideje alatt az eladó, vagy a fogyasztó viseli a dolog meghibásodásának kockázatát.

 

A kárveszély ugyanis - ha a törvény kivételt nem tesz - a teljesítéssel száll át a másik szerződő félre. (A kárveszély-viselés lényegében azt jelenti, hogy a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett, és másra át nem hárítható károkat. Extrém példával élve tehát a tét az, hogy ha a csomagba útközben belecsap a villám, és szénné égeti a gépet, az az én károm, és vehetek új gépet, vagy az eladó kára, és köteles helyette másikat adni. Fogyasztói szerződés esetében ez utóbbi érvényesül főszabályként.)

A határidők számítása: A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.


Tehát, ha augusztus 30-án vásárolom a gépet, a három nap, hat hónap, két év augusztus 31-én kezdődik el. A hat hónap például február 28-án (szökőévben 29-én) jár le, de ha ez munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon.


A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

A gép átvételekor megvizsgálási kötelezettség terhel: a jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik.


Tehát a megvizsgálási kötelezettség nem azt jelenti, hogy a gép minden egyes funkcióját ki kell próbálnom, hanem elsősorban arra kell kiterjednie, hogy minden szükséges alkatrész megvan-e, nincs-e külső sérülés. A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.


A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt; más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A lejárat - azaz a teljesítés idejének meghatározása - nem tartozik a szerződések jogszabályban elvárt lényeges elemei közé, így ha azt a felek maguk sem tekintik annak, arról a megállapodásukban rendelkezniük nem kell. Ilyenkor a lejárat időpontját - amennyiben a szolgáltatás rendeltetéséből más nem következik - a diszpozitív (azaz eltérést engedő) jogszabályi rendelkezés, illetve a jogosult felhívásában megjelölt idő jelöli ki. A felszólítás olyan - bármilyen formában érvényesen megtehető - egyoldalú címzett jognyilatkozat, amely szerződésszerű teljesítésre hív fel, és amelynek tartalmából kétségtelenül ki kell derülnie a jogosult szolgáltatás teljesítését igénylő akaratának. A késedelembe esés időpontja a lejárat napjának elteltével következik be.

Mivel jelen esetben a felek egyszerre kötelesek a szolgáltatásra (egyidejű teljesítés), egyikük sem esik késedelembe addig, amíg a másik nem teljesít vagy azt fel nem ajánlja, így ha a megrendeléskor előleget/foglalót nem fizettünk, és nem ajánljuk fel a fizetést, elállási jogunkat nem érvényesíthetjük. A jogosult ugyanis - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el. Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontja.

Tehát, ha az eladó nem hozza meg a vállalt határidőben a gépet, és emiatt, a fenti jogommal élve elállok a szerződéstől, akkor az adott előlegemet teljes összegében, az adott foglalót kétszeres összegében vissza kell kapnom. És mivel az elállás következtében a szerződés a megkötésének időpontjára visszaható (ex tunc) hatállyal megszűnik, olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződés létre sem jött volna. A visszaszolgáltatási kötelezettség tehát a szerződés megkötésének időpontjától esedékes, ezért azt a felet, aki pénzt szolgáltatott (azaz engem), az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg... A felek eltérően megállapodhatnak, de fogyasztói szerződésben az olyan szerződési kikötés, amely kizárja, hogy a befizetett és ellenszolgáltatás nélkül maradt összeget visszaköveteljem, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, és mint ilyen, semmis.

Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős (pl. a megrendelést követően a gyártó kivonta a forgalomból a gépet), a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.



2.) Szavatosság


Mielőtt rátérnénk a részletes szabályokra, itt is szükséges némi dogmatikai kitekintés, a fogalmak tisztázása.

A szavatosság a hibás teljesítésért való Ptk-n alapuló felelősségvállalást jelenti, míg a jótállás dogmatikailag egy szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelyet a kötelezett vállalhat önként, vagy jogszabály előírhatja kötelezően. (A kettőt lehet kombinálni, de csak akkor, ha a jogszabály által előírtnál a jogosultra nézve kedvezőbb feltételek teljesítését vállalja a kötelezett: pl. 3 év "cseregaranciát".

A jogosult választhat, hogy szavatossági, vagy jótállási igényt érvényesít (ezek ugyanis határidejükben, és igényérvényesítési lehetőségeikben különbözhetnek.)

A garancia szó nem jogi szakkifejezés, ezt sem a Polgári Törvénykönyv sem a jótállási kötelezettségekről rendelkező jogszabályok nem használják. A kereskedelmi életben a garancia azt jelenti, hogy a szolgáltató az áru hibátlanságáért, minőségéért - az erre vonatkozó jogszabályok szerinti jogi tartalommal - adott módon helytállást vállal, azaz garantálja, hogy az áru az átadáskor megfelelt a törvényes és szerződéses feltételeknek. Ez megvalósulhat akár jótállás, akár szavatosság révén.



A.) A szavatossági helytállás feltételei


A Ptk. 305. § (3) bekezdése szerint a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).


Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Arra vonatkozóan, hogy mikor kellett ismernie a jogosultnak a hibát (a kereskedők találékonyságának és kötelezettség alóli mindenáron való kibúvási kísérleteinek köszönhetően) elég szerteágazó bírói gyakorlat alakult ki.

Néhány szemelvény ebből:


BDT2006. 1435: Évtizedekkel korábban átadott paneles lakóépület homlokzati hőszigetelésének hibája miatt a kártérítési igény a hibás teljesítéstől nyugszik mindaddig, amíg a laikus jogosult nem ismerhette fel a hiba jellegét, nagyságrendjét, azt, hogy az épület teljes homlokzati falának szigetelése hibás. Ennek megismerését követően azonban a menthető ok megszűnik, és a jogosult ezen időponttól egy éven belül érvényesítheti keresettel igényét a kötelezettel szemben.


BDT2004. 1057.: Szavatossági ügyekben a jogosult szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a hiba megjelenését követően a hiba eredete, annak következményei, a helyreállítás költségkihatásai, azaz a hiba által okozott érdeksérelem jellege és nagyságrendje, adott esetben kirívó volta mikor vált a laikus jogosult számára egyértelműen felismerhetővé. Ez gyakran akkor következik be, amikor a hiba jellegét, természetét, eredetét szakember megvizsgálja, és szakvélemény értékeli a felmerült rendellenességeket, hibaokokat, utal a kijavítás célszerű módjára és annak költségvonzatára. Ilyenkor a szakvélemény beszerzéséig, tartalma megismeréséig a jogosult menthető okból nem fordul bírósághoz, az elévülés nyugszik.


BH2000. 543. A kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki; az a körülmény, hogy a jogosult a hibát a teljesítéskor kellő körültekintéssel felismerhette volna, a kötelezettet a hibás teljesítésének következményei alól nem mentesíti.


Sokszor előfordul, hogy a jogosult - noha ismerte a hibát a megállapodás időpontjában - azt már nem ismerte fel, hogy az milyen jelentőséggel bír. Ilyenkor a kötelezett felelőssége fennáll, hiszen nem állapítható meg, hogy a jogosult a hibát valósan ismerte az ügylet megkötésekor. Gyakori, hogy a megállapodásról készült okirat megfogalmazása szerint a vételre megtekintett állapotban került sor. Önmagában ez a kitétel nem zárja ki a kötelezett felelősségét, mert abból nem következik okszerűen, hogy a jogosult előtt az utóbb sérelmezett hiba a szerződés megkötésekor ismert volt.


Azokban az esetekben, amikor a jogosult a szerződéskötés után, de még a teljesítés előtt vagy azzal egyidejűleg ismerte fel a hibát, a fenti rendelkezés nem alkalmazható. Ilyen esetben a kötelezett akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibáról tudva, jogfenntartás nélkül fogadta el a teljesítést.


Hibás teljesítésről van szó abban az esetben is, ha a kötelezett elmulasztja a jogosultat tájékoztatni a szolgáltatás használatához szükséges információkról, például ha a szükséges használati utasítást nem adja át.


A csökkentett értékű és csökkentett áron értékesített termékért is fennáll a kellékszavatosság, amennyiben az nem felel meg a szerződéssel elérni kívánt célnak vagy a rendeltetésszerű használat követelményeinek.

A hibás teljesítés tényének megállapítása csak akkor jár együtt szavatossági helytállással, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában volt hibás, azaz a hiba oka nem az adásvételi szerződés teljesítését követően keletkezett. Ha a gép meghibásodásához, károsodásához vezető műszaki folyamat alapvető és meghatározó oka az előírásoktól eltérő, nem megfelelő üzemeltetés (nem rendeltetésszerű használat) miatt keletkezett, a saját érdekkörben felmerült mulasztás következményeit az üzemeltetőnek kell viselnie (önhiba). (BDT2006. 1413. I.) Ezért fontos a használati útmutatóban foglaltak betartása. Ha ugyanis a kereskedő bizonyítja, hogy az abban foglaltakat nem tartottam be maradéktalanul, és nagyobbrészt ez vezetett a meghibásodáshoz, szavatossági igény érvényesítésének nincs helye.

A hibás teljesítésnek és jogkövetkezményeinek törvényi szabályai diszpozitív jellegűek, attól tehát akár enyhébb, akár szigorúbb feltételek meghatározásával a szerződő felek eltérhetnek. Ez alól kivétel, ha az eltérést jogszabály tiltja. Ilyen tiltó rendelkezés például, hogy fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.



B.) A szavatossági igények

Hibás teljesítés esetén a jogosult


  • elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

  • ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezett helyett történő javításra vagy javíttatásra lehetőség van akkor is, ha a szolgáltatás olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának ismételt elfogadása.

 

A bírói gyakorlat a javítási költség megtérítéséhez olyan esetekben is utat nyitott, amikor a javítás ténylegesen nem készült el. Ilyenkor a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja. A javítás, illetőleg a javíttatás átvállalása a jogosultnak azonban nem kötelessége, ezért a kötelezettnek a javítási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kell elfogadnia.


A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

Árleszállítás, vagy elállás akkor jöhet szóba ha a vevőnek az első lépcsőben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet, vagy kérhet, de az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését a kötelezett nem vállalta, vagy annak megfelelő feltételek szerint nem tud eleget tenni. A törvényi rangsorra vonatkozó szabály azonban diszpozitív jellegű, azaz a felek a szerződésben attól eltérően rendelkezhetnek. Az eltérést a törvény egy esetben zárja ki: a fogyasztói szerződések esetében a fogyasztó hátrányára való eltérés semmis.

Gyakori "trükk", hogy a kereskedő akkor, amikor a vevő él a szavatosságon vagy jótálláson alapuló elállási jogával, azt mondja, hogy a pénzt nem adhatja vissza, de hogy lássuk, hogy ő milyen rendes, levásárolhatjuk az adott termék árát. Nos ebben az esetben nyugodtan keressünk egy tükröt, és nézzük meg nem nőtt-e véletlenül szárnyunk… Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az azonos szinten szabályozott igények egyenrangúak, és a választás joga főszabályként minket illet meg, nem az eladót. Persze előfordulhat, hogy a gépről a vásárláskor még sem az eladó, sem mi nem tudhattuk, hogy komoly szériahiba áldozata, és sem a kicseréléssel, sem a javítással nem leszünk kisegítve. Ebben az esetben a "levásárolhatóság" igen korrekt üzleti ajánlatnak tekinthető.

A frissen piacra dobott gépek ebből a szempontból mindig rejtenek magukban rizikót, mivel bizonyos hibák csak a használat során jönnek elő. Ha várunk néhány hónapot, szép lassan megjelennek a neten (gyakran a gyártó honlapján) az első tapasztalati vélemények, amiből kiderülnek olyan apró "szériaturpisságok", hogy például

  • optikát kell cserélni egy műanyag fogaskerék miatt (HP PhotoSmart 812)

  • "banding", tükör és szellem effektus, infravörös érzékenység miatt enyhe lilás elszíneződés (Leica M8)

  • tápellátási problémák (FujiFinePix S7000)

  • CCD hiba Sony - első körben DSC-F88, DSC-M1, DSC-T1, DSC-T11, DSC-T3, DSC-T33, DSC-U40, DSC-U50

  • kezeli ugyan a gép az 1 GB-os xD kártyát, csak videót nem lehet vele csinálni (Olympus C770UZ)

  • függőleges csíkozódás (Nikon D200) stb.

Ha ezekről a lehetséges hibákról tudunk, akkor a gép átvizsgálásakor az első napokban nagyobb hangsúlyt fektethetünk erre, és még időben kicseréltethetjük a gépet.

A szavatossági igények közötti aránytalan többletköltség fennállása mindig az adott eset összes körülményétől függ (például egy külső burkolaton (nem az obin, LCD-n, keresőn) lévő apró karcolás miatt nem kérhetünk kicserélést), azonban vegyük észre, hogy ezt a többletkövetelményt a törvény csak az első lépcsőben támasztja, ha a második szintre jutunk, már csak a jelentéktelen hiba állhatja el utunkat az elállás felé vezető rögös úton.


A dolog kijavított volta önmagában nem ad alapot az értékcsökkenés megállapítására (BH2002. 434.), ugyanakkor ha a gyári új gépkocsi adásvételére vonatkozó szerződés alapján az eladó olyan gépkocsit szolgáltat, amelyet - a szállítás során bekövetkezett sérülés miatt újra kell fényezni és forgalmi értéke a gyári előírásoknak megfelelő újrafényezés ellenére nem éri el a gyári új gépkocsi értékét (azaz a gépkocsi hibája értékcsökkenés nélkül nem javítható ki) a vevőt szavatossági jogként a kicserélés joga megilleti (BH2006. 261.).

A szerződéstől való elállás a megrendelést követően, de még az átvétel előtt - pl a késedelmes szállítás miatt - azt eredményezte, hogy a gépet át sem vettem, és (elvileg akár kamatostul) visszakértem az előre átadott pénzt. Szavatossági igényként az elállás azt jelenti, hogy visszaviszem a gépet, amit addig használtam, és a teljes vételárat visszakérem. Ekkor (tehát kicserélés vagy elállás esetén) nem kell megtérítenem a dolognak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, azaz nem mondhatja azt az eladó, hogy "bocs öreg, ez már használt cucc, csak a pénz egy részét adhatom vissza". Illetve mondani mondhatja, csak nincs igaza.

Gyakori probléma, hogy a javítást követően a gép rövid időn belül ismételten (esetleg újra és újra) elromlik. Ilyenkor még egyenként kisebb súlyú hibák esetén is - mivel a kijavítás rövid idő alatt a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a bírói gyakorlat következetesen megalapozottnak ítéli az elállási jog gyakorlását (lásd pl. BDT2001. 539., BDT2005. 1262.).

A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem nyílik meg a jogosult elállási joga jogszerűen olyankor, ha a feltételek bekövetkezését felróhatóan maga idézte elő (például a gép súlyát arkhimedesi alapokon próbálja megbecsülni).

Használt dolog adásvétele esetén is fennáll az eladó helytállási kötelezettsége, ilyenkor azonban a jogi értelemben vett hibás teljesítés szempontjából az a kiindulópont, hogy a vevő a használtság ismeretében vette meg a dolgot, ezért számítania kell arra, hogy abban a természetes elhasználódásból származó hibák lehetnek. Mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek. (BDT2003. 813.)

Mi a helyzet akkor, ha választottunk, de megbántuk? A Ptk. 306/A. §- a szerint a jogosult a választott szavatossági jogáról áttérhet másikra, ám ebben az esetben az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

 

Tehát ha kijavítást kértem, de másnapra meggondoltam magam, és inkább kicserélést kérek, megtehetem, de az eladó ebből eredő kárát meg kell térítenem. Ha viszont hetek óta már csak egy hétre vagyok attól, hogy a gépet visszakapjam, akkor kérhetek kicserélést, sőt akár az elállásom is megalapozott lehet.

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.


A törvény a kifogás tartalmát illetően nem tartalmaz külön rendelkezést, a gyakorlat azonban kimunkálta az e körbe eső elvárásokat. Eszerint nem szükséges a kifogásban pontosan felsorolni a hiba helyét, és teljes részletességgel megjelölni annak okait, elegendő azoknak a tényeknek a felsorolására szorítkozni, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás működésre vagy az alkalmatlanságra. A kifogás bármely alakban közölhető (de célszerű - mint mindent – írásban)


Fontos, hogy mind a szavatossági-, mind a jótállási jogok kötelezettje az eladó. Az a sóder tehát, hogy "panasszal csak közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez fordulhat, vigye oda a gépet, velük beszélje meg, mi ebben nem vagyunk illetékesek", stb. mind csak kamu, és azt célozza, hogy a szállítási, csomagolási, adminisztrációs stb. költségeket és az ügyintézéssel járó nyűgöt áthárítsa ránk. (Szárnyak, tükör.) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek ugyanis - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.



Igényérvényesítési határidők

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Ettől a főszabálytól ismét fogyasztói szerződés esetében van eltérés: a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

A szavatossági igény érvényesítése alatt a gyakorlat nem kifogás közlését, hanem a hibás teljesítésből származó igénynek a bíróság előtti érvényesítését érti. Magát a keresetet (vagy a viszontkeresetet) kell tehát a teljesítéstől számított - s az adott esetben irányadó - elévülési (illetve jogvesztő) határidő alatt benyújtani.

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési határidőn belül nem volt felismerhető (ilyenkor az elévülés nyugszik), a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év (jogvesztő határidő).

Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

Tehát: Veszek egy gépet. Elromlik = felismerhetővé vált a hiba. Innen számított hat hónapon belül érvényesíthetem a bíróság előtt az igényemet, hacsak közben a három év le nem telt.

Menthető okból nyugszik az elévülés akkor is, ha a jogosult a törvény által is méltánylást igénylő helyzetbe került (pl. súlyos betegség, kórházi ápolás).

Ha a hiba felismerésétől számított 6 hónapos elévülési idő eltelt, a szavatossági igény elévült. Az elévülés megszünteti a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségét, ám ez - ellentétben a jogvesztő határidőkkel - nem jelenti az alanyi jog megszűnését: az a továbbiakban természetes kötelemként (naturális obligáció) funkcionál. Ez azt jelenti, hogy az elévült követelés teljesítése nem ad alapot a kötelezettnek arra, hogy a teljesítését tartozatlan fizetésnek minősítse és azt a jogosulttól a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelje, az állam ugyanakkor nem segédkezik az ilyen követelések érvényesítésében.



A Hibás teljesítés felróhatóságtól függő szankciója: a kártérítés

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Az e körbe eső tényeket azonban a jogosultnak kell bizonyítania: azt tehát, hogy a kötelezett teljesítése hibás volt, s ebből származóan (okozati összefüggés) érte az általa megjelölt kár, az igényének megfelelő mértékben.


A hibás teljesítés a vele okozati összefüggésben álló kár megtérítésének kötelezettségét önmagában megalapozza. A kötelezett azonban - szemben a kellékszavatosság objektív helytállást kívánó terhével - a kártérítési felelősség alól mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés érvényesítésére az általános elévülési időn (öt év) belül van mód.


A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.



A termékfelelősségről

A gyártót (importálót) a hibás terméke által valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni, illetve a hibás termék által más magánhasználatú dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terheli. (Pl. a hibás számítógép az usb-n keresztül kinyírja a fényképezőgépet.)

A kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani. A gyártó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy


  • a terméket nem hozta forgalomba, vagy

  • a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy

  • a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy

  • a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy

  • a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

  • a hibát a végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, vagy

  • a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.


A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről. A gyártót felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli (jogvesztő határidő), kivéve, ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen.



3.) Jótállás


A jótállás lényege, hogy aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály (jelen esetben az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet) alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

Fogyasztói szerződés esetében a forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyet átadni, amelynek tartalmaznia kell

  • a jótállás kötelezettjének (a forgalmazónak) nevét és címét,

  • a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

  • a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

  • a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét, feltételeit és módját

  • a jótállás területi hatályát,

  • a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját

  • utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti.

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel, azaz ha nem szavatossági, hanem jótállási jogokat érvényesítünk, nem érvényesül a fentebb írt 2 hónapos szabály (bár szerintem nem jellemző, hogy valaki olyan sokat várjon egy hibás géppel...).

A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait (igényérvényesítés módja, kijavítás-kicserélés, árleszállítás-elállás szabályai) a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

A jótállás időtartama egy év, ami a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. Ha az egy év, vagy a vállalt mondjuk két év jótállás letelt, szavatossági igény még mindig érvényesíthető.

A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti, de erre nem köteles (azaz én döntöm el, hogy a boltba viszem vissza, vagy közvetlenül a szervizbe).

A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre, bár ezt az átlagfogyasztó úgysem tudja leellenőrizni...

A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

  • a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját,

  • a hiba okát és a javítás módját,

  • a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját,

  • a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

Ami talán a legfontosabb, bár talán mindenki által ismert szabály: ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

 

Érdemes ezért a gépet ha lehetőségünk van rá pénteken megvásárolnunk, ekkor ugyanis nyerünk két napot, ráadásul hétvégén lesz elég időnk végigolvasni a használati utasítást, megismerni a gép menüjét, és minden egyes funkcióját végigpróbálni: Készítsünk képeket minden formátumban és méretben, minden rekesszel, minden zársebességgel, minden isoban, minden programban, távkioldóval, időzítővel, tükörfelcsapással, manuális fókusszal, automata fókusszal, manuális fehéregyensúllyal, automatán stb. Ha videót is tud azt is teszteljük teljes körűen, hanggal, hang nélkül, zoomolva stb. Töltsük tele a kártyát, töltsük fel a számítógépre a tartalmát, nézzük meg, nem hibásak-e a képek, tudjuk-e szerkeszteni a videót, futtassunk dead pixel testet, formattáljuk a kártyát, újra fotózzuk tele, teszteljük a beépített vakut, az obikat... szóval nyüstöljük az első három napban a lehető legtöbbet.



4.) Szavatossági és Jótállási igények intézése, Panasz

Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (blokk, számla). (Itt üt vissza, ha valaki sem jótállási jegyet, sem blokkot, sem számlát nem kap amiatt, mert meg akarta spórolni az ÁFÁt...)


A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:


  • a fogyasztó nevét, címét,

  • a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,

  • a vásárlás időpontját,

  • a hiba bejelentésének időpontját,

  • a hiba leírását,

  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

  • a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.


A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. (Korábban ez szigorúan napokban meghatározott határidő volt, ehhez képest a "törekednie kell arra", eléggé lazának mondható...)

A fogyasztói hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során a fenti szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.

A vásárló panaszával a helyileg illetékes jegyzőhöz, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testülethez fordulhat, illetve keresetet indíthat a bíróság előtt.

Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni, amibe a vásárló bejegyezheti az üzlet működésével kapcsolatos panaszait, bejelentéseit és javaslatait. (A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.) A bejegyzést a kereskedőnek meg kell vizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia.

 

A vásárlók könyvének meglétét, kihelyezésének szabályosságát, a bejegyzések kivizsgálását, és az arra adott válaszok meglétét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek ellenőrzik. (Jellemző egyébként - tisztelet a kivételnek -, hogy képesek megbüntetni egy számukra nem szimpatikus kereskedőt amiatt, mert nem válaszolta meg a vásárlók könyvébe írt "nagyon frankó hely, szeretek itt vásárolni" típusú bejegyzést, úgyhogy ha fogyasztóvédőket szabadítunk az üzletre, ne számítsunk arra, hogy szívélyesek lesznek velünk a következő vásárlásnál...)



5.) A Szavatossági-jótállási időn túl

Ha már kifutottunk mind a jótállási, mind a szavatossági határidőkből, akkor nincs mese, keresnünk kell egy szervizt (ha szerencsénk van, akkor a jótállási jegyen feltüntetett szerviz még megvan), és perkálnunk kell a javításért. Ekkor sem maradunk azonban teljesen védőháló nélkül.

 

Az "audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések" javíttatása esetén - amennyiben a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja - a szolgáltatást nyújtó vállalkozót (a továbbiakban: vállalkozó) hat hónap jótállási kötelezettség terheli az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján. (A rendelet szabályai a szavatosság vagy jótállás alapján teljesített javításokra nem vonatkoznak, ott magára a gépre vonatkozó jótállás/szavatosság alapján kérhetem az újra kijavítást.)

 

A szerződési szabadság alapján a vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat: van ahol a párezer forintos javításért is "garanciát" vállalnak, van ahol egy évig lehet visszavinni, ha ugyanaz a hiba újra előfordul. A fogyasztó hátrányára való eltérés semmis.

A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik. A vállalkozó köteles a fogyasztónak - külön kérés nélkül, közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott - jótállási jegyet átadni, amelyen fel kell tüntetni:

  • a vállalkozó nevét és címét;

  • az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;

  • a szolgáltatás díját;

  • a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;

  • a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.


A jótállási igény érvényesítésére vonatkozó szabályok (kifogás, jegyzőkönyv, nyilatkozat a teljesíthetőségről, elismervény, stb.) megegyeznek a fent ismertetett szabályokkal.


Köszönöm a megtisztelő figyelmet, remélem, hogy a cikk(ek) épülésetekre, és nem leépülésetekre vált(ak)... Ahogy a korábbi cikkeknél: ha kérdés van, akár itt, akár E-mailben szívesen válaszolok (remélem közben a szerzői jogi vitája mindenkinek megnyugtatóan lezárult).

(fotozz.hu - blúzer)



(forrás: origo.hu, nfh.hu, tamop.ofe.hu, fotozz.hu)

Címkék: 151/2003. (ix. 22.) korm. rendelet 1959. évi iv. törvény adásvételi szerződés akciós termék bizonyítás békéltető testület bíróság cserekészülék dologszolgáltatás eladó elévülési határidő fgytv. fogyasztó fogyasztói szerződés fogyasztóvédelmi eljárás fogyasztóvédelmi hatóság fogysztóvédelem forgalmazó garancia gkm rendelet gyártási hiba gyártó hiba hiba-ok hibabejelentés hibás teljesítés három napos szabály importáló javítás jegyzőkönyv jog jog érvényesítés jogok érvényesítése jogosult jogvesztő határidő jótállás jótállási jegy jótállási jogosultság kellékszavatosság kereskedő kicserélés kijavítás kormányrendelet kártérítés kötelezett kötelező csere kötelező jótállás levásárlási lehetőség minőségi kifogás műszaki hiba nem rendeltetésszerű használat nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság nfh ofe polgári jog polgári törvénykönv pénz visszatérítés szakvélemény szavatosság szerződés szerződéses jótállás szerződésszegés szerződéstől való elállás szolgáltató teljesítés ideje vevő vásárlás árleszállítás üzemeltető

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Ugráló pingvin képhez:

Ugralo_pingvin_2109842_3978_s

Először filmezték le a császárpingvin-fiókák ...

M Imre írta 2 napja a(z) Viszlát, és kösz a halakat! - Bezárt a BuheraBlog (2014.04.30.) videóhoz:

ClamTK - Már nincs karbantartva A mai naptól kezdve, több...

M Imre írta 2 napja a(z) Fényképezés, képek szerkesztése és minden hasonló témakör fórumtémában:

Fotótörténet – Fan Ho: Közeledő árnyék (1954) -- ...

M Imre írta 3 napja a(z) Vakondok 4 - Végigjátszás videóhoz:

2024. április 27-28-án kerül megrendezésre a következő ...

M Imre 4 napja új videót töltött fel:

M Imre írta 1 hete a(z) Rövid parancssoros megoldások, tippek, trükkök, tutorialok, magyarázatok ... fórumtémában:

ADB and Fastboot https://itsfoss. com/install-adb-fastboot-linux/...

M Imre írta 1 hete a(z) Rövid, szines hírek fórumtémában:

Utolsó gondolatunk az XZ Utils Linux Backdoorról A Linux által...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu