Tömegével kapcsolják le a Flock rendszámfigyelő kameráit az Egyesült Államokban | 2026 szeptember 8.

Az adatkezelési gyakorlat miatt több rendőrség is kihátrált a rendszerből.

Egyre több amerikai rendvédelmi szerv fordul el a Flock Safety automatikus rendszámfelismerő kameráitól. Wisconsinban legalább egy tucat hatóság függesztette fel vagy állította le a rendszer használatát, miután kiderült, hogy a vállalat a kamerák által gyűjtött adatokból külön, anonimizált forgalmi adatbázist készít, amelyet akár öt évig is megőriz, majd Traffic Analytics nevű szolgáltatásában használ fel.

A Racine megyei seriff hivatala azonnal elrendelte kameráinak eltávolítását. Christopher Schmaling seriff szerint a hatóság eredetileg úgy tudta, hogy a rendszámfelismerő rendszerben gyűjtött adatok 30 nap után törlődnek, és kizárólag közbiztonsági célokat szolgálnak. A hivatal szerint ehelyett a Flock egy külön adatállományt hozott létre a begyűjtött információkból, amelyet más kormányzati és magánügyfeleknek kínált forgalomelemzési szolgáltatásában.

A Flock ugyanakkor azt állítja, hogy a Traffic Analytics nem őrzi meg a rendszámokat vagy az egyes járművek azonosítására alkalmas adatokat. A vállalat szerint csak összesített és személyazonosításra alkalmatlanná tett információkat tárolnak legfeljebb öt évig, például a forgalom nagyságáról, a járműtípusokról vagy a sebességi mintákról. A Flock emellett továbbra is azt kommunikálja, hogy ügyfeleinek adatait nem értékesíti.

A vita közben már messze túlnőtt Wisconsinon. Florida megtiltotta a helyi rendőrségeknek az ilyen rendszámfigyelő kamerák használatát az állami kezelésű utakon, Texas pedig felfüggesztette a Flock-rendszerek állami finanszírozását. Dallas ennek következtében szeptember 15-ig 321 kamerát kapcsol le, bár több mint 300 továbbra is működésben marad. A Reuters szerint a Flock hálózata eközben már mintegy 120 ezer kamerából áll 49 amerikai államban, így az adatvédelmi vita az Egyesült Államok egyik legnagyobb rendőrségi megfigyelőrendszerét érinti.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/tomegevel-kapcsoljak-le-a-flock-rendszamfigyelo-kamerait-az-egyesult-allamokban-387782.html

Válasz

A Tisza-kormány feladata lenne az arcfelismerő rendszerekről szóló törvény eltörlése, de egyelőre nem tettek érte semmit

A tavalyi, eddigi legnagyobb magyarországi Pride felvonulás előtt szavazta meg az országgyűlés a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik többségével azt a törvényjavaslatot, amely szerint a rendőrség tüntetők azonosítására is alkalmazhat arcfelismerő rendszereket. Azóta eltelt több mint egy év, megtörtént a kormányváltás, de az arcfelismerő rendszerek tömegrendezvényeken történő bevetését engedélyező törvényhez a Tisza-kormány sem nyúlt még hozzá – mondta Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a szerdai Társadalom szem előtt - Állampolgári gyűlés az AI alapú megfigyelés korlátairól: meddig igazolja a közösség biztonsága az arcfelismerő technológia használatát? című eseményen. Az állampolgári fórumot a TASZ az európai Democratic Digital Commons projekt részeként szervezte, amelynek célja az volt, hogy a résztvevők megértsék az arcfelismerő rendszerek működését, kockázatait, és kialakítsák álláspontjukat az állami megfigyelő rendszerek korlátairól, amivel részt vehetnek a demokratikus szabályozás folyamatában.

A lakosság edukációja azért is fontos, mert a magyar országgyűlés által 2025 márciusában egy hét alatt elfogadott törvény olyan technológiát adott a rendőrség kezébe, amit Magyarországon terroristákkal és nemzetközi bűnözőkkel szemben engedélyeztek először 2016-ban. ... Szabó az eseményen a Qubitnek elmondta, hogy a kormányzat által alkalmazható arcfelismerő rendszereket „egyszerűen hatályon kívül kell helyezni. Ahogy elfogadták egy hét alatt, úgy ezt vissza is lehet csinálni. Különösebben nem kell bizonyítani, hogy ez intruzív vagy tarthatatlan; ez lenne az első lépés”.

Pszichológiai hadviselés

A TASZ szakmai igazgatója szerint a Tisza-kormány feladata a hosszú távú jogi garanciák kialakítása is, amelyek megbízható és szabályozott környezetet biztosítanak a technológia kivezetéséhez, és megakadályozzák a visszaéléseket: ehhez társadalmi egyeztetésre van szükség, nemcsak szakértőkkel, hanem hétköznapi emberekkel is... Erre azért lenne szükség, mert a tavaly elfogadott törvényben az Orbán-kormány a gyerekvédelmi szabályokra hivatkozva elérte, hogy a gyülekezéseken való részvétel szabálysértéssé váljon, miközben a rendőrség kifejezetten engedélyt kapott az arcfelismerő rendszerekkel történő azonosítására, mondta előadásában Szabó.

Pete Fussey kriminológus, a brit Southamptoni Egyetem professzora, aki kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a megfigyelő technológiák egyéni szinten súlyosan hatnak az emberek mentális egészségére. Olyan korábbi kutatásra hivatkozott, amelyek kiderítették, hogy amikor a gyerekek rendszeresen rendőrségi drónokkal találkoznak,
https://qubit.hu/2026/09/04/a-tisza-kormany-feladata-lenne-az-arcfelismero-rendszerekrol-szolo-torveny-eltorlese-de-egyelore-nem-tettek-erte-semmit

Válasz

„Lövésük sincs a felhasználóknak, miért függesztette fel a Facebook a fiókjukat”| 2026. szeptember 3.

Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit. Gosztonyi Gergelyt, az Online Platform Vitarendező Tanács tagját kérdeztük az eddigi közel 200 vitás ügy tapasztalatairól.

Pár éve még csak két út állt az ember előtt, ha egy közösségimédia-platform törölte a fiókját vagy korlátozta valamilyen tartalmát. Reklamálhatott magánál a platformnál vagy mehetett a bíróságra.

A digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet (Digital Services Act, DSA) 2022-es elfogadása óta van egy harmadik lehetőség is: az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületek. Ilyen testületből az Európai Bizottság gyűjtőoldala szerint jelenleg 11 működik az EU-ban, köztük az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amit 2024 augusztusában ismert el hivatalosan a DSA végrehajtásával megbízott magyar szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A vitarendező testületekhez két esetben fordulhatnak a felhasználók: akkor, ha a saját fiókjukat vagy valamilyen közzétett tartalmukat szerintük szabályellenesen korlátozta egy a DSA hatálya alá tartozó online platform, például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok, vagy akkor, ha jelentették más felhasználók szabályszegését, de a platform mégsem tett semmit.

A testületek egyedi ügyekben nem hozhatnak kötelező érvényű döntést, de a platformoknak együttműködési kötelezettségük van a vitarendező tanácsokkal.

Hogy két év és közel 200 magyar eset tapasztalatai alapján hogyan néz ki ez az együttműködés a gyakorlatban, arról Gosztonyi Gergely, az OPVT tagja, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára beszélt a Lakmusz podcastjában. A beszélgetés a Lakmusz Spotify-csatornáján is elérhető.

https://open.spotify.com/episode/4ESAZFDd8CnGJLJDhc0zbP

Gosztonyi arról számolt be, hogy különösen a Metával nehézkes az együttműködésük, a Google-lel, de még az Elon Musk-féle X-szel is jobb tapasztalatai vannak. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a DSA-be bekerülne, hogy a vitarendező tanácsok kötelező döntéseket hozhatnak. De még egy ilyen jogszabálymódosítás hiányában is sokat segíthetne az Európai Bizottság erőteljesebb fellépése.

-- „Ezeknek a tanácsoknak arra lenne szükségük, hogy ott álljon mögöttük az Európai Bizottság, és azt mondja, hogy figyelj, platform, ha nem működsz együtt, akkor lebírságolom rólad a gatyádat is.”
https://lakmusz.hu/2026/09/03/lovesuk-sincs-a-felhasznaloknak-miert-fuggesztette-fel-a-facebook-a-fiokjukat

Válasz

Egyetlen törvényre attól, hogy ne zaklathassanak telefonon kihagyhatatlan ajánlatokkal | Franciaországban

Augusztus 11-étől csak azokat lehet telefonon kereskedelmi ajánlatokkal keresni, akik ehhez előzetesen és egyértelműen hozzájárultak.

A korábbi, úgynevezett opt-out rendszert egy opt-in modell váltja fel, Franciaországban eddig egy Bloctel nevű állami tiltólistára lehetett regisztrálni, ha valaki nem akart ilyen hívásokat fogadni, de ez most megszűnik és mostantól hozzájárulás nélkül elvileg senkit sem lehet kereskedelmi céllal felhívni.

A legjobb az egészben, hogy nem lehet elrejteni az apró betűs részben sem.

-- Az engedélyt egyértelmű, aktív cselekedettel kell megadni, például egy vásárláskor vagy internetes űrlapon elhelyezett jelölőnégyzet kipipálásával. A vállalkozásnak világosan közölnie kell, hogy ki, milyen termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban és meddig keresheti a fogyasztót. A hozzájárulás legfeljebb egy évig maradhat érvényes, automatikusan nem hosszabbítható meg, és bármikor, akár szóban is visszavonható.

Ha egy hívás miatt panasz érkezik, nem elég azt állítaniuk, hogy az ügyfél valamikor hozzájárult, hanem bizonyítaniuk is kell, a szabálytalan telefonos megkeresés nyomán megkötött szerződés ráadásul érvénytelennek minősülhet.

A vállalkozások továbbra is felhívhatják meglévő ügyfeleiket, ha a megkeresés közvetlenül kapcsolódik a már fennálló szerződéshez, például annak javítását vagy kiegészítését szolgáló ajánlatról van szó. A sajtótermékek, folyóiratok és magazinok előfizetésével kapcsolatos megkeresésekre szintén külön kivétel vonatkozik.

-- A szabályszegés minden egyes jogellenes hívás után legfeljebb 75 ezer eurós bírságot jelenthet egy magánszemély számára, vállalkozások esetében pedig 375 ezer euróig emelkedhet a büntetés.

Tanuljunk a franciáktól. Meg a németektől, akiknél lassan tíz éve működik egy hasonló rendszer.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/mar-van-egy-orszag-ahol-nem-zaklathatnak-a-szolgaltatoid-a-telefonon-kihagyhatatlan-ajanlaltokkal-386299.html

Válasz

hagyományos és nem hagyományos Linux disztribúció

Még tavasszal írtunk arról, hogy kész rémálom lesz Linuxot használni jövőre az USA egyes államaiban,
https://prohardver.hu/hir/usa_kesz_remalom_linux_hasznalni_gyermekvedelem.html
mostanra pedig elkészült a coloradói törvény úgynevezett Final Act verziója, amely szerencsére tesz lépéseket az eredetinél azért átgondoltabb jogi háttér felé.
https://leg.colorado.gov/bill_files/115998/download

A friss bejegyzés alapján nem vonatkozik majd a szabályozás az olyan operációs rendszer szolgáltatóra vagy fejlesztőre, amely olyan licencfeltételek mellett terjeszt operációs rendszert vagy alkalmazást, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a szoftver másolását, újraterjesztését és módosítását, minden, a szolgáltató vagy fejlesztő által a módosított verziók telepítésére vonatkozó platformszintű technikai vagy szerződéses korlátozás nélkül.

A coloradói törvény 2028. július 1-jén lép hatályba, míg a kaliforniai törvényjavaslat még nem végleges, de foglalkoznak a jogalkotók a témával, így a fentihez hasonló kivételeket tartalmaz az operációs rendszerek és alkalmazásfejlesztők számára.

A fentiek azt jelentik, hogy ha minden a jelenlegi irány szerint megy végbe a gyermekvédelmi törvények kapcsán, akkor a hagyományos Linux disztribúciók, az aktuális megfogalmazás alapján mentesülhetnek az életkor-ellenőrzési kötelezettség alól.
https://prohardver.hu/hir/megsem_lesz_remalom_linux_hasznalni_usa.html

Válasz

Az adattörlő kódok ügye önmagában elég lenne Rogán és Jászai leültetéséhez, véli Hadházy Ákos | 2026. 07. 17.

Hadházy Ákos szerint a milliárdos tételű állami adattörlőkód-beszerzés ügye önmagában elegendő indokot szolgáltatna Rogán Antal és Jászai Gellért börtönbe zárására.

Péntek délutáni Facebook-bejegyzésében reagált Hadházy Ákos az Orbán-kormány által vásárolt adattörlő kódok ügyére. A volt parlamenti képviselő azt írja, örül annak, hogy az új, Magyar Péter vezette kabinetnek is feltűnt „a 32 milliárdos lopás”, amiről ő maga már körülbelül egy éve is írt.

Hadházy úgy fogalmazott, hogy az eset önmagában is elég lenne

-- minimum Rogán Antal és Jászai Gellért leültetéséhez,

és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog történni.

A posztban a jelenleg állatorvosként dolgozó egykori politikus arra a megállapításra is hivatkozik, miszerint a kormány akkor is milliószámra vett kétezer forintos programlicenceket, ha azokat senki nem használta, akár azért, mert nem volt rájuk szükség, akár azért, mert az érintettek nem is tudtak a létezésükről.


Bruttó 40 milliárdos biznisz

Ahogy arról a kormányzati átvilágításokról szóló cikkében a 24.hu is beszámolt, a Miniszterelnökség az előző kormányzat működésének vizsgálata során ellenőrizte a veglegestorles.hu szolgáltatást. Az akkori közlemény szerint mintegy bruttó 40 milliárd forintot fizettek ki egy vállalkozónak 15 millió adattörlő kódért.

A dokumentumok alapján a szerződéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötötte az Antenna Hungária Zrt.-vel, a szoftvert és a rendszerüzemeltetést pedig a Certus Software Zrt. biztosította. Az iratok a Miniszterelnökség szerint felvetik annak gyanúját, hogy olyan esetekért is történt kifizetés, amelyekhez nem kapcsolódott valós adattörlési tevékenység.

https://24.hu/belfold/2026/07/17/adattorlo-kod-botrany-rogan-jaszai-hadhazy-velemeny/
___

Már elérhető a végleges adattörlő alkalmazás

http://szamitastechnika.network.hu/blog/szamitastechnika-klub-hirei/mar-elerheto-a-vegleges-adattorlo-alkalmazas

Válasz

Régóta ismert, hogy Kína arra törekszik: minél szélesebb körű megfigyelés és minél hatékonyabb elnyomás alatt tartsa az állampolgárait, hogy még véletlenül se jusson eszébe senkinek sem fellázadni a rezsim vezetése ellen. Erre a technológia minden korábbinál nagyobb lehetőséget ad.

Az igazi megfigyelés 2005-ben kezdődött a Skynet programmal, amely nagyjából 20 millió kamerát foglalt magában, a hivatalos cél pedig az volt, hogy felvegye a harcot a bűnözéssel és segítsen a katasztrófák megelőzésében. Az elavult rendszert 2015-ben váltotta a Sharp Eyes, amelynek célja a közterületek 100 százalékos lefedettsége volt.

Az AI Radar beszámolója szerint a becslések alapján 2023-ra már 570 millió kamera dolgozott a megfigyelésen, ám a rendszer elavulttá vált, ami teret nyitott a mesterséges intelligencia eljövetelének.

A The Decoder beszámolója szerint a Hikvision és a Huawei újfajta kamerái már olyan chipeket tartalmaznak, amelynek köszönhetően már az eszközön futhat a számítógépes látás és a nyelvi feldolgozás. Az eredmény: ha valaki beírja a kamerákat összekötő rendszerbe, hogy

-- „piros kabátos nő”

az azonnal megmutatja a vonatkozó kamerák képeit.

-- A rendszer teljes célja ugyanakkor, hogy ne a tettet, hanem a szándékot ismerje fel – például azt, ha valahol egy ember sokáig álldogál egy híd korlátja mellett, vagy ha egy adott helyen

-- gyülekezni kezdenek az emberek.

... ilyen kamerák már Magyarországon is vannak. A részben állami tulajdonú Hikvision és a Dahua, a világ két legnagyobb biztonságtechnikai kamerarendszer-gyártójának – amelyek a kínai megfigyelőrendszer fő hardverbeszállítói – eszközei Budapest utcáin, a magyar rendőrségi épületekben és állami intézményekben is ott vannak... a két cégnek a kínai kormány felé adatközlési kötelezettsége van...
https://hvg.hu/tudomany/20260612_hikvision-dahua-kinai-terfigyelo-kamera-megfigyeles-mesterseges-intelligencia

::::

*** Tökéletes bizalom / Total Trust (Jialing Zhang, 2023.)
https://www.youtube.com/watch?v=TDUTSbaT5ys

Felkavaró dokumentumfilm a kínai megfigyelési rendszerről, amiben a magánszféra fogalma nem létezik. A fejlett technológiának köszönhetően nem csak az emberek társadalmi helyzetéről, hanem még az aktuális érzelmi állapotukról is információja van a kormánynak, melynek függvényében bizonyos előnyökben vagy hátrányokban részesítheti a megfigyelt egyéneket. A hatalommal való visszaélés mindennapos


*** A baj az arcfelismerő szoftverekkel
http://szamitastechnika.network.hu/kepek/napi_hir/a_baj_az_arcfelismero_szoftverekkel_blogcrossseccom

Válasz

Ha a Drive-ban kérsz segítséget a Geminitől, a leveleidbe is belenéz | 2026 június 5. 20:58

Nem olvasom el a leveleidet. Csak ránézek. Kontextusból. Munkaügyben. És ha már ott vagyok, összefoglalom, mit ígértél meg három hete, amire már te sem emlékszel.

A Google újabb lépéssel közelebb húzta egymáshoz a Gmailt, a Drive-ot és a Geminit. Az Ask Gemini in Drive nevű funkció eddig főként fájlokból és mappákból tudott dolgozni, mostantól viszont Gmail-szálakat is hozzá lehet adni forrásként. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felhasználó a Drive-ban ülve nemcsak dokumentumokról, táblázatokról vagy mappákról kérhet összefoglalót, hanem a kapcsolódó e-mail-váltásokat is bevonhatja a válaszba. Ez elsőre apró kényelmi frissítésnek tűnik, de valójában fontos irányváltás. A Google a Drive-ot egyre kevésbé egyszerű tárhelyként kezeli, és egyre inkább olyan munkafelületként, ahol az AI nemcsak megkeresi a fájlokat, hanem értelmezi is a körülöttük lévő kontextust. Egy projekt esetében például nem kell külön végigböngészni a hosszú levelezéseket, majd átnyitni a dokumentumokra. A Gemini egy helyen láthatja a fájlokat, a mappákat és az adott ügyhöz tartozó e-mail-szálakat.

-- A funkció lényege pont ez: a levelezés többé nem különálló információs szigetként jelenik meg, hanem a Drive-ban végzett munka része lehet.

A felhasználó rákérdezhet arra, milyen döntés született egy hosszú e-mail-váltásban, melyik dokumentumhoz kapcsolódik egy adott kérés, vagy hol tér el egymástól egy levélben egyeztetett határidő és a Drive-ban tárolt projektanyag. Ez nagyobb, hosszabb munkafolyamatok esetén komoly időgyorsító lehet. A fontos részletek sokszor nem egy szépen elnevezett dokumentumban vannak, hanem egy három hete indult, húsz válasznál járó e-mail-lánc közepén, passzív-agresszív üzengetések ...
https://www.pcwplus.hu/pcwpro/ha-a-driveban-kersz-segitseget-a-geminitol-a-leveleidbe-is-belenez-383210.html
___

A Google havi 332 milliárdot fizet a SpaceX-nek, mert túl nagy az igény a Geminire | 2026 június 6. 12:35

Az Anthropic után a Google is Elon Musknál kopogtat egy kicsit számítási kapacitásért.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/google-spacex-elon-musk-mesterseges-intelligencia-a-google-mostantol-evi-332-milliardot-fizet-a-spacexnek-383262.html

Válasz

Európa kémszoftvert adott el olyan országoknak, akik szinte biztos, hogy nem jóra fogják használni azt | 2026 május 13.

Az EU papíron szigorúan ellenőrzi a kémszoftverek és lehallgatóeszközök exportját. A Human Rights Watch friss jelentése szerint a gyakorlatban mégis kerültek európai megfigyelőtechnológiák olyan államokhoz, ahol újságírókat, aktivistákat és kormánykritikusokat is célba vehetnek velük.

A kémszoftver olyan, mint egy zárfeltörő szerszámkészlet digitális kiadásban. Lehet rá azt mondani, hogy bűnözők, terroristák és szervezett bűnözői hálózatok ellen kell, csak közben pontosan ugyanaz az eszköz alkalmas arra is, hogy egy kormány újságírók, ellenzéki szereplők, jogvédők vagy kellemetlen kérdéseket feltevő civilek telefonjába nézzen bele.

Ezért különösen kellemetlen az Európai Uniónak a Human Rights Watch friss jelentése, amely szerint több uniós tagállam is engedélyezett megfigyeléstechnológiai exportot olyan országokba, ahol dokumentált múltja van az emberi jogi visszaéléseknek. A New York-i székhelyű nonprofit szervezet kereskedelmi adatokat szerzett meg, amelyek alapján legalább hat uniós tagállam - köztük Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország és Lengyelország - adott el megfigyelési technológiákat nem éppen a legjobb vevőknek. A jogvédő szervezet állítása szerint a 2021-ben elfogadott uniós exportellenőrzési szabályozás papíron fontos fékeket épített be, de a gyakorlatban nem akadályozta meg, hogy kockázatos megfigyelés-technológiák kockázatos kormányokhoz kerüljenek.

A Pegasus-botrány óta ez nem csupán elméleti kockázat. Az izraeli NSO Group kémszoftvere körül kibontakozó ügyek megmutatták, hogy az ilyen rendszereket nemcsak bűnüldözésre lehet használni. A 2021-ben kipattant Pegasus-ügy az EU-t is lépéskényszerbe hozta. ...

-- A jelentés éppen ezért azt sürgeti, hogy az uniós intézmények ne csak utólagos adatgyűjtéssel próbálják követni, mi történt, hanem érdemben akadályozzák meg a kockázatos exportokat.

A Human Rights Watch által elemzett adatok nem nevezték meg azokat a vállalatokat, amelyek a megfigyelési technológiákat gyártották, és nem fedték fel a célországokban működő konkrét végfelhasználókat sem. A szervezet az exportadatokat közérdekű adatigénylésekkel szerezte meg, ezek azonban csak részleges képet adnak az unión belüli eladásokról. Több olyan európai ország, amelyről a jelentés szerint ismert, hogy megfigyelési eszközöket exportál - köztük Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország és Spanyolország -, nem adta ki az adatait.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/europa-kemszoftvert-adott-el-olyan-orszagoknak-akik-szinte-biztos-hogy-nem-jora-fogjak-hasznalni-azt-382102.html

Válasz

Az írek Péterfalvi Attilája az EU legkeményebb adatvédelmi nindzsája | 2026.01.24.

Az ír adatvédelmi hatóság minden téren csúcstartó: 2018 óta több mint 4 milliárd euró büntetést szabott ki.

Tavaly több mint 1,2 milliárd euró büntetést szabtak ki az európai adatvédelmi hatóságok a GDPR megsértése miatt, derül ki a DLA Piper egy friss elemzéséből. A hatóságokhoz naponta átlagosan összesen közel 450 bejelentés érkezett. Az elemzés szerint ezek az adatok – különösen a bejelentések magas száma – azt mutatják, hogy beérett a GDPR. A bejelentések száma egyébként 22 százalékkal nőtt 2024-hez képest.

Az elemzés több tényezőre vezeti vissza, hogy a felhasználók egyre gyakrabban tesznek panaszt az adatvédelmi hatóságoknál. A bizonytalan geopolitikai helyzet ugyanúgy szerepet játszik benne, mint a gyarapodó kiberbiztonsági incidensek a ma már egyre könnyebben elérhető támadóeszközöknek köszönhetően. Az érintett szervezeteknek sem egyszerű, hiszen még bele sem rázódtak a GDPR-be, máris nyakukba kapták a NIS2-t, valamint a DORA-t, melyek ráadásul szigorítottak az incidensek jelentésére és közzétételére vonatkozó előírásokon.

Ez a helyzet arra kell kényszerítse a szervezeteket, vélik a DLA Piper elemzői, hogy sürgősen optimalizálniuk kell kibervédelmi és működési rezilienciájukat.

Magyarország a középmezőnyben

A hatóságok a direktíva életbe lépésétől, 2018 májusától összesen 7,1 milliárd euró bírságot szabtak ki. Írország stabilan őrzi listavezető pozícióját, ahogy korábban, úgy idén is toronymagasan az ír hatóság osztotta ki a legtöbb és a legmagasabb összegű bírságot egyaránt: 2023-ban 1,2 milliárd euróra büntették a Metát. A 2025-ös csúcsot is az írek tartják: 530 millió eurós bírságot szabtak ki a TikTokra jogellenes nemzetközi adattovábbítás miatt.

Az írek túlsúlyát mutatja, hogy ezidáig a tíz legnagyobb összegű büntetésből 8-at a dublini hatóság jegyez. A második helyezett Franciaország 1,1 milliárd eurót, a harmadik Luxemburg pedig 750 milliót szabott ki a GDPR életbe lépése óta.

És hogy kikre? Elsősorban a nagy technológiai cégekre. A tíz legnagyobb GDPR-bírság közül kilenc esetben ezeket a cégeket marasztalták el, ami egyben indokolja is az írek túlsúlyát, mivel a szigetországban van a legtöbb big tech európai székhelye.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala a középmezőnyben motorozik az ugyanezen időszak alatt kiszabott 4,5 millió eurónyi büntetésével. Közvetlen szomszédaink körében elég nagy a szórás. Nyugati irányba nézve látványosan nő a bírság (Ausztria: 45 millió), míg északra, délre és keletre nézve csökken (Szlovákia: 735 ezer; Szlovénia: 91 ezer, Románia: 1,9 millió). Utóbbi országok között Horvátország kivételnek számít a 14,8 millió eurójával.

https://bitport.hu/az-irek-peterfalvi-attilaja-az-eu-legkemenyebb-adatvedelmi-nindzsaja

DLA Piper GDPR Fines and Data Breach Survey: January 2026 »

https://www.dlapiper.com/en-ro/insights/publications/2026/01/dla-piper-gdpr-fines-and-data-breach-survey-january-2026

Válasz